HIRDETÉS BEZÁRÁS

A középkor valósága: 8 érdekes tény, ami meglepetésként érhet

Tényleg olyan borzalmas volt a középkor?

    A történelem rejtélyes, érdekes és sokrétű. Egyesek számára a középkor egy csodálatos időszak, tele vitézséggel és becsülettel.

    HIRDETÉS

    Mások számára egy félelmetes és veszélyes időszak. Ideje kideríteni, hogy mi az igazság, és mi a botrányos „filmes” fikció.

    Fiatal öregember

    „Nehéz volt akkoriban az életünk…” – mondja a „Hétköznapi vámpírokban” egy 16 éves fiatalember egy mélyen öreg ember tekintetével. És valóban, elterjedt az a vélemény, hogy a szörnyű életkörülmények miatt a középkori emberek legjobb esetben is csak 40 évig éltek. Azonban ez az alacsony átlag elsősorban a korai halálozás magas kockázatával magyarázható. Akik elérték a felnőttkort, azoknak jó esélyük volt arra, hogy megérjék az öregkort.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak

    A középkorban a 60-70 éveseket tekintették idősnek. Tehát ha a fiatal „vámpír” valóban megélte volna a 40 évet a XVI. században, akkor érettnek, de semmiképpen sem idősnek számított volna. Ez egy művészi túlzás.

    Keresztes lovagok szappanoztak

    Az interneten kering az a „tény”, hogy az európaiak csak azután kezdtek el szappannal mosakodni, hogy a keresztes lovagok átvették a szappan receptjét a muszlimoktól. Valójában azonban a VI. századtól kezdve egész céhek feleltek a szappan előállításáért Európában, míg az első keresztes hadjárat a XI. században volt.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak

    Meg kell jegyezni, hogy a lovagok valóban hoztak magukkal olívaolajos szappan receptet. Ez jobban illatozott, mint az állati zsírból készült szappan. A tehetős lordok és hölgyek örültek a palesztinok találmányának, és áttértek erre.

    HIRDETÉS

    Bízz benne – ne ellenőrizd!

    Miben nem hittek a középkori Európa lakói! Vegyük például idősebb Pliniust. Ez az ókori római drámaíró egy „Természetrajz” című szinopszist adott a világnak. Ebben az utódok megismerkednek a „bonaconnal”. Idősebb Plinius azt állította, hogy ez a szokatlan állat képes égető trágyát „prüszkölni”. A leírás szerint a sörénye egészen lószerű volt, a teste pedig bikára hasonlított.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak
    A bonaconnak kevés védekező eszköze volt. A hátrafelé néző szarvai nem tették lehetővé a harcot. A legtöbb növényevőhöz hasonlóan ez a példány is inkább a menekülést választotta.

    A vadászokkal való találkozás félelme annyira gyötörte a bonacont, hogy „meggyújtott egy titokzatos kanócot”, és az eredmény egy epikus „előadás” lett. A tények megismerése nélkül a középkori egyszerű emberek elhitték a „szakértő” minden állítását.

    Technológiai stagnálás

    A középkort gyakran ábrázolják az abszolút technológiai stagnálás időszakaként, amikor az emberiség fejlődése megállt. Állítólag a sötét középkor tele van archaizmussal, piszokkal és tudatlansággal. De ez nem így van! Ebben az időben alkották meg a mechanikus órát, a szemüveget, a nehéz ekét a terméshozam növelésére, a kvadránst, az asztrolábiumot, a szélmalmokat és sok más dolgot. Még a közönséges talicska is középkori találmány!

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak
    Komoly előrelépés történt a lőfegyverek fejlesztésében is. A kínai pirotechnikából igazi harci erő vált.

    A modern értelemben vett haladás persze nem volt. De nagy tévedés a középkort reménytelenül „sötét” időszaknak tekinteni. Inkább sok fontos felfedezés kiindulópontja volt.

    HIRDETÉS

    Középkori sombrero

    Még mindig kering egy népszerű mendemonda: a széles karimájú kalapokra azért van szükség, hogy megvédjék magukat a mindenhonnan kiömlő szennyeződésektől. Ahogy a történészek már kiderítették, senki sem ürítette ki tömegesen az éjjeliedényeket az ablakon. Egy másik mítosz: az alacsony jövedelmű emberek azért jártak ilyen kalapokban a színházba, hogy az urak köpködése, orrváladéka és ételmaradéka a felső páholyokból és erkélyekről ne repüljön a fejükre.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak

    A széles karimájú kalapokat valóban leggyakrabban a közönséges parasztok vagy zarándokok viselték, de kizárólag a rossz időjárástól és a perzselő hőségtől védekeztek velük. Idővel a kifinomult fejfedők a nemesség körében is keresettek lettek. Így elkerülhették a nem kívánt lebarnulást, hiszen a nemesi sápadtság az arisztokrácia jele volt.

    Krokodilok, vízilovak

    Egy vízzel teli árokkal körülvett vár, amelyben krokodilok, cápák vagy mérges viperák úszkálnak. Úgy tűnik, ez egy kiváló kiegészítője a védelemnek! Azonban a filmes jelleg ellenére ez a mítosz nem más, mint fikció! A ragadozók állandó gondozást igényelnének – ami értelmetlen költekezés. A krokodilok a középkori Európában szörnyű ritkaságnak számítottak. A lordok legfeljebb néhány harci kutyát engedhettek meg maguknak.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak
    Ráadásul a házi ragadozók nem sokat tudtak ártani az acélruhás harcosoknak.

    A várakban természetesen voltak védőárkok. De ezeket legfeljebb piócák és békák lakták. A pragmatikus feudális urak szörnyek nélkül boldogultak.

    HIRDETÉS

    Az én házam az én váram

    A filmekben az erődítményeket gyakran sivár kőtömbökként mutatják be, a legcsekélyebb kényelem nélkül. De vajon ez így van-e a valóságban? Természetesen, ha ma belépsz egy elhagyatott várba, akkor szürke falak fogadnak a kényelem legcsekélyebb nyoma nélkül. De a lakott időkben más volt a kép! A feudális urak szerették feldíszíteni az otthonaikat. A falakat vakolták és élénk színekkel festették. A szobák gobelinekben úsztak. A bútorok divatosak, szépek és drágák voltak.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak

    „Hogy lehet ez? Egy kőzsákban – és szőnyegek?” – csodálkozol. Azonban a vár urai számára ez nem börtön volt, hanem a bőség zavara. Ezért igyekeztek a „lord-házakat” a legújabb divat szerint berendezni.

    Hihetetlen mocskosak

    A szépirodalmi művekben a középkort gyakran a meghökkentően egészségtelen állapotok koraként írják le. Állítólag a modern kényelem nélkül az emberek akkoriban primitív koszban éltek. Ez azonban túlzás. Az emberek fürödtek – fürdőkben és természetes víztestekben. Nem véletlenül járta a középkorban a mondás: „Vadászni, játszani, fürödni, inni – ez az élet!”. Természetesen a nemességnek több lehetősége volt. De a közemberek is megmosakodtak időnként.

    életmód, érdekességek, feudális társadalom, higiénia, keresztes hadjáratok, középkor, Kultúra, legendák, Plinius, szépirodalom, technológia, tévhitek, történelem, várak
    Illusztráció Jean de La Fontaine, Charles Eisen meséihez.

    Azok a pletykák, miszerint ez vagy az az uralkodó csak kétszer fürdött életében – csak kitaláció, amelyet a katonai életmód szült.

    Összességében az emberek nem voltak reménytelenül mocskosak, akik a saját életük maradványaiban fuldokoltak. Ez gyakori túlzás.

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

13 hozzászólás

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!
  • A középkori Európában a jogrendszer is sokkal kifinomultabb volt, mint azt sokszor gondoljuk. A helyi szokásjogok mellett lassan kialakultak a központi törvények is, melyek nem csak a nemesekre, hanem a közemberekre is vonatkoztak. Például a városok saját statútumokkal rendelkeztek, amik szabályozták a kereskedelmet, az ipart és a mindennapi életet. Ahol nem volt írott szabályozás, ott a precedens alapján ítélkeztek. Emellett az egyházi jog, a kánonjog is jelentős befolyással bírt, különösen a házassági és örökösödési ügyekben. Fontos azt is megjegyezni, hogy a kínzást bár alkalmazták, sokszor szabályozták is a törvények, kiket és milyen körülmények között lehetett kínozni.
    • Persze, a kínzás szabályozása mindent megváltoztat, így már rendben van.
  • A középkori orvoslás sokkal fejlettebb volt, mint amit sokan elképzelnek. Bár a mai szemmel nézve furcsának tűnő eljárások is léteztek, mint például az érvágás, azért az orvosok rendelkeztek bizonyos anatómiai ismeretekkel, gyógynövényekkel és sebészeti módszerekkel. A kolostorok gyógynövénykertjei fontos szerepet játszottak a gyógyszerellátásban. Ezen felül, a korabeli egyetemek orvosi karain már zajlott képzés, és a sebészek nem csak a csatamezőkön, hanem a városokban is praktizáltak. Persze, a tudás korlátozott volt, de nem állítható, hogy a középkorban az emberek teljesen tehetetlenek lettek volna a betegségekkel szemben.
    • Ja, tényleg, az érvágás...nagyon hatékony lehetett valamire.
  • Ami a középkori étkezést illeti, fontos kiemelni, hogy a nemesi és a paraszti étrend között óriási különbségek voltak. A nemesek változatosabban táplálkoztak, sok húst, fűszereket és édességeket fogyasztottak, míg a parasztok alapvetően gabonaféléken, zöldségeken és hüvelyeseken éltek, hús ritkán került az asztalukra. A gabona alapú ételek közül a kenyér volt a legfontosabb, de fogyasztottak kását és levest is. A sör és a bor népszerű italok voltak, és a víz minőségétől függően gyakran biztonságosabbak is, mint a víz. A sózás és a füstölés elterjedt tartósítási módszerek voltak, amik lehetővé tették az élelmiszerek hosszabb ideig való tárolását.
    • És mit ettek a nem nemesek? Leginkább semmit, ahogy most is sokan.
  • A középkori kereskedelem nem korlátozódott a helyi piacokra, ahogyan azt sokszor gondoljuk. Valójában intenzív távolsági kereskedelem is zajlott, amely összekötötte Európát a Közel-Kelettel és Ázsiával. A selyemút révén egzotikus áruk, fűszerek és luxuscikkek jutottak el Európába. Emellett a Hanza-szövetség is fontos szerepet játszott az észak-európai kereskedelemben, összekötve a balti és az északi-tengeri városokat. A kereskedők céhekbe tömörültek, amelyek védték érdekeiket és szabályozták a kereskedelmi tevékenységet. A vásárok pedig fontos gazdasági és társadalmi események voltak, ahol a kereskedők találkozhattak és árukat cserélhettek.
    • Persze, a selyemúton jöttek a fűszerek, csak éppen egy vagyonba kerültek, szóval a paraszt bácsi nem nagyon fűszerezett.
  • És mi van a borbélyokkal?
  • De akkor most a kalap védett a kosztól vagy sem? Nem értem.
  • Ez a cikk ismét egyoldalú, csak a fényes oldalát mutatja be a középkornak, miközben megfeledkezik a rengeteg szenvedésről, járványról és elnyomásról.
  • Akkor most szappanoztak a lovagok vagy nem? Döntsd már el cikkíró!
  • Szóval nem voltak krokodilok az árokban? Miért, már épp kezdtem volna elhinni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre,

hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

*heti egy e-mailt fogunk küldeni