10 hétköznapi termék, amit az összetétele miatt betiltottak a világ különböző országaiban

1997 óta tilos a klórral kezelt csirkék értékesítése Európában és az Egyesült Királyságban. Az ilyen módon feldolgozott állatoknak ugyan kisebb a szalmonella egy egyéb baktériumokkal történő fertőzésének esélye, ám az EU-ban a klór használatát veszélyesnek tekintik, mivel olyan mennyiségben marad meg a húsban, ami már káros lehet az egészségre. 2010 óta Oroszországban is hasonló tilalom van érvényben.

A gabonaféléket világszerte az egészséges táplálkozás jelképeként tartják számon, Dániában azonban az ilyen termékek be vannak tiltva, mivel a dán élelmiszerügyi hivatal szerint túl sok „mérgező” anyagot adnak hozzá ezekhez az egészségesnek feltüntetett finomságokhoz, mellyel nemcsak megtévesztik a vásárlókat, de rendszeres fogyasztás esetén például károsíthatják a gyermekek máját és veséjét.

A világ szójababtermesztésének mintegy 82%-a genetikailag módosított. A GMO-k emberi testre gyakorolt hatását még nem vizsgálták ki teljes mértékben, de a transzgenikus szójabab és az abból származó termékek behozatala tilos néhány európai országban, Oroszországban, és a Perzsa-öbölben is. A szójaszósz emellett etil-karbamátot is tartalmazhat, ami egy veszélyes karcinogén.

A sertések, szarvasmarhafélék és pulykák húsában gyakran nagy mennyiségű raktopamin található. Ez egy hormon, ami lehetővé teszi az állatok számára, hogy gyorsan nőjenek. Az ilyen húskészítményeket fogyasztó emberek azonban nagy veszélynek vannak kitéve, különösen a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása magas az esetükben. A raktopamin felhasználásával készült hústermékeket 160 országban tiltják, köztük az EU-ban, Kínában és Oroszországban is.

A szintetikus zsírpótló anyagokat tartalmazó hasábburgonyákat és chipseket betiltották Kanadában és Európában. Ez az anyag meggátolja a szervezet számára fontos tápanyagok és vitaminok felszívódását, valamint gyomorproblémákhoz vezethet. Ezt az anyagot gyakran használják a „light” jelzésű chipsek, sajtok, margarinok, kekszek és fagylaltok előállítására is, tehát nem árt óvatosnak lenni vele, különösen, ha egy EU-n kívüli országban tartózkodunk.

Egy kísérlet kimutatta, hogy az almák csaknem 80%-a tartalmaz difenilamint, amivel a termelők elérik, hogy a gyümölcs akár hónapokon át is tárolható legyen mindenféle minőségi romlás nélkül. Európában a difenilamin veszélyes anyagnak számít, kutatások szerint rákot okozhat, ezért 2012 óta betiltották az ilyen anyagot tartalmazó termékek EU-ba hozatalát.

Az Európai Bizottság szerint a kis csészékben árult gyümölcszselék a fulladásos balesetek miatt halálos veszélyt jelentenek a gyermekek számára. Mivel ezek a zselék nedvesség hatására némileg megduzzadnak, ezért a gyermekek torkába ragadva még a Heimlich-technika alkalmazását is ellehetetlenítik. Az egyébként finom édességek ezért tiltva vannak Európában, az Egyesült Államokban, és Ausztráliában is.

Az azodikarbonamid-tartalmú kenyeret (ADA, E927) betiltották Európában és Ausztráliában. Az azodikarbonamidot azért használják, hogy a kenyér fehér színű maradjon és tovább maradjon friss. Ez az adalékanyag allergiás rohamot és asztmát is okozhat.

A butil-hidroxi-anizolt gyakran használják az instant burgonyapürék előállításához. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatásai kimutatták, hogy ez a tartósítószer rákkeltő hatással bír és potenciálisan káros az emberi egészségre. Ez az anyag egyébként más termékekben is megtalálható: fagyasztott ételekben, instant levesekben és a majonézben is. Az ilyen adalékanyaggal készült ételek forgalmazása tilos Japánban és Európa néhány országában is.

A transzzsírok fogyasztása roncsolja az anyagcserét, emellett magas vérnyomást okoz és növeli a szívbetegségek kockázatát. A legnagyobb transzzsír-koncentráció a margarinban van: a termék teljes mennyiségének mintegy 15%-át teszik ki. A transzzsírokat tartalmazó termékek forgalmazása tilos Kanadában, Dániában és Svájcban is, emellett számos más országban vezettek be korlátozásokat az alkalmazható mennyiségükkel kapcsolatban.

Bónusz

A libamáj és a libazsír sokak által kedvelt csemege, amit világszerte importálnak. Az Európai Unió néhány országában, Izraelben, Ausztráliában, Argentínában és számos amerikai államban azonban ezen ételek előállítása szigorúan tilos. Ez esetben nem a hozzáadott veszélyes anyagok miatt kellett bevezetni korlátozást, hanem az állatok embertelen bánásmódja miatt: a madarakat szűk ketrecbe zárva tartják és egy csövön keresztül táplálják, míg végül a májuk 7-10-szer nagyobb nem lesz, mint a normális. Ha kíváncsi vagy (és bírod gyomorral), akkor az alábbi linken megnézheted, hogyan is néz ki pontosan ez az embertelen folyamat.