Miért nem járnak erre soha a tengeralattjárók?

Bizony, még az olyan technológiai csodák is, mint a tengeralattjárók, félnek néhány természet alkotta helytől.

Az egyik ilyen különleges hely Grönland és Izland szigetei között található, és úgy hívják, hogy Dán-szoros.

A tengeralattjárók soha nem merészkednek ide, és mindez bolygónk leghatalmasabb vízesése miatt van. Igen, jól hallottad, vannak vízesések a víz alatt is, ráadásul nem is akármilyen méretűek.

A tenger mélységének hirtelen változásai negatívan befolyásolják a legénységet és magát a tengeralattjárót, ezért, ha egy tengeralattjáró víz alatti vízeséssel találkozik, akkor a kapitány mindent megtesz, hogy elkerülje azt.

• A Föld különböző pontjain legalább 7 hasonló víz alatti vízesés található, ahol a tengeralattjárók ugyanígy nem közlekednek.
• A Dán-szoros tulajdonképpen a Feröer-csatornában található vízesés neve. Ezt más vízi járművek is igyekeznek elkerülni.
• A Dán-szoros háromszor magasabb, mint a Föld legmagasabb vízesése.
• Míg a venezuelai Angel-vízesés magasságát pontosan megmérték, és 979 méter, addig a Dán-szoros magasságát még nem teljesen tárták fel, de biztosan meghaladja a három és fél kilométert.

A víz itt közvetlenül a Grönlandi-tengerből zúdul lefelé, és a mélyben az Irminger-tengerbe ömlik.

A terület, amelyet a tengeralattjárók kénytelenek elkerülni, körülbelül 160 kilométer. Körülbelül ennyi a víz alatti vízesés hossza. Itt koncentrálódnak a bolygó legerősebb áramlatai, és állandóan viharos a tenger.

Az áramlatban különböző sűrűségű és hőmérsékletű víz található, az eltérő sókoncentráció pedig víz alatti vízesést hoz létre.

• A víz alatt sok lejtő és hasadék található, amikből a könnyebb víz felfelé emelkedik, míg a nehezebb lefelé zuhan. A víz egyre lejjebb süllyed, miközben nagyon hideg lesz, és az Atlanti-óceánba ömlik.

A Dán-szorost nehéz tanulmányozni, nehéz felfedezni. Ugyanakkor a vízesés fontos szerepet játszik a Föld éghajlati rendszerében.