10 hétköznapi termék, amit az összetétele miatt betiltottak a világ különböző országaiban

1997 óta tilos a klórral kezelt csirkék értékesítése Európában és az Egyesült Királyságban. Az ilyen módon feldolgozott állatoknak ugyan kisebb a szalmonella egy egyéb baktériumokkal történő fertőzésének esélye, ám az EU-ban a klór használatát veszélyesnek tekintik, mivel olyan mennyiségben marad meg a húsban, ami már káros lehet az egészségre. 2010 óta Oroszországban is hasonló tilalom van érvényben.

A gabonaféléket világszerte az egészséges táplálkozás jelképeként tartják számon, Dániában azonban az ilyen termékek be vannak tiltva, mivel a dán élelmiszerügyi hivatal szerint túl sok „mérgező” anyagot adnak hozzá ezekhez az egészségesnek feltüntetett finomságokhoz, mellyel nemcsak megtévesztik a vásárlókat, de rendszeres fogyasztás esetén például károsíthatják a gyermekek máját és veséjét.

A világ szójababtermesztésének mintegy 82%-a genetikailag módosított. A GMO-k emberi testre gyakorolt hatását még nem vizsgálták ki teljes mértékben, de a transzgenikus szójabab és az abból származó termékek behozatala tilos néhány európai országban, Oroszországban, és a Perzsa-öbölben is. A szójaszósz emellett etil-karbamátot is tartalmazhat, ami egy veszélyes karcinogén.

A sertések, szarvasmarhafélék és pulykák húsában gyakran nagy mennyiségű raktopamin található. Ez egy hormon, ami lehetővé teszi az állatok számára, hogy gyorsan nőjenek. Az ilyen húskészítményeket fogyasztó emberek azonban nagy veszélynek vannak kitéve, különösen a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása magas az esetükben. A raktopamin felhasználásával készült hústermékeket 160 országban tiltják, köztük az EU-ban, Kínában és Oroszországban is.

A szintetikus zsírpótló anyagokat tartalmazó hasábburgonyákat és chipseket betiltották Kanadában és Európában. Ez az anyag meggátolja a szervezet számára fontos tápanyagok és vitaminok felszívódását, valamint gyomorproblémákhoz vezethet. Ezt az anyagot gyakran használják a „light” jelzésű chipsek, sajtok, margarinok, kekszek és fagylaltok előállítására is, tehát nem árt óvatosnak lenni vele, különösen, ha egy EU-n kívüli országban tartózkodunk.

Egy kísérlet kimutatta, hogy az almák csaknem 80%-a tartalmaz difenilamint, amivel a termelők elérik, hogy a gyümölcs akár hónapokon át is tárolható legyen mindenféle minőségi romlás nélkül. Európában a difenilamin veszélyes anyagnak számít, kutatások szerint rákot okozhat, ezért 2012 óta betiltották az ilyen anyagot tartalmazó termékek EU-ba hozatalát.