- London: 1,572 km²
- Róma (teljes közigazgatási terület): 1,285 km²
- Berlin: 892 km²
- Madrid: 604 km²
- Párizs (csak a belváros): 105 km²
- Amszterdam: 219 km²
- Bécs: 414 km²
- Prága: 496 km²
- Dublin: 115 km²
- Stockholm: 188 km²
- Oslo: 454 km²
- Helsinki: 215 km²
- Varsó: 517 km²
- Lisszabon: 100 km²
- Athén: 39 km² (csak a központi város)
- Brüsszel: 161 km²
- Koppenhága: 88 km²
Ennek a cikknek az írása közben komoly nehézségekbe ütköztem. Nézzük például, hogyan fest Budapest Párizshoz képest:
Első ránézésre úgy tűnik, mintha Gulliver és egy törpe állna egymás mellett. Ha azonban megnézzük a valós térképet, kiderül, hogy a határok – mint általában – csak a fejekben léteznek. Pontosabban a közigazgatási aktusokban:
Ha valaki nem értené, akkor a hivatalosan Párizsnak tekintett terület körül több száz négyzetkilométernyi külváros terül el, amelyek lényegében egy egészet alkotnak a fővárossal.
A települések közötti határ csak a jogszabályokban létezik, amelyek meghatározzák, hogy ez a ház Párizs, a szomszédos pedig már mondjuk Saint-Denis. Bár a házak és utcák között nincs semmilyen határvonal.
Másrészt Budapestet is csak a kerületek határáig vettük figyelembe, pedig valójában több helyen túlnyúlik azon. Több tucat települést tekinthetünk Budapesthez tartozónak, például Vecsést.
És hogyan számoljunk ilyenkor? Ha az agglomerációk tényleges határait vesszük alapul, akkor Budapest és Párizs nagyjából azonos méretűnek bizonyul:
Ez annak ellenére történik, hogy Párizs hivatalos határai jóval kisebbek, mint Budapest a kerületek határáig.
Szóval, elég zavaros az egész.
Másrészt meg kell érteni, hogy miért van egyáltalán szükségünk ilyen összehasonlításra? Nos, nekem például érdekes megnézni más városok méretét, hogy mennyire terülnek el, mert ezekben a városokban nem jártam, Budapesten viszont igen, így legalább valami elképzelésem lehet arról, hogy mekkorák is valójában.
Ezért véleményem szerint a legésszerűbb megoldás, ha Budapestet a kerületekig vesszük, és ezt a sziluettet rávetítjük a különböző agglomerációkra, a városok hivatalos határainak figyelembevétele nélkül (amelyek ebben az esetben nem annyira fontosak, mint a tényleges határok).
Például Madrid esetében ez így néz ki:
A kékes kontúr Budapest körvonalait jelöli. Ebben a szellemben nézzük át Európa néhány fővárosát.
Berlin (Németország)
Németország fővárosa, mint láthatjuk, másfélszer nagyobb, mint Budapest mérete. 891,8 km² szemben a 525,2 km²-el. Egyébként ez Németország legnagyobb városa 3,6 millió lakossal.
Róma (Olaszország)
Rómának is van egy körgyűrűje, amely az M0-ra emlékeztet. Náluk Grande Raccordo Anulare (GRA) a neve, ami azt jelenti, hogy „Nagy körgyűrű”:
Bár a gyűrűig mért terület kisebb, mint Budapest, Róma hivatalosan 1 285 km², vagyis körülbelül kétszer akkora, mint Budapest.
London (Nagy-Britannia)
Ez Európa egyik legnagyobb városa (1 572 km²), ezért nincs min meglepődni, hogy a térképen nézve is háromszor nagyobb, mint a magyar főváros.
Ez a lakosságszámban még durvábban megmutatkozik: míg Budapesten 1,7 millió ember él, addig az egész londoni agglomerációban körülbelül 11,3 millió.
Amszterdam (Hollandia)
Úgy tűnik, átfutottunk a legnagyobb európai gigászokon, úgyhogy jöjjön néhány szerényebb város.
Íme például Hollandia fővárosa:
Annak ellenére, hogy összességében ez egy nagyon sűrűn lakott ország (a világon a 15. a népsűrűség tekintetében – 404 fő/km2, szemben például Japán 336 fő/km2-ével, Olaszország 193 fő/km2-ével, Kína 139 fő/km2-ével és Oroszország 9 fő/km2-ével), a fővárosuk meglehetősen miniatűr.
Mindössze 200 négyzetkilométer, mint például Szeged.
Malmö (Svédország)
Sajnos a térképszoftver, amivel az összehasonlítást végeztem, Stockholmot nem ismerte fel (nem tudom miért), úgyhogy egy másik svéd nagyvárossal készítettem az összehasonlítást.
Malmö teljes lakossága 400 ezer fő.
Balkáni fővárosok
Nem meglepő, hogy a kis balkáni országoknak ugyanilyen kicsi fővárosaik vannak. Például Tirana, Albánia fővárosa:
Ilyen városokkal Budapestet még összehasonlítani is kínos, mert kis túlzással egész Albánia lakossága (2,7 millió lakos) elférne a mi fővárosunkban.
Ugyanez vonatkozik a Balkán-félsziget bármely más fővárosaira is. Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és még Görögország (Athén) is – mind viszonylag kis, nyugodt város.
Isztambul (Törökország)
Bár nem főváros, de ez a város tényleg hatalmas. És részben Európában található, úgyhogy érdekes megnézni.
A város hivatalos területe tízszer (!) nagyobb, mint Budapest területe. Ennek a területnek a jelentős része azonban nincs beépítve.
Ciprus
Még egy érdekes összehasonlítás – nem is csak egy várossal, hanem egy egész szigettel. Kiderült ugyanis, hogy Budapest Ciprus szigetének jelentős részét elfoglalná:
És bár Ciprus Ázsiához, nem pedig Európához tartozik (földrajzilag, nem politikailag), a példa mégis érdekes.
Végezetül egy kis összesítés arról, hogy mely fővárosok nagyobbak, kisebbek illetve nagyjából egyenlőek Budapesttel.
Budapestnél nagyobb európai fővárosok:
Budapesttel nagyjából azonos méretű (525 km² ±100 km²):
Budapestnél kisebb fővárosok (525 km²-nél kisebb területtel):
Fontos megjegyeznem, hogy ezek a számok a hivatalos közigazgatási határok szerinti területeket mutatják. Ha az agglomerációt is beleszámoljuk, akkor sok város (például Párizs vagy Athén) jóval nagyobb területet fed le. Illetve mivel a városhatárok időnként változhatnak és a mérési módszerek is eltérőek lehetnek, ezért ezeket az adatokat érdemes nagyságrendi összehasonlításként kezelni.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
