A különbség egy palota és egy középkori vár között kábé akkora, mint amekkora különbség van egy tó és egy óceán között. Az erődítményen belül egy egész város helyezkedett el, vagy legalábbis az infrastruktúra olyan volt. De minden középkori várnak megvoltak a maga furcsaságai.
10. Tisztviselők
A nemeseket rengeteg szolga szolgálta ki. A lakomák szervezése a sáfár feladata volt. A vécé tisztaságát a „vécéfelelős” felügyelte. A lovagi tornák lovait pedig a marsall irányította (később ez a szó katonai rangot jelentett). De míg a szobalányok, a várnagy, a szakácsnők és még az udvari bolond szerepe is mindenki számára világos volt, addig egyes pozíciók komoly meglepetést okozhatnak.
A mérgező ételek kóstolója, a piócagyűjtő és a bűnbakként szolgáló fiú mind keményen dolgoztak a maguk területén. Ezt a fiút büntették és korbácsolták meg, amikor a trónörökös rosszul viselkedett vagy nem tanult rendesen.
9. „Nyisd ki a kaput”
Eleinte nem voltak hatalmas, láncos szerkezetek a vár bejáratánál! Ilyen kapukat csak akkor kezdtek el beépíteni, amikor az erődítmény elvesztette védelmi funkcióját, és adminisztratív központtá vált. Eredetileg a várkapukat annyira keskenyre és „kényelmetlenre” építették, hogy csak egy kis szekér férjen át rajtuk. De a lovas és kardos ellenséges hordák nem fértek át rajta!
8. Tökéletlen elrendezés
Ki ne ismerné a kollégium élet nehézségeit? Csakhogy a modern „kollégiumok” a kényelem és a civilizáció csúcsát jelentik a középkori várak elrendezéséhez képest. Az elv mindenhol ugyanaz volt. Néhány hatalmas terem és tucatnyi keskeny folyosó. És míg a nemesség külön hálószobákban, ágyakon aludt, addig az alacsonyabb rangú szolgák egy nagy teremben aludtak.
A normális ágyak helyett szalma, a szalmában pedig paraziták voltak. Próbálták zónákra osztani a teret? Igen! A szőnyegek és a paravánok segítettek. De nem túl eredményesen.
7. Tisztességtelen gardrób
A középkorban nagyon rossz volt a higiénia. És ez nem mítosz! A „vécé” meglehetősen kezdetlegesnek tűnt: egy kis építmény a vár szélirányban lévő oldalán, amely mintha a falról lógott volna. A nyílás, mint egy modern vidéki mellékhelyiségben, egyenesen az utcára nézett. És ezt a szerkezetet gardróbnak hívták. Miért? Mert ide hordta a nemesség a ruháit, hogy megszabaduljon a parazitáktól – bolháktól, tetvektől és kullancsoktól. A bűz ugyanis elriasztotta a vérszívókat.
6. Kolostor kápolna
Az egyház szerepe a középkorban nagyon fontos volt. A kápolna, ahol az istentiszteleteket tartották az urak számára, az erődítmények elengedhetetlen kelléke volt. Általában a vár legnagyobb terméhez merőlegesen építették. A kétszintes kápolnák is gyakoriak voltak.
A várak tulajdonosainak mindenképpen ki kellett tűnniük a köznép közül. Ezért a második emeleten az erődítmény fő személyiségei ültek, alattuk pedig az alattvalóik.
5. Az élet spirálja
A középkorban a csigalépcsők nem csupán feltűnő díszítőelemek voltak. Legtöbbjük az óramutató járásával megegyező irányba csavarodott. Most képzeld el, hogy az ellenség behatolt a vár területére, aminek a fő célja a tetején van. Természetesen valahogy fel kell oda jutni.
De karddal a kézben kell felmászni! Melyik kézben tartják általában a kardot? A jobb kézben. És ezen az oldalon a csigalépcső mellett szakadék volt! Ráadásul a lépcsőket mindig keskenyre építették. Mindez azért történt, hogy megnehezítsék az ellenség számára a feljutást.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
2 hozzászólás