Egy régi trükk, ami ezrek életét mentette már meg! Miért visznek magukkal a tapasztalt túrázók mindig egy hétköznapi tűt az erdőbe?

Tavaly május közepén volt egy nem könnyű, körülbelül 70 kilométeres túránk Olaszországban, ami 5 napig tartott. Hátizsákot pakoltunk, és egy 9 fős kis csapatban elindultunk a Dolomitok hegycsoporthoz (Alta Via 1 delle Dolomiti). A lábam még mindig sajog 🙂

Az útvonalunk érdekes és izgalmas volt, rengeteg festői szépségű helyet láttunk, és érdekes emberekkel ismerkedtünk meg. A csoportunkban velünk tartott két hegymászó is, Alex és Szofi, akik profik és kiválóan képzettek. Szofi az extrém körülmények közötti túlélés módszereiről mesélt, Alex pedig a tereptájékozódás szakértője, ő osztotta meg velünk ezt a régi trükköt!

Alex egyszercsak kifordította a baseballsapkáját, és elővett belőle egy közönséges varrótűt.

Ezután maga köré gyűjtötte a csoportunkat, és megkérdezte:

– Szeretnétek látni egy trükköt?

Ki ne akarna, látszott, hogy valami érdekeset fog mutatni!

Fogott egy lapos követ, rátette a tűt, majd egy másik kővel kétszer ráütött a tű fokára, a tompa végére. Ezután vizet öntött egy műanyag tálba, letört egy darab kérget egy öreg fáról, rátette a tűt a kéregdarabra, és óvatosan a vízbe helyezte úgy, hogy a kéreg a víz felszínén úszott, a tű pedig rajta feküdt, de nem érintette a vizet.

A tű és a kéreg a víz hullámzásától forogni kezdett. 2-3 perc múlva a víz megnyugodott, és a tű azonnal egy bizonyos irányba fordult, majd megállt.

Alex meglökte a tálat, a víz újra hullámozni kezdett. Majd miután a víz újra lecsendesedett, a tű ismét ugyanabba az irányba állt be, mint először!

– Na, most jön a kérdés! – mondta Alex. – Merre mutat a tű két vége?

Kipróbáltuk többféleképpen is, és kiderült, hogy a tű fok része pontosan észak felé, a hegye pedig dél felé mutat.

– De miért kellett kővel megütni a tűt? – kérdezte valaki a csoportból.

– Fizikát kellett volna tanulni az iskolában! – válaszolta Alex. – Az erős ütéstől az acél felmágneseződik, és a közönséges varrótűből nem más lesz, mint egy iránytű mutatója! A fok, mivel nagyobb a tömege és mágnesezettebb, mindig pontosan észak felé fog mutatni!

Én teljesen megdöbbentem. Hazatérve én is kipróbáltam otthon, mindent felhasználva, ami épp kéznél volt. Úszónak, amire a tűt helyezhetem, két üres gyógyszeres buborékfóliát vettem elő, és egymásba hajtottam őket:

Beletettem őket egy vízzel teli tányérba, és óvatosan rátettem a tűt:

A víz megnyugodott, és a tű máris elfordult. Megforgattam még egyszer a tűt, de egy-két perc múlva újra visszatért ugyanabba az irányba… Ezután bekapcsoltam az iránytű alkalmazást a telefonomon:

Pontosan! A fok északra mutat! Hihetetlen!

Nem hiszed? Próbáld ki te is, tényleg működik! Csak arra figyelj, hogy az edény, amibe a vizet öntöd, ne fémből legyen.

Alex a túrán elmondta, hogy ezt a tájékozódási módszert sok katona és profi hegymászó ismeri, ezért nekik a tű nem csak arra való, hogy gombot varrjanak fel vele, vagy lyukat foltozzanak be 🙂 Nagyon sokan csak ennek a módszernek köszönhetően találnak haza, pedig mennyi ember tűnik el évente az erdőben, csak azért, mert egyszerűen eltévednek a sok hektárnyi egyforma fa között.

Van még egy másik lehetőség is, ha nincs víz, de van egy üres, átlátszó üvegedény. A tűt a súlypontjánál fogva felfüggesztjük egy cérnára, és beleengedjük az üres üvegbe, hogy a szél ne befolyásolja.

Az üveg belsejében a tű ugyanúgy észak-déli irányba fog állni, mint a vízben, a hegye dél felé, a foka észak felé fog mutatni!

– De nem egyszerűbb iránytűt vinni? – kérdezhetnéd. Dehogynem, viszont egy iránytűt könnyű elveszíteni, összetörni, ráadásul gyakran le is mágneseződik, ha sokáig a fiókban tartod, a háztartási gépek közelében. És ami a legrosszabb, hogy az ilyen általában csak túra közben derül ki.

Szóval, szerintem az a legjobb, ha mindkét módszert ismered, és ha az „A” terv nem működik, még mindig ott a „B” terv!

Remélem, hogy tudtam valami újat mesélni, és érdekesnek találtad ezt a trükköt!