Meg fogsz lepődni, ha meglátod, milyenek voltak a világhírű vállalatok első termékei

A második világháború után a Sony alapítója, Masaru Ibuka kitalált egy terméket, hogy megpróbálja kiszolgálni azokat a háttartásokat, melyeknek ugyan volt áramuk, de hiányoztak a használatához szükséges készülékek. Ennek első eredménye egy elektromos rizsfőző volt.

Az Amazon 1994-ben online könyvesboltként kezdte meg működését. Az alapító Jeff Bezos először „Cadabra”-nak nevezte el a céget, néhány hónap múlva azonban változtatott ezen, miután egy ügyvéd rosszul írta le a nevét.

Az IKEA alapítója, Ingvar Kamprad már egészen fiatal korától kezdve vállalkozó szellemű volt. 5 éves korában tömegesen vásárolt olcsó gyufákat Stockholm-ból, melyeket aztán egy kis profittal árult a szomszédjainak. Később virágmagokkal, üdvözlőkártyákkal, karácsonyfadíszekkel és egyéb apróságok értékesítésével foglalkozott.

1943-ban, amikor 17 éves volt, Kamprad megalapította az IKEA-t, nagybátyja konyhaasztalánál ülve. A cég csomagküldő szolgáltatásként kezdte, és különféle cikkeket, például harisnyákat, ékszereket, órákat és tollakat értékesített. Kaprad néhány évvel később vette fel az első bútordarabot a cég kínálattába.

A Nintendo videojáték-márka, amely olyan játékokat adott a világnak a 80-as 90-es években, mint a Mario, a The Legend of Zelda vagy a Pokémon, valójában 1889-ben alapult, és játékkártya-gyártással foglalkozott a japán Kiotóban. Érdekesség, hogy ezeket a kártyajátékokat főleg a japán bűnbandák tagjai játszották.

Ole Kirk Kristiansen a harmincas évek dániai recessziója alatt igyekezett elegendő fát találni a bútorok építéséhez, és a megmaradt melléktermékeket is a lehető legjobban felhasználni - így a fadarabokat gyermekjátékokká kezdte alakítani. Így születtek meg az első, akkor még fából készült LEGO vonatok, autók és kacsák.

Steve Wozniak eredetileg 1975-ben állította össze az Apple I mikrokomputert egy Homebrew Computer Club találkozóra Szilícium-völgyben. Steve Jobs, aki a klub egyik tagja volt, ekkor társult be mellé, hogy segítsen 500 dollárért értékesíteni ezeket a gépeket. A páros rövid időn belül 50 ezer dollárt keresett.

A Google kereső közismert, hogy két Stanfordi egyetemista nevéhez fűződik, de kevesen tudják, hogy a projektben eredetileg egy nem hivatalos „harmadik alapító”, Scott Hassan vezető programozó is részt vett, ráadásul ő írta a Google keresőmotor-kódjának nagy részét. A férfi azonban távozott, mielőtt még hivatalosan, cégként is bejegyezték volna a Google-t. Szívás.

Érdekesség, hogy a Google első verziója egyébként csak a Stanford Egyetem weboldalán volt képes keresni.