A hibák nem feltétlenül rosszak, sőt, gyakran a kívánt eredményhez vezető út részei. Sőt, néha a hibáknak köszönhetően a munka eredménye felülmúl minden várakozást.
A mai cikkben öt olyan, a világot megváltoztató felfedezést gyűjtöttünk össze, amelyek kutatók hibáiból eredtek.
1. Penicillin
A penicillin felfedezése megváltoztatta az emberiség történelmét. A 20. századi átlagéletkor meredek emelkedése a penicillinnek köszönhető. Az orvosok olyan súlyos betegségeket tudtak gyógyítani, mint a bakteriális endokarditisz, a meningitis, a pneumococcus pneumonia, a gonorrhoea és a szifilisz.
Ennek az anyagnak a felfedezése azonban annyira véletlenszerű volt, hogy ha Alexander Fleming egy kicsit körültekintőbb lett volna, a világ talán még mindig nem ismerné ezt a gyógyszert.
Alexander Fleming nem mindig tisztította meg tökéletesen a laboratóriumi eszközöket, ahogy az az utasításokban szerepelt. Egyszer, miután hazatért egy kéthetes szabadságról, a tudós felfedezte, hogy az egyik véletlenül szennyezett, staphylococcus tenyészetet tartalmazó Petri-csészén penészgomba alakult ki. A penészgomba tanulmányozása során észrevette, hogy a tenyészet gátolja a staphylococcusok növekedését.
„Néha az ember olyat talál, amit nem is keres. Amikor 1928. szeptember 28-án, közvetlenül napkelte után felébredtem, természetesen nem terveztem forradalmasítani az orvostudományt azáltal, hogy felfedeztem az első antibiotikumot, vagyis baktériumölőt. De azt hiszem, ez az, amit tettem.” – Alexander Fleming
Munkáját Howard Florey és Ernst Chain kutatók folytatták az Oxfordi Egyetemen. Ők fejlesztették ki a penicillint egereken történő gyógyszerként történő alkalmazásra.
2. Szacharin
1879-ben egy orosz származású német vegyész, Constantin Fahlberg észrevette, hogy az étele furcsán édes. A tudós akkoriban a kőszénkátrány származékaival foglalkozott, ezért feltételezte, hogy az ízt a benzoesav-szulfimid vegyület okozza, amellyel közvetlenül étkezés előtt dolgozott.
Később megerősítette hipotézisét, és néhány évvel később szabadalmaztatta a szacharint – egy olyan anyagot, amely 700-szor édesebb a cukornál, és gyakorlatilag nem tartalmaz kalóriát.
Bár a tudósok később sokáig vitatkoztak a szacharin káros hatásairól, jelenleg a használata engedélyezett, és a szacharint gyakran használják cukorhelyettesítőként, valamint üdítők, rágógumi, fogkrém és más termékek gyártásában.
3. Kevlár
1965-ben Stephanie Kwolek, a DuPont vegyésze egy olyan polimer kifejlesztésén dolgozott, amelyet könnyebb gumiabroncsok gyártására terveztek. A molekulaláncokat alacsony hőmérsékleten elemezve Kwolek felfedezett egy különleges molekulalánc-képződést, amely rendkívül szilárd és merev volt. Az oldat furcsa volt: zavaros és vizes.
„Azt hiszem, a legtöbb ember kidobta volna ezt az oldatot.” – Stephanie Kwolek
Az ebből az oldatból készült szálak a valaha látott legerősebbek voltak. A műanyag elég erős volt ahhoz, hogy megállítson golyókat és késeket.
A kevlár lényegében egy rendkívül könnyű, de szilárd szintetikus polimer. Anyaggá szőve ötször erősebb, mint az azonos súlyú fém.
4. Beültethető pacemaker
Wilson Greatbatch, amerikai mérnök szívmonitort akart építeni a szívbetegek megsegítésére. Egyszer valami elromlott, és nem megfelelő méretű ellenállást szerelt be. A gép ahelyett, hogy rögzített volna, szabálytalan impulzusokat kezdett kibocsátani, és szinte teljesen lemerítette az akkumulátort.
Greatbatch nem keseredett el a hibája miatt. Sőt, ez arra késztette, hogy kifejlesszen egy olyan eszközt, amely szabályos, kis impulzusokat bocsát ki, és ezzel stimulálja a beteg emberi szívet.
Ez vezetett a beültethető pacemaker 1956-os kifejlesztéséhez. Napjainkban Greatbatch véletlen találmányát évente több mint 600 000 emberi szívébe ültetik be.
5. Mikrohullámú sütő
Nem hiba, de a puszta véletlen révén Percy Spencer találta fel a modern konyhák egyik állandó vendégét, a mikrohullámú sütőt. Spencer a Raytheon-nál, az USA Védelmi Minisztériumának beszállítójánál dolgozott, és hatékonyabb módszert dolgozott ki a magnetronok gyártására, a napi termelést 100-ról 2600-ra növelve.
Egy nap Spencer egy aktív radar előtt állt, amikor észrevette, hogy a zsebében lévő csokoládé elolvadt. Elhatározta, hogy kísérletezni fog az ételekkel, beleértve a pattogatott kukoricát is, amely a mikrohullámú sütőben elkészített első pattogatott kukorica lett.
Később Spencer kifejlesztette az első mikrohullámú sütőt, egy fémdobozt, amelybe mikrohullámokat sugároztak. Ezután különféle élelmiszereket helyezett a dobozba, megfigyelve a hatásokat és a hőmérsékletet.
1945. október 8-án a Raytheon szabadalmat nyújtott be az ételek mikrohullámú sütőben történő főzésére szolgáló berendezésre, amit végül Radarange néven hoztak forgalomba. 1947-ben az első sorozatgyártott mikrohullámú sütő majdnem két méter magas volt, körülbelül 350 kilogrammot nyomott, és körülbelül 5000 dollárba (2024-ben 70 000 dollárnak felelt volna meg) került.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
