Miért nevezik a vérüket „aranynak”, és hogyan telnek az ilyen emberek mindennapjai?
Mik azok a vércsoportok és miért van rájuk szükség?
Először is idézzük fel, hogy egyáltalán mik azok a vércsoportok és mi fán teremnek. A vércsoport egy genetikailag meghatározott immunológiai jellemzője a vérnek, amely alapján az embereket és állatokat különböző csoportokba sorolják.
Egyszerűen fogalmazva, a vércsoport bizonyos molekulák, úgynevezett antigének összessége, amelyek a vörösvértestek (eritrociták) felszínén helyezkednek el. Ez az elv képezi az összes vércsoport-meghatározó rendszer alapját. Ezek közül kettőről biztosan hallottál már – ez az AB0 (I-IV. csoport) és az Rh (Rh-faktor). De valójában jelenleg összesen 47 vércsoportrendszert tartanak nyilván, amelyek több mint 360 antigénen alapulnak.
De miért is kell egyáltalán vércsoportok szerint csoportosítani az embereket?
Az egész a vérátömlesztés miatt fontos. Ha valakinek nem megfelelő csoportú vért adnak, az immunrendszere fellázad, elkezdi támadni az idegen vörösvértesteket, és ez nagyon súlyos következményekkel járhat, akár halálhoz is vezethet.
Az AB0 (I-IV. csoport) és az Rh (Rh-faktor) rendszerek a vérátömlesztés szempontjából kulcsfontosságúak, ezért ezek a legismertebbek. Az első, azaz 0-s (I.) vércsoportú emberek univerzális donorok. Az ő vérüket (ritka kivételektől eltekintve) szinte bárkinek be lehet adni. Akiknek pedig a negyedik, azaz AB (IV.) vércsoportjuk van, azok szerencsések, mert univerzális recipiensek (befogadók): nekik bármilyen csoportú vért lehet adni.
Az A és B antigéneken kívül van még egy fontos dolog, ami meghatározza a vércsoportot: a Rh-faktor. Ez a D antigén jelenlétét jelzi. Ha ez az antigén megvan, akkor a vér Rh-pozitív (Rh+), ha pedig hiányzik, akkor Rh-negatív (Rh-). A D antigén immunválaszt, antitestek képződését válthatja ki.
Valójában az Rh-faktor rendszerben hat különböző antigén létezik, de közülük a D a leginkább immunogén (a legerősebb immunválaszt kiváltó). Ezért ennek alapján határozzák meg a Rh-faktort. Egyébként Rh-negatív ember nincs is olyan sok, az embereknek csupán körülbelül 15%-a ilyen.
Mi az az „arany” vér?
És most jön a legérdekesebb rész. Az „arany” vér, vagy más néven Rh-null, azt jelenti, hogy a vörösvértesteken egyáltalán nincsenek Rh-antigének. Az elmúlt fél évszázad során mindössze 43 ilyen embert találtak a világon.
Ezt a jelenséget először 1961-ben fedezték fel egy ausztrál őslakos nőnél. Ezt megelőzően a tudósok úgy vélték, hogy az ember nem is élhet Rh-antigének nélkül. Ez a felfedezés teljesen felforgatta az emberi biológiáról addig alkotott képet.
De miért is nevezték el ezt a vért „aranynak”? Azért, mert univerzális, és még a legritkább Rh-rendszerbeli vércsoporttal rendelkezők számára is megfelelő. Hiszen nincsenek benne olyan antigének, amelyek immunreakciót váltanának ki („ellenséges” antigének). Viszont ilyen donort találni szinte lehetetlen küldetés.
Hogyan alakul ki a nullás Rh-faktor?
Hogyan lehetséges az, hogy valakiből hirtelen eltűnik az összes Rh-antigén? Az ok egy genetikai mutáció, amelynek során az Rh-faktorért felelős RHD, RHCE vagy RHAG gének hirtelen hibásan kezdenek működni. Hogy ez pontosan miért következik be, azt senki sem tudja.
Annyi viszont ismert, hogy a nullás Rh-faktor örökölhető. Vagyis, ha valamelyik felmenődnek „arany” vére volt, akkor neked is jó esélyed van rá, hogy öröklöd. Ismertek olyan esetek, amikor egy családon belül egyszerre több Rh-null vércsoportú ember is volt.
A tudósok azt is észrevették, hogy ennek a mutációnak a valószínűsége magasabb azoknál, akiknek a szülei közeli rokonok. Hát ez van.
Milyen az élet „arany” vérrel?
Azt gondolhatnád, mit számít, ha hiányoznak az Rh-antigének. Azonban az „arany” vérrel élőknek sajátos kockázatokkal kell szembenézniük.
Donort találni szinte lehetetlen
A legnagyobb probléma természetesen a donor felkutatása. Ha egy Rh-null vércsoportú embernek sürgősen vérátömlesztésre van szüksége, megfelelő donort találni rendkívül nehéz. Számára ugyanis kizárólag Rh-null vér adható, és mint tudjuk, ilyen emberekből csak elvétve akad a Földön.
Mit lehet ilyenkor tenni? Keresni kell az egész világon. De mi van, ha nem találnak donort, és sürgős műtétre van szükség? Ez szinte felér egy halálos ítélettel. Szerencsére létezik egy megoldás: az autológ véradás (autodonáció). Ez azt jelenti, hogy az illető előre ad vért saját magának, hogy szükség esetén a saját, korábban levett vérét kaphassa vissza. Pontosan ez történt 2015-ben is, amikor Moszkvában egy Rh-null vércsoportú nőt műtöttek meg.
Vérszegénység (Anémia)
Az „arany” vérrel élőknél gyakran alakul ki vérszegénység (anémia). Ennek oka, hogy az Rh-antigének nemcsak úgy „ott vannak” a vörösvértestek felszínén, hanem segítenek fenntartani azok megfelelő alakját is. Ha ezek az antigének hiányoznak, a vörösvértestek alakja szabálytalanná válhat.
„És ez miért baj?” – kérdezhetnéd. Azért, mert az immunrendszer fellázadhat, és elkezdheti elpusztítani ezeket a „szabálytalan” vörösvértesteket. Ennek pedig vérszegénység lesz a következménye. A vérszegénység pedig egy sor további problémához vezethet: az állandó fáradtságtól kezdve a szívelégtelenségen át akár daganatos megbetegedésekig.
Úgy tűnik tehát, hogy az „arany” vér nemcsak ritka, de meglehetősen „kényes” is. A szervezet szinte saját magát támadja a számára megszokott alkotóelemek hiánya miatt.
Veszélyeztetett terhesség
Az „arany” vérrel rendelkező nők számára a terhesség komoly kihívást jelenthet. Ha a gyermek az apától Rh-pozitív vért kódoló gént örököl, Rh-összeférhetetlenség (Rh-konfliktus) alakulhat ki. Ilyenkor az anya immunrendszere idegenként ismeri fel a magzat vörösvértestjeit, és támadást indít ellenük.
Milyen veszélyt jelent ez a babára nézve? Vérszegénységet, sárgaságot, vizenyőt (ödémát), máj- és lépmegnagyobbodást okozhat. Súlyos esetekben akár vetéléssel vagy az újszülött halálával is végződhet. Ezért az Rh-null vércsoportú nőknek különösen óvatosnak kell lenniük a terhesség alatt, és állandó orvosi megfigyelésre van szükségük.
Egyéb betegségek
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a 0-s vércsoportú emberek (és az „arany” vér lényegében szintén 0-s csoport, csak Rh-faktor nélkül) hajlamosabbak a gyomor- és nyombélfekélyre, valamint bizonyos daganatos megbetegedésekre, például a gyomor- és hasnyálmirigyrákra. Ezeket az összefüggéseket azonban még további kutatásokkal kell megerősíteni.
Sajnos nagyon kevés kutatási anyag áll rendelkezésre, hiszen Rh-null vércsoportú emberből csak elvétve akad.
Ennek ellenére az elmúlt tíz évben több újabb „arany” véres esetet is felfedeztek: kettőt Kínában, kettőt Iránban, egyet-egyet Kolumbiában és Brazíliában, és még egyet Oroszországban. Japánban pedig viszonylag sok, összesen hat ilyen esetet tartanak nyilván. Ez azonban valószínűleg nem azért van, mert ott gyakoribb lenne ez a jelenség, hanem egyszerűen azért, mert Japánban rendkívül fejlett a szűrővizsgálati rendszer, vagyis a lakosság széles körű egészségügyi ellenőrzése.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
