Sok-sok évvel ezelőtt hallottam egy történetet egy banki pénztárosról, akinek az volt a feladata, hogy aranypénzeket számoljon. Minden reggel bement dolgozni, leült az asztalához, kiterített egy tiszta kendőt az asztalra, ráöntötte az érméket, és nekilátott a munkának.
A főnökség teljesen le volt nyűgözve: micsoda precíz alkalmazottunk van, kendőn számolja az aranyat! Ráadásul rendszeresen cseréli is!

Ám a bank vezetősége nem tudta, hogy mit csinál a pénztáros a régi kendőkkel. Nem dobta ki őket, hanem hazavitte és elégette. A pénztáros minden rongy elégetése után kapott néhány apró aranyszemet, ami a kendőn maradt az aranypénzekkel való érintkezés után.
Állítólag néhány évnyi banki munka után a pénztáros hihetetlenül gazdag lett. Ha azonban jól emlékszem, a történet vége az volt, hogy a pénztárost végül börtönbe zárták. De pontosan miért? Teljesen érthetetlen! Talán a túlzott precizitásért?

A történet kulcspontja valószínűleg a kendő volt, mivel a pénztáros szándékosan durva anyagú kendőt választott, hogy minél több aranypor maradjon rajta, miközben az érméket ide-oda tologatta rajta.
Na de mi köze ennek a kezeknek? Köztudott, hogy a banki aranyrudakat nem ajánlott kézzel megérinteni, sőt, még a csomagolásból sem szabad kivenni, nehogy sérülés, karcolás, horpadás, vagy akár csak ujjlenyomat keletkezzen a fényes felületükön.

Kiderült azonban, hogy az emberi kéz is ugyanolyan szerepet játszhat, mint a fent említett történetben szereplő kendő! Minden egyes érintés az aranyrúdon vagy az érmén egy kicsivel csökkenti a súlyukat.
Pontosan mennyivel? Kiszámoltam a világ két legnagyobb aranyrúdja alapján…

A legnagyobb, 250 kg tömegű aranyrúd egy bányászati múzeumban található, egy régi aranybánya helyén, a kis japán városkában, Toiban.
Ezt 999 tisztaságú aranyból öntötték még 2005-ben. A súlyát és a tisztaságát a Guinness Rekordok Könyve tanúsítja.

A rudat átlátszó üvegbúra védi. A burán azonban vannak speciális nyílások, amelyeken keresztül a múzeum minden látogatója bedughatja a kezét, és megérintheti a negyed tonnás aranyrudat.
A múzeumot évente körülbelül 150 ezer ember látogatja.

Egyébként ennek a nehéz rúdnak a méretei viszonylag kicsik. Az alsó alap 455 mm x 225 mm, a felső rész 393 mm x 160 mm, a magassága pedig 170 mm. Befér egy kis bőröndbe. Még egy másodiknak is maradna benne hely. Csak éppen elvinni nem biztos, hogy sikerülne. A reptéren pedig biztos nagyot néznénk a poggyász mérlegelésekor. ☺
Ötévente egyszer leveszik az üveg védőbúrát, és olyankor a rudat nemcsak megérinteni, de akár átölelni is lehet. Ilyenkor ugrásszerűen megnő az érdeklődők száma a közel 7 milliárd forint értékű aranyrúd iránt.

A második legnagyobb aranyrúd szintén egy bányászati múzeumban van kiállítva, a korábbi Jujfan bánya helyén, Tajpej-ben, Tajvan fővárosának külvárosában. A tömege 220,3 kg.

Ezt a rudacskát is átlátszó burkolat fedi, amelyen szintén vannak nyílások azok számára, akik meg szeretnék érinteni ezt a hatalmas nemesfémet.

Tajvanon sokkal több a turista, mint a kis japán Toi városban, ezért a világ második legnagyobb aranyrúdját jóval gyakrabban érintik meg.
A múzeum munkatársai kiszámolták, hogy három év alatt nagyjából 1,5 millió ember érintette meg a rudat. A tömege pedig ez idő alatt körülbelül 150 grammal csökkent! Ez csaknem 4,5 millió forint veszteség.

Vegyünk az egyszerűség kedvéért egy évet: 0,5 millió érintés alatt 50 gramm arany válik köddé.
Ebből könnyedén kiszámítható, hogy minden egyes érintéssel a rúd körülbelül egy tízezred grammot „fogyott”:
50 g / 500 000 = 0,0001 g
Ez sok vagy kevés? Látszólag semmiség. Főleg egy ilyen nagy rúd esetében. Ha minden évben továbbra is félmilliószor fogják megérinteni, akkor például 100 év alatt is a tömege mindössze 5 kg-mal lesz kevesebb. És ezer év is csak 50 kg-mal. A rúd pedig 4400 év múlva fog teljesen elkopni.
De ha te minden nap egyszer kiveszed a tokból a kis 1 grammos aranyrudacskádat, és gondoskodóan simogatod az ujjaddal, akkor az aranyban tárolt vagyonodból 27 év múlva semmi sem marad!

Most akkor tegyük fel még egyszer a kérdést: sok vagy kevés akkor most ez az egy tízezred gramm arany? Elég sok.
Mindez, amiről most beszéltünk, természetesen csak a tiszta aranyra vonatkozik. Az aranyötvözetek, amelyekből az ékszereket készítik, sokkal keményebbek. És sokkal jobban ellenállnak a kopásnak.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK