17 vicces történet olyan gyerekekkel, akiknek a szavait nem lehet egykönnyen zsebre rakni

Észrevetted már, hogy a gyerekek sokszor a váratlan párbeszédek nagymesterei? Némelyiküket legszívesebben egész nap egy füzettel és egy ceruzával követné az ember, hogy minden elmés gondolatukat papírra vethessük. Kétség sem fér hozzá, hogy a fiatal beszélgetőpartnerek dumái hallatán néha nagyon nehéz visszatartani a nevetést.

A Liked.hu-nál többször is bemutattuk már nektek a gyermekek határtalan kreativitását és szellemességét, de mivel nem lehet őket megunni, ezért hoztunk egy rakás újabb humoros történetet a nagydumás gyerekekről.

• Metró. Egy 5 év körüli lány és az anyukája ült mellettem.
  Anyuka: „Nekem kék szemem van, ami olyan, mint az égbolt. A tiéd milyen?”
  Kislány: „Az enyémek barnák, mint…”
  Anyuka: „Mint a csokoládé!”
  Kislány: „Mint a kaki.” © _UNESCO_K / Twitter
• „Szeretném uralni a világot” – mondja szomorú hangon az 5 éves fiam – „de valószínűleg egy átlagos bácsi lesz belőlem, aki valami boltban fog dolgozni kevés pénzért.” Azt hiszem, ideje saját Twitter-csatornát indítani a gyereknek. © lessprit / Twitter
• Egy munkatársam mesélte. Kisbuszban utazott egy 3 és fél éves kisfiúval. Mellette egy ittas férfi ült, aki ránézett a gyerekre, és így szólt:
  – Hogy hívnak, kölyök?
  – Peti.
  A férfi elmosolyodik, majd megkérdezi:
  – És mi leszel, ha nagy leszel?
  A gyerek úgy néz rá, mint egy idiótára:
  – Péter!!! © JazeGorila / Twitter

• Beszélgetés egy 3 évessel:
  – na és kicsim, hány éves lettél most?
  – hájom.
  – ügyes vagy. És mi a neved?
  – Kovács Noel Batman.
  – ?!! Nem, nem vagy Batman.
  – akkor ki vagyok?
  – …Benett. © Facebook
• Vittem haza 4 éves kislányomat ovibol és a következő párbeszéd hangzott el.
  Lilla: Apa! Te mindent tudsz?
  Én: Nem tudok mindent.
  Lilla: Én mindent tudok.
  Én: Nem tudsz mindent, de semmi gond. Nincs olyan ember aki mindent tud. Ezért kell sokat olvasni meg tanulni.
  Lilla: Ha nem lenne Föld bolygó, nem lenne föld utca, igaz?
  Én: Így van.
  Lilla: Látod? Én mindent tudok. © Facebook
• Gyerek: Anya olyan fasírtot csinálj aminek a tojás a szeme
  Anya: Stefánia szeletet?
  Gyerek: Igen igen nagyon szeretem, alig várom hogy kész legyen.
  Anya: Röpke 2 óra alatt kész is lettem
  Gyerek: Ez mi?? Én nem szeretem a főtt tojást.
  Anya szépen kiment a friss levegőre gondolkodni az élet nagy dolgain. 🤣🤣 © Facebook
• A fiam négy éves. Vettem egy hosszú nyelű seprűt, és a gyerek minden reggel szalad, hogy felsöpörjön valamit. Reggel álmosan, seprűvel a kezében seper valamit a konyhában, és az orra alatt azt mormolja: „Istenem, pisilni akarok, de dolgoznom kell…”. © HARTGE / Pikabu

• Ülünk a férjemmel, a saját dolgainkkal törődve, és egyszer csak bejön a fiunk (7 éves), és azt mondja: „Van valamim a számotokra”. „Mutasd meg” – válaszoljuk meglepetten. A fiú elővesz egy rajzfüzetet, egy ceruzát, kinyitja az 1. oldalt, és a ceruzájával rámutat arra, ahol ez áll: „Macska akarok lenni. Bemutató”.
  Következő, 2. oldal: „Miért akarok macska lenni:
  1. A macskák sokat alszanak.
  2. A macskák sokat esznek.
  3. A macskák nem járnak iskolába.
  4. A macskák nem fizetnek lakbért.
  5. A macskáknak kétlábú rabszolgái vannak.
  6. A macskák aranyosak.”
  3. lap: „Vége.”
  „Szóval, szülők, megmutattam nektek a prezentációmat. Mit szóltok hozzá? Lehetnék macska, és akkor holnap nem kéne iskolába mennem?” © 31sulim99 / Pikabu
• Egyik nap a feleségem hazajött a fodrászatból. A frizurája, hogy finoman fogalmazzak, kicsit rövid volt, és borzasztóan kócos. A feleség, feldúltan:
  „Most hogy megyek így dolgozni?!”
  A lányunk, 5 éves, komoly és megnyugtató hangon:
  „Anyu! Ne légy ideges! Van egy nyuszis maszkom!” © Speranskaya / Pikabu

• Itthon vagyunk Magyarországon, így a nagypapával szurkoltak a gyerekeink. A kicsike (4,5 éves) hangosan kiabál:
  – Hajrá kékek!!!!!
  – Kicsim, a pirosaknak szurkolunk, ők a magyarok!!!
  Nézzük tovább és pár perc múlva megint felkiált:
  -Hajrá kékek!
  -De hát fehérek és pirosak játszanak, nincsenek is kékek!
  Erre rohan a tv-hez és mutatja a bírót!!!!! 🤦🏼‍♀️🤦🏼‍♀️ © Facebook
• Kisfiamtòl kérdezem: csinálunk ma madártejet? Néz rám, nagyon gondolkodik, majd pár perc múlva megszólal: Anya, de ahhoz kell valahonnan szerezzünk madarat, mert itthon csak tej van! 🤣 © Facebook
• Késő este. A fiam lefekszik, és egy gyufásdoboznyi méretű vöröses pók nézi őt melankolikusan a mennyezetről.
  Megkérdezem: „Nem zavar téged?”.
  Fiam: „Ó, dehogynem. Szabaduljunk meg tőle”.
  Gondos irányításom alatt kiterjedt kommandós akciót indítunk a pók eltüntetésére. Míg a fiam szélesre tárja az ablakot, én a szükséges felszerelésért szaladok. Egy felmosórongy segítségével óvatosan lerázom a padlóra a bajkeverőt (a fiam figyelmesen félreáll), majd egy szemeteslapátba söpröm, és gyorsan kidobom az ablakon az éjszakába. Egy másodperccel később fékcsikorgás és csattanás hallatszik az utcáról.
  Mi: „O_O.”
  Fiam, egy kis gondolkodás után: „Mi lenne, ha legközelebb egyszerűen megölnéd?” © 123mi / Pikabu

• Reggelinél meséltem a családnak: Többé nem megyek ki az erkélyre. Láttam ott tegnap egy pókot.
  7 éves lányom: Ugyan már anya, a pókok nem maradnak egy helyben, lehet már rég bent van a házban.
  Én: 😐😐😐 © Facebook
• Tegnap volt az anyósom születésnapja. Hétvégén megyünk hozzájuk, de addig is felhívtuk telefonon, hogy felköszöntsük. A nagyobbik fiam és az osztálytársa (szomszédba laknak) az egyik szobában csinálták a házi feladatot, úgyhogy bekopogtam hozzá:
  – Nem akarod felköszönteni a nagyit?
  – Nem, mert akkor félórán keresztül beszélgetnem kell vele, hogy miújság, hogy megy a suli, stb. Inkább sietek a házival, hogy gyorsan kimehessünk játszani.
  Aztán az osztálytársa így szólt:
  – Én mindig verssel köszöntöm a nagymamáimat a születésnapjukon. Ettől elkezdenek sírni, és leteszik a telefont. © 31sulim99 / Pikabu

• Egy második osztályos gyereket megkérdeztek az iskolában: „Mit csinál az anyukád?” Válasz: „Nem tudom, mi a helyes elnevezése ennek a foglalkozásnak, de általában házakba járkál férfiakkal.”
  Anyuka ingatlanügynök. © Speranskaya / Pikabu
• Mindig is tudtam, hogy a fiam túl érett a korához képest, de amikor egy óvodai előadás közben azt mondta a színpadról: „Emberek, ez az egész csak egy átverés: láttam a Mikulás szakállát apám garázsában!” – rájöttem, hogy mennyire. © wylsacom / Twitter
• A barátom fia 5 éves koráig nem beszélt. Maximum „igennel” vagy „nemmel” válaszolt, de legtöbbször csak bólogatott. Orvosok vizsgálták, minden, hiába. Egyszer a játszótéren a nagyobb gyerekek elvették a labdáját, ő pedig feldúltan odament az anyukájához:
  Anyuka: „Miért nem vetted el tőlük a labdát? Az a tiéd, és meg kell tudnod védeni ami a tiéd!”
  Erre a fiú egy rövid, de egyértelmű választ adott: „Félek.” © ashatkin / Pikabu