És maga a berendezés is kilóg a megszokott keretek közül. Nincsenek fehér falak és jellegtelen bútorok. A tulajdonos a vintage tárgyakra és a merész színekre tette a voksát.
De a lakás nem mindig nézett ki így. Néhány évvel ezelőtt még tipikus „nagymama-lakás” volt – régi tapéták, megfáradt parketta, helyenként felhólyagosodott linóleum, Szovjetunió-korabeli konyhabútor öntapadós fóliával a frontokon…
A tulajdonosnő, aki egyébként belsőépítész, maga tervezte meg az egész belső teret – szerette volna ötvözni a múltat és a jelent, megőrizni a régi idők szellemét, ugyanakkor otthonossá és kényelmessé tenni a lakást a 21. századi élethez.
Jó néhány régi tárgy van itt. És mindegyiknek megvan a maga története. Néhány darabot (például az 1920-as évekbeli székeket) az interneten találtak. Más dolgokat a tulajdonos az idősebb rokonaitól örökölt (nekem különösen a 60-as évekbeli hintaszék tetszett meg). Ennek köszönhetően egyáltalán nem unalmas, különböző korszakokat felölelő keverék jött létre.
Néhány régi fénykép nem maradt fenn túl jó minőségben, de még ezek alapján is képet kaphatsz a lakás felújítás előtti állapotáról. Nem mondanám lelakottnak, de a berendezés azért már nagyon megfáradt volt.

A konyha a felújítás előtt.

És még néhány kép arról, hogyan nézett ki a lakás a felújítás előtt.

Ez pedig a lakás alaprajza: a hálószobából nyílik egy erkély és egy nagy gardróbszoba, mellette található a dolgozószoba, a jobb oldali részben pedig a nappali a második erkély kijáratával, a konyha és a vizesblokk.
Hogy tetszik neked a lakás elrendezése?

Na, készen állsz bekukkantani ennek a háromszobás lakásnak minden zugába? Azt javaslom, kezdjük az előszobával.
Az előszoba és a folyosó között nincsenek ajtók, de a tér tagolása érdekében Alisza különböző padlóburkolatokat használt. A „szennyes” zónában – járólap van, ami remekül passzol a terrakotta falakhoz.

A lakás teljes területe 74 négyzetméter, a belmagasság pedig majdnem három méter.

Így nézett ki az előszoba a felújítás közben.

A lakásban uralkodó színek – okker, terrakotta, olíva, szürke, fekete, a barna minden árnyalata, mélysárga. Ezek az árnyalatok ilyen vagy olyan kombinációban minden helyiségben megtalálhatók.

Én nem igazán szeretem a színes konyhabútor-frontokat (a kedvenc színeim a konyhában a fehér és a tejfehér), de itt a vörösesbarna árnyalatú narancssárga nagyon elegánsan mutat. Élénknek tűnik, de nem válik unalmassá.

Ezek a képek a konyha átalakulása közben készültek.

Emlékszel, hogy nézett ki a vécé és a fürdőszoba? Most megmutatom, mivé alakultak a felújítás után.
A fürdőszobához egyazon paletta négy árnyalatát használták. Nekem tetszik, ahogy a sötétvörös (bordó?) harmonizál a szürkével és a szürkéskékkel.

A lakásnak őszi hangulata van.

A fürdőszobában van egy tágas szekrény a törölközőknek, ágyneműknek és egyéb fürdőszobai kellékeknek. Az előző fotón rosszul látszik. Így nézett ki a beszerelése közben.

A következő állomás – a nappali. Eredetileg itt egy klasszikus ablak volt erkélyajtóval. Most ehelyett egy nagy panorámaablak van (ami egyébként az utcáról nézve sem rossz).

Néha ünnepekkor és különleges alkalmakkor a konyhából kihozzák az étkezőasztalt a nappaliba (figyeld meg, milyen érdekesen harmonizálnak a vázában lévő ágacskák az ablakon túli őszi fákkal).

Hétköznapokon a panorámaablak előtti rész így néz ki. A fotón az a bizonyos, nagymamától örökölt hintaszék látható.

Ugyanaz a rész, de már az étkezőasztallal. Nagyszerű, amikor a tárgyakat és bútorokat különféleképpen lehet variálni, és mindenhol úgy festenek, mintha odatervezték volna őket. Valószínűleg ebben rejlik a hozzáértő bútorkiválasztás titka.

A nappali teljes látképe (pontosan így néz ki most).

A hálószobán is sokat dolgoztak. Nézd meg, milyen állapotban volt a padló (a bal oldali fotón).

Most ez a szoba így néz ki (mintha egy menő lakberendezési magazinból lépett volna elő).

Semmi felesleges – a tárgyak olyan harmonikusan illeszkednek a belső térbe, hogy egyáltalán nem lógnak ki az összképből.

Enteriőr részletek 💔

A dolgozószoba pedig így néz ki. Engem ez a berendezés valahová a 70-es évekbe repít.

A falon lévő festmény mintha összefoglalná mindazt, ami ebben a szobában van, és formával tölti meg a teret.

📝 Neked hogy tetszik a végeredmény? Mit találtál feleslegesnek ebben a lakásban? És mi volt az, ami épp ellenkezőleg, nagyon megfogott? Oszd meg a benyomásaidat hozzászólásban!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK