12 elképesztő esemény, ami csak egyszer fordult elő a történelem során

Az amerikai Timothy Ray Brown, egy HIV-pozitív amerikai, aki meggyógyult egy speciális típusú csontvelő átültetésétől, a „berlini betegként” emlegetett férfi szimbólummá vált, annak szimbólumává, ami a kutatók reménye szerint az AIDS pandémia következő fázisa lesz: a betegség végéé.

1969 őszén és telén, közel fél éven keresztül víz nélkül maradt a Niagara-vízesés, mert az amerikai hadsereg mérnökei “elzárták” a vizet, így a hatalmas zuhatag utánpótlás nélkül maradt. Az ideiglenes elterelésre a folyómeder vizsgálata, a sziklafal strukturális vizsgálata miatt volt szükség. A folyó elterelése után részletesen felmérték a sziklafalat, és megállapították, hogy ott az erózió nagyon komoly károkat okozott és okozhat a jövőben is. Eredetileg a lehullott sziklatörmeléket is el akarták volna hordani, de utóbb lemondtak róla, mert nagyon sokba került volna. A hihetetlenül ritka esemény természetesen még több turistát vonzott, mint eddig bármikor.

Az egész január 30-án kezdődött a kashasai leányiskolában; a kis falu a mai Tanzánia területén, a Viktória-tó partján fekszik. A nevetőgörcs először három lányon tört ki, de villámgyorsan elterjedt; a feljegyzések szerint legalább 95, de legfeljebb 159, 12-18 év közti diákot érintett. Akik elkapták a nevetőgörcsöt, akár órákon át is folyamatosan nevettek; a rekorder 16 napon át nem tudta abbahagyni a röhögést.

A nevetőjárvány egyes helyeken 6-18 hónapig tartott, és több ezer embert érintett, mielőtt végleg lecsengett. Eközben 14 iskolát kellett ideiglenesen bezárni. Az érintettek testi tünetekről is beszámoltak: izzadás, légzési problémák, kipirultság, sírógörcsök, fájdalomérzet. Ezekből sajnos nem derül ki, hogy mi okozhatta a lokális röhögőgörcsöt; máig a tömegpszichózist tartják a legkézenfekvőbb magyarázatnak.

1986. augusztus 21-én egy limnikus kitörés hatalmas szén-dioxid felhőt vetett fel a Nyos-tóból, amely megfojtott 1700-1800 embert és mintegy 3500 háziállatot. A tudósok a veszély csökkentésére öt csövet terveztek levezetni a tó mélyébe, hogy felszínre hozzák a felgyülemlő gázok egy részét, de ezekből csak egy készült el. További csövek elhelyezését kockázatosnak tartják, ugyanis félő, hogy újabb kitörést indíthatnának el.

Az első világháború idején 257, az angliai Sandringhamból érkezett brit fiatalember, a Norfolk ezred ötödik zászlóalja 1915. július 29-én indult útnak Gallipoli felé, hogy felvegyék a harcot a török csapatokkal, melyek a németek oldalán harcoltak. Útközben a katonákra egy furcsa „ködfelhő” ereszkedett le, mely a beszámolók szerint 4-5 percig tartott és amikor felszállt, 267 ember hirtelen szó szerint köddé vált. Máig nem lehet tudni, hogy mi történhetett.

A dél-angliai Devon megye lakói épp békésen szundítottak ágyaikban, amikor 1855. február 8-ának éjjelén egy titokzatos lény elszórta különös lábnyomát szerte a környéken. Mivel egész éjjel sűrűn havazott, a korán kelő gazdáknak azonnal feltűntek a hóban hagyott fekete, patkóforma nyomok. A sosem látott jelenség azonnal hiedelmek és spekulációk sorát indította el, az eset híre pedig nemcsak egész Angliát, de az egész világot bejárta.

A rejtélyes lábnyomok több mint 160 kilométeren át kanyarogtak szerte a megyében, az Exe-folyótól Totnesen át egész le a Dart-folyóig. A megdöbbent helyiek értetlenül álltak az eset előtt, mivel a láb tulajdonosa útja során nemcsak hogy észrevétlenül közlekedett, de úgy tűnt, teljesen akadálytalanul haladt át mindenen. A fura lény úton, erdőn, magas kerítéseken és falakon, sőt, még a hófödte háztetőkön is otthagyta lábnyomát.