- 100 gramm savanyú káposzta mindössze 19 kalóriát tartalmaz.
- Fehérjetartalma 1,8 gramm.
- Zsírtartalma 0,1 gramm.
- Szénhidráttartalma 4,4 gramm.
Amikor a régi időkben az emberek eltették télire a káposztát, valószínűleg nem is gondolták, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot rejt ez az egyszerű étel.
Akkoriban csak a téli élelem biztosítása volt a cél. Ma már tudjuk, hogy a savanyú káposzta C-vitamin tartalma még a citromét is felülmúlja, így segít megelőzni a megfázást. De amellett, hogy rengeteg jótékony hatása van, vannak bizonyos esetek, amikor nem ajánlott a fogyasztása, sőt, kifejezetten ártalmas is lehet.
Most megvizsgáljuk, hogy miért is olyan egészséges a savanyú káposzta, és kiknek kell kerülnie.
Hogyan lesz a káposztából savanyú káposzta?
A savanyítás folyamata hasonlít a joghurt vagy a kefir készítéséhez. A káposztában lévő cukrokat a baktériumok tejsavvá alakítják. Ezt a folyamatot fermentációnak nevezzük. Ez egy kémiai reakció, ami enzimek (összetett fehérjemolekulák) segítségével, baktériumok vagy élesztőgombák jelenlétében játszódik le, és alkohol, szerves savak és szén-dioxid keletkezik. A fermentáció során ideális körülmények jönnek létre a káposztában lévő hasznos baktériumok szaporodásához, és a káposzta megszerzi jellegzetes savanykás ízét.
A savanyú káposzta jótékony hatásai
A savanyú káposzta igazi vitaminbomba! Tele van C-, B-, K- és U-vitaminnal, probiotikumokkal, vassal, foszforral, káliummal, mangánnal, magnéziummal és rostokkal, amik „seprűként tisztítják meg a beleket a méreganyagoktól”.
Fontos, hogy fokozatosan szoktasd hozzá a szervezeted a savanyú káposztához, ne akarj egyszerre túl sokat enni belőle: a vitaminok ugyanis így nem tudnak megfelelően felszívódni.
A káposzta tejsavtartalma segít a cukorbetegeknek a vércukorszintjük szabályozásában, gátolja a káros baktériumok szaporodását a bélben, gyorsítja a tápanyagok felszívódását és a méreganyagok kiürülését. A savanyú káposzta segíti a probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumok beépülését is. Ezek a tejsavbaktériumok a káposztalében szaporodnak.
Fontos megjegyezni, hogy itt az igazi, fermentált savanyú káposztáról van szó, nem arról, amit a szupermarketben árulnak. Az utóbbinál ecettel és más módszerekkel leállítják a fermentációt, hogy ne legyen túl savanyú, és tovább elálljon. A fermentált káposzta viszont igazi szuperétel!
Nézzük a számokat:
A savanyú káposzta jót tesz az ereknek is. Csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, ami érelmeszesedéshez vezethet. Így a savanyú káposzta fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A káposzta és a leve is kiváló másnaposság ellen, mivel borostyánkősavat tartalmaz, ami segít lebontani a káros acetaldehidet.
A borostyánkősav a szervezet energiatermeléséhez is szükséges. Sokan szednek borostyánkősav tablettát másnaposság ellen, hogy gyorsabban regenerálódjanak.
A savanyú káposzta rendszeres fogyasztása általánosságban is erősíti az immunrendszert. A benne lévő szerves savak csökkentik a szabadgyökök káros hatását, amik roncsolják a sejteket.
A savanyú káposztában található tartronsav gátolja a szénhidrátok zsírként való elraktározódását, így hozzájárul a fogyáshoz. Ha nem használjuk fel energiaként a szénhidrátokat, akkor az inzulin zsír formájában raktározza el őket. A tartronsav ezt a folyamatot lassítja.
Ahogy már említettük, a savanyú káposzta tele van C-vitaminnal, ami az erek és az immunrendszer egészségéhez elengedhetetlen. A magas rosttartalom pedig jót tesz a beleknek és a bélflórának.
A rostok olyan emészthetetlen növényi anyagok, amik „peelingként” tisztítják a beleket, és gyorsítják a bélnyálkahártya regenerálódását. Emellett megkötik a méreganyagokat, a cukrot és a zsírt, és teltségérzetet okoznak. Ha csak egy szelet húst eszel, lehet, hogy nem laksz jól, de ha mellé eszel savanyú káposztát is, akkor a gyomorban termelődő ghrelin nevű éhséghormon szintje csökken, és hamarabb érzed magad jóllakottnak. Így elkerülheted a túlevést.
A rostokkal táplálkozó baktériumok szabályozzák a szervezetben zajló folyamatokat: erősítik az immunrendszert, befolyásolják a hangulatot és a hormontermelést.
A bélflóra állapota hatással van arra, hogy mennyire vagyunk ingerlékenyek, és hogyan reagálunk a stresszre. A stressz pedig gyengíti az immunrendszert, és károsítja a szív- és érrendszert is. Sok modernkori betegség összefüggésben áll a bélflóra megváltozásával. Ilyenek például a gyermekkori allergiák, és az idegrendszeri, érzelmi és vírusos terhelésre adott fokozott érzékenység.
A mikrobiom az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok összessége. Gyakran használják a „mikrobiota” vagy a „bélflóra” szinonimájaként.
A fermentált élelmiszerek rendszeres fogyasztásával számos bélrendszeri probléma megelőzhető. Fontos tudni, hogy az emésztőrendszeri betegségek az egész szervezetre kihathatnak. A fermentált ételek, például a savanyú káposzta, javíthatják a bélműködést, csökkenthetik vagy akár teljesen megszüntethetik a puffadást, a görcsöket, a hasmenést, a székrekedést és a hasi diszkomfort érzést.
A savanyú káposzta árnyoldalai
Bár a savanyú káposzta nagyon egészséges, vannak, akiknek nem ajánlott a fogyasztása. A savanyú káposztában sok baktérium és rost található, amik puffadást okozhatnak, és irritálhatják az emésztőrendszer nyálkahártyáját. A savanyú káposzta fogyasztása ellenjavallt gyomorhurut, fekély és más olyan betegségek esetén, amikor az emésztőnedvek savassága túl magas.
Emésztőrendszeri betegségek esetén a savanyú káposzta fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket. Pajzsmirigy problémák esetén is kerülendő, mivel gátolja a pajzsmirigy hormonok termelődését.
Emésztőrendszeri betegségekben (fekély, gyomorhurut, fokozott savtermelés, hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, májbetegségek, emésztési zavarok) szenvedőknél a bélben nincs elegendő enzim a savanyú káposzta lebontásához. Ha a savanyú káposztát hőkezeljük, akkor a fermentációs folyamat leáll, a káposzta megpuhul és elveszíti savanyúságát. Nyersen viszont nem ehetsz ilyen káposztát, ha a fent említett problémáid vannak, mert súlyosbodhatnak a tüneteid. A savanyú káposzta a magas vérnyomásban szenvedőknek sem ajánlott a magas sótartalma miatt.
Ha gyomor- bélrendszeri betegséged van, akkor a savanyú káposztát teljesen ki kell iktatnod az étrendedből a betegség fennállása idején. Ilyenkor kémiailag irritálja a nyálkahártyát, és bármilyen mennyiségben ártalmas lehet. Amint elmúlik a gyulladás, és a betegség tünetmentes szakaszba kerül, újra eheted.
Magas vérnyomás esetén a savanyú káposzta fogyasztását korlátozni kell a magas sótartalma miatt. A só miatt víz visszatartás és vérnyomás emelkedés következhet be.
A káposzta ne legyen a főétel, inkább köretként fogyaszd. Így tudod a legjobban kihasználni a jótékony hatásait a bélflórára, az immunrendszer erősítésére és a szervezet védekezőképességének támogatására.
A savanyú káposztát otthon is elkészítheted. Próbálj ki egy klasszikus receptet, vagy készítsd el almalével!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
