Káin és Ábel története egy jól ismert ószövetségi történet a Teremtés könyvének 4. fejezetéből. Arról szól, hogy Ádám és Éva első fia megölte öccsét, mert Isten Ábel áldozatát jobban kedvelte, mint Káinét.
„Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára. Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.”
A Teremtés könyve szerint Káin volt a történelem első gyilkosa, Ábel pedig az első áldozat. A Biblia azonban nem mondja meg, hogy Isten miért fogadta el Ábel áldozatát, és miért utasította el Káinét. Ezért ez az ószövetségi történet számos értelmezést kapott.
Hogyan történt?
Miután Ádám és Éva kiűzetett az Édenkertből, keletre telepedtek le. Ott kezdődött el az első emberpár számára a munka, és ott született meg az első emberi generáció.
„Azután Ádám a feleségével, Évával hált, aki terhes lett, megszülte Kaint, és azt mondta: Fiút kaptam az ÚRtól.”
Később megszületett a második fiuk is, akit Ábelnek neveztek el, ami azt jelenti, hogy „lehelet, pára”. A család növekedése miatt több élelemre volt szükség. Hamarosan Ádám fiai is segíteni kezdtek neki. Káin a földet művelte, Ábel pedig a nyájat legeltette. Az eredendő bűn azonban hamarosan megmutatta magát…
A konfliktus akkor robbant ki, amikor a testvérek úgy döntöttek, hogy felajánlják Istennek munkájuk gyümölcsét. Káin a föld gyümölcseit, Ábel pedig nyájának elsőszülöttjét ajánlotta fel. Isten csak Ábel áldozatát fogadta el.
Nem világos, hogy Isten miért utasította el Káin áldozatát, de a történet szempontjából ez a részlet nem is fontos. A lényeg, hogy Káin, megölve testvérét, vért ontott a földre, ami a gonosz elterjedéséhez vezetett az egész világon. (Később ezért Isten özönvizet bocsátott a földre.)
A testvérgyilkos nem maradhatott tovább a szüleivel. Káin elhagyta őket, és Nod földjén telepedett le. De nem egyedül ment. Bármennyire is szörnyű volt a bűne, akadtak emberek, akik követték őt a száműzetésbe. Káin új otthonában feleségül vett egy nőt, és hamarosan fiuk született, akit Énoknak neveztek el.
A gyilkosság eszköze
A Biblia nem írja le pontosan, hogy mivel ölte meg Káin Ábelt. A kegyetlen jelenet leírása mindössze egyetlen mondatból áll:
„Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte.”
Ezért a festők szabadon választhatták meg a gyilkosság eszközét. Az első dolog, amit megfigyelhetünk, hogy a festményeken Káin soha nem öli meg testvérét puszta kézzel, a művész mindig ábrázol valamilyen eszközt.
Néha Káin egy kis kővel, néha egy nagyobb kőtömbbel öli meg testvérét. A festők általában kerülik a kardok és kések ábrázolását. Ez érthető is, hiszen akkoriban még nem találták fel a fémeszközöket. A világ első kovácsának Tubál-Kaint tartják (Káin 6. generációs leszármazottja).
Leggyakrabban (ami logikus is) Káin egy egyszerű bunkóval (egy göcsörtös fadarabbal) öli meg testvérét.
A bunkó mellett meglehetősen gyakran ábrázolnak egy szokatlan gyilkos eszközt, egy szamár állkapcsát. A Genti oltár egyik részletén Káin ezzel öli meg Ábelt. Ez az ábrázolásmód annyira gyakori, hogy valószínűleg nem lehet véletlen.
A legkorábbi irodalmi forrás, ahol a szamár állkapcsa a gyilkosság eszköze, egy 7. századi kommentár a Teremtés könyvéhez (Canterbury School of Theodore and Hadrian).
Hogy hogyan és miért alakult ki ez a verzió, mint a gyilkosság lehetséges eszköze, az nem tudni. De a szamár állkapcsa másutt is feltűnik: Sámson is ezzel ölte meg az ellenségeit.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
