Ez a módszer nemes egyszerűséggel abból állt, hogy fogták az embert, és belerakták például egy épülő falba, aztán befalazták.
Az ilyen kivégzés azért volt különösen kegyetlen, mert az áldozat, ahogy mondani szokás, „vérontás nélkül” halt meg. Vagyis kizárólag magától, lassan, az éhségtől és a fokozatos kiszáradástól.
Egyébként, eszembe jutott még valami. Hogy még jobban kínozzák a befalazott személyt, néha még levegőlyukat is hagytak a falban, nehogy túl hamar kerüljön a túlvilágra levegőhiány és fulladás miatt. Brrr, még az ellenségemnek sem kívánnám…
Vajon miért büntettek meg valakit ennyire kegyetlenül?
Különböző bűnökért, hogy őszinte legyek. Kicsikért és nagyokért egyaránt. Rómában például a vestalakat – Vesta istennő fiatal papnőit – falazták be, ha nem tartották be az előírt cölibátusi fogadalmat. A középkori Európában a katolikus apácákat büntették befalazással ugyanezért.
Ugyanezt a szigorú büntetést néha azokra az apácákra is alkalmazták, akik megpróbáltak megszökni a kolostorból. Vagy a nemesi származású állami bűnözőkre.
Létezik egy legenda, miszerint a kínai nagy fal alapjába sok dezertőr katonát falazták be a Csin-dinasztia iden, akik megpróbáltak lelépni a hadseregből.
Oroszországban IV. Iván cár különösen nagyra becsülte az élve befalazást – így büntette meg vétkes opricsnyikeit.
Az egyik utolsó ismert eset a befalazásra, mint kivégzésre 1906 júniusában történt. Akkor Marokkóban egy helyi mániákust, Hadzs-Mohammed Mesztefit végezték ki így. A férfi 36 nőt ölt meg. Mellékelem a kivégzéséről készült képet.
Érdekes, hogy az ókorban a befalazást nem csak büntetésként tartották számon. Hanem fontos szent szokásként is. Például egy erődítmény falának építésekor befalazhattak egy ifjút vagy egy lányt. Hogy a vár erősebben álljon. Tiszta sor.
Például Olaszországban kering egy legenda az Arta folyón átívelő hídról, amely állandóan összeomlott, mígnem az építész feleségét bele nem falazták. A grúzok egy hasonló történetet mesélnek a kíváncsi turistáknak a Szurami erődítményről, ahol egy ifjút falaztak be, aki úgy döntött, hogy feláldozza magát a hazáért.
A fehéroroszok a Halshany-kastélyról mesélnek hasonló történetet, melynek falai minduntalan leomlottak, amíg el nem határozták, hogy befalazzák az első embert, aki ebédet hoz az építőknek. Végül az egyik munkás felesége érkezett meg… A férje nem bírta elviselni a gyászt, és öngyilkos lett. Később a felesége mellé falazták.
Érdekes, hogy 1997-ben a Halshany-kastély egyik falának leomlásakor valóban megtaláltak egy fiatal nő csontvázát, aki halála előtt kétségbeesetten karmolta körmeivel a vastag falazat erős köveit…
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
