A krónikus stressz esetében, ami manapság egyre gyakoribb, gyakran nem is vagyunk tudatában az állapotunknak – de a szervezetünk nagyon megsínyli. Milyen jelek segítenek felismerni magadon a krónikus stresszt? Ebben a cikkben utánajárunk.
Mi történik a szervezeteddel krónikus stressz esetén?
Először is nézzük meg, hogyan működik ez az összefüggés a gyakorlatban.
A pszichénk és a testünk szorosan összefügg. Amikor bármilyen túlterhelés ér – legyen az fizikai, szellemi vagy érzelmi –, a központi idegrendszered beindítja a stresszreakciót.
A stressz egyfajta „gyors reagálású védelem” a külső fenyegetésekre és a túlterhelésre. Ilyenkor a mellékveséid aktívan termelik és bocsátják ki a „stresszhormonokat” – elsősorban a kortizolt, valamint az adrenalint és a noradrenalint. Ezek az anyagok mozgósítják a belső erőforrásaidat, és „harcrakész” állapotba hozzák a szervezetedet: serkentik a mozgást és a gondolkodást, növelik az izomtónust, gyorsítják a szívverést és a légzést, élesítik a reakcióidőt, és így tovább.
Normális esetben a stressz egy rövid távú reakció. Mindezek a „trükkök” arra szolgálnak, hogy segítsenek az adott pillanatban: elmenekülni a veszély elől, felvenni a harcot, „erőt venni magadon” és megbirkózni a fokozott terheléssel.
De a modern társadalomban rengeteg a stressztényező. Idegesítő munkahely, állandó aggódás a rokonokért és gyerekekért, plusz a hírek a világ minden tájáról, a közösségi média, és a távoli őseinkénél sokkal bonyolultabb emberi kapcsolatok.
A szervezetünk viszont evolúciósan NINCS „felkészülve” a stresszmechanizmusok tartós használatára. A „hasznos”, gyors reakció helyett egy elhúzódó, kimerítő folyamatot kapunk, amely lassan felemészti a szervezet erőforrásait, és semmi hasznunkra nem válik. Ráadásul mindez meglehetősen észrevétlenül zajlik, mert idővel a tudatod egyszerűen hozzászokik ehhez az állapothoz.
Hogyan ismerheted fel ezt a folyamatot? Nézzük meg!
1. Ingerlékenység és „lassú” emberek
A „stresszhormonok” felgyorsíthatják az észlelésedet, még akkor is, ha ezt te magad nem veszed észre. Normális esetben ez segít a vészhelyzetekben.
A hétköznapi életben azonban ez inkább zavaró. Krónikus stressz esetén körülötted minden idegesítően lassúnak tűnhet: az emberek túl lassan beszélnek, mozognak és döntenek, a sorok a boltban alig haladnak, a zöld lámpára várni a dugóban pedig kibírhatatlanul hosszúnak tűnik.
Miért ilyen lassú észjárású mindenki?
Milyen lassan beszél már, legszívesebben befejezném helyette minden mondatát…
Mennyit kell még rád várni?! – Csak egy percet késtem, mi a bajod?
Mozogj már, olyan lassú vagy, mint egy csiga! – Bocs, anya, igyekszem…
2. Feledékenység, szétszórtság és döntési nehézségek
A krónikus stressz a gondolkodásodat is befolyásolja.
A magasabb szintű mentális funkciók – a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem összpontosítása, a tervezés és döntéshozatal, az érzelmi és viselkedésbeli önkontroll – igénylik a legtöbb energiát az agyadtól.
Az elhúzódó stressz hatására azonban az energiatartalékaid gyorsan kimerülnek. Így a kognitív funkcióid kerülnek célkeresztbe:
Feledékenység. A krónikus stressz gátolja a hippokampusz működését – ez az agyi struktúra felelős a rövid és hosszú távú memóriáért. Emiatt leszel feledékenyebb.
Hova tettem már megint a telefonom? Pedig csak 5 perce volt a kezemben…
Hogy is hívják az új ismerőst? Teljesen kiment a fejemből…
Nem jutnak eszembe a munkához/tanuláshoz szükséges adatok…
Szétszórtság. A belső erőforrásaid kimerülésével egyre nehezebbé válik teljes mértékben összpontosítani a figyelmedet.
Nehezen tudok a munkára/tanulásra koncentrálni, állandóan elterelődik a figyelmem…
Egyszerre több dologba kapok bele, és a végén egyik sem sikerül igazán jól…
Állandóan halogatok, mert folyton elterelődik a figyelmem a munkáról.
Tervezési és döntési nehézségek. A krónikus stressz a stratégiai gondolkodást és a választási képességet is gátolja. Ezek különösen energiaigényes „feladatok” az agynak, mivel egyszerre nagy mennyiségű adatot kell értékelni, elemezni a lehetséges előnyöket és következményeket. Ezért nehezedre esik célokat kitűzni, tervezni, döntéseket hozni és választani.
Mit csináljak a hétvégén? Még gondolkodni sincs kedvem rajta…
Még azt is nehéz eldönteni, hogy mit egyek vacsorára… Inkább megkérdezem a férjem, ő mit szeretne.
Képtelen vagyok dönteni. Inkább tanácsot kérek, hogy átháríthassam a felelősséget valaki másra.
3. „Bagollyá” válás
A krónikus stressz másik, kevésbé nyilvánvaló jele az éjszakai bagoly életmód.
A kortizol nevű „stresszhormon” részt vesz a cirkadián ritmus – a biológiai órád – szabályozásában, amely az alvás és ébrenlét egyensúlyáért felel.
Normális esetben éjszaka minimális kortizol termelődik – helyette a melatonin, az „alváshormon” termelése fokozódik, ami biztosítja az egészséges és mély alvást. Reggelre viszont a kortizoltermelés megugrik – így könnyebben ébredsz fel, és frissebbnek érzed magad.
Krónikus stressz esetén azonban a kortizoltermelés ciklusai felborulnak. A „stresszhormon” éjszaka is tovább termelődik, a számára „helytelen” időpontban. Ennek eredményeként a napirended eltolódik, a cirkadián ritmusod felborul. Napközben álmosnak érzed magad, éjszaka viszont nem tudsz elaludni.
Egész nap nyúzott és fáradt voltam, de éjjel kettőre „feltámadtam”, és most nem jön álom a szememre! Pedig holnap reggel dolgozni kell menni, megint nem alszom ki magam…
4. Súlygyarapodás
A „stresszhormonok” segítenek mozgósítani a belső energiatartalékaidat a fenyegetéssel való megküzdéshez, és a szervezet ezeket pótolni akarja.
Az energiatartalékok pótlásának legegyszerűbb módja pedig a magas kalóriatartalmú étel, elsősorban a gyorsan felszívódó (egyszerű) szénhidrátok: édességek, gyorsételek, cukros üdítők, füstölt áruk, csipszek, sós ropogtatnivalók és hasonlók.
Ráadásul az egyszerű szénhidrátok serkentik a „boldogság- és elégedettséghormonok”, a szerotonin és a dopamin termelődését. Ezek az agyi hírvivő anyagok javítják a hangulatodat és segítenek leküzdeni a stresszt. Ezért kívánod annyira a magas kalóriatartalmú ételeket.
És itt kezdődnek a gondok. Az egyszerű szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintedet (glükózszint). Az ilyen ételekben azonban kevés a vitamin, az ásványi anyag és a rost, amelyek hosszan tartó teltségérzetet biztosítanának.
Ennek eredményeként az egyszerű szénhidrátok nagyon gyorsan megemésztődnek, a vércukorszint hirtelen leesik, és megemelkedik az „éhséghormon”, a ghrelin szintje. Újra éhes leszel, és megint enni kezdesz.
De ez még nem minden. Az egyszerű szénhidrátok gyors súlygyarapodáshoz vezetnek, és elhízást okozhatnak. Ez azért van, mert túl sok inzulin hormon termelődik, ami segít a szervezetnek, hogy a sejtek felvegyék a glükózt a vérből.
A túlzott inzulintermelés miatt azonban a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, és a szervezet már nem tudja megfelelően felhasználni a glükózt. Ráadásul az inzulin blokkolja azoknak az enzimeknek a működését is, amelyek a zsírok lebontásában segítenek.
5. Fogyás és emésztőrendszeri problémák
De az ellenkezője is előfordulhat – a túlzott fogyás.
A „stresszhormonok” felgyorsíthatják az anyagcserédet, és túlzott, feszült aktivitásra ösztönözhetnek. Ennek eredményeként a stresszevés helyett stressz okozta étvágytalanság lép fel: keveset eszel, nagyon sokat mozogsz, és a feszültség miatt elutasítod az ételt.
Majd eszem később, most nincs idő! Na, már megint nem jutott rá idő, akkor majd eszem éjjel!
Emellett a krónikus stressz kiválthat irritábilis bél szindrómát (IBS), gyomorégést és gyomorhurutot (gasztritisz) is – ezek pszichoszomatikus zavarok, amelyek gyakori hasmenéssel vagy székrekedéssel, hányingerrel, puffadással és gyomortáji nehézségérzettel járnak. Emiatt előfordulhat, hogy inkább nem eszel, csak hogy elkerüld a kellemetlen érzéseket.
6. Gyakori allergia és megfázás
A krónikus stressz az immunrendszered működését is befolyásolja.
Normális esetben a kortizol nevű „stresszhormon” segít leküzdeni a szervezetben fellépő túlzottan erős gyulladásokat: elnyomja a gyulladást beindító T-ölősejtek és makrofágok (falósejtek) termelődését. Ez teszi lehetővé például, hogy sérülések vagy súlyos betegségek esetén gyorsabban regenerálódj.
Azonban, ha a krónikus stressz miatt a kortizol folyamatosan nagy mennyiségben termelődik, az elnyomja az immunrendszer egészséges működését. Így a fertőzésekkel szembeni védekezőképességed gyengül, és a kórokozó mikroorganizmusok elleni küzdelem tovább tart a kelleténél.
Mostanában olyan gyakran és hosszan vagyok beteg… Állandóan táppénzen vagyok.
Ugyanez igaz az allergiás reakciókra is. A kortizol csökkenti a T-limfociták (egyfajta immunsejtek) aktivitását, amelyek segítenek a szervezetnek az adaptív (szerzett) immunválasz kialakításában. Emellett gyengíti a bélrendszer védekező mechanizmusait is – amely egy további védőbástyát képez az étellel bekerülő kórokozókkal szemben.
Ennek következtében nehezebben küzdesz meg az allergénekkel, és gyakrabban szenvedsz allergiától. Sőt, új ételallergiáid is kialakulhatnak.
7. Arcduzzanat és új ráncok
Végül, a krónikus stressz a külsődre is hatással van.
Először is, ott a puffadás, ödéma. A kortizol nevű „stresszhormon” a mellékvesékben termelődik egy másik hormonnal, az aldoszteronnal együtt. Mindkettő szabályozza az elektrolit-egyensúlyt – vagyis az ásványi sókét, amelyek ionok (töltéssel rendelkező részecskék) formájában vannak jelen a testedben.
Amikor a kortizolszint megemelkedik, az elektrolit-egyensúly felborul. A kortizol elősegíti a nátrium visszatartását, a nátrium pedig megköti és visszatartja a folyadékot a sejtek közötti térben. Emellett stressz hatására nő az erek áteresztőképessége is, így a felesleges folyadék könnyebben kiszivárog belőlük a sejtközi térbe. Ebből adódik a gyakoribb arc- és végtagduzzanat (ödéma).
A krónikus stressz az öregedést is felgyorsítja. Ez elsősorban az arc mimikai izmainak tartósan fokozott tónusa (hipertónus) miatt van. Az idegi feszültség hatására ezek az izmok folyamatosan görcsben vannak. A görcsös izmok összehúzódnak, térfogatuk csökken. A felettük lévő bőr pedig nem tud ehhez alkalmazkodni, így redőkbe, ráncokba gyűrődik.
Ha ezek közül a jelek közül bármelyiket már hosszabb ideje tapasztalod magadon, érdemes elkezdened foglalkozni velük.
Te milyen szokatlan stressz-jeleket ismersz? Oszd meg a tapasztalataidat hozzászólásban!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK