Miért nem repülnek repülők az Antarktisz felett?

Egy korábbi cikkemben, amely a „lapos Föld” elmélet cáfolatáról szólt, néhány kommentelő azt állította, hogy érdemes megnézni a flightradar24 adatait, ahol állításuk szerint nincsenek repülőgépek az Antarktisz felett.

Véleményük szerint ez azért van, mert az általuk jégfalnak vélt Antarktiszt összeesküvők őrzik, akik tiltják a repülést ezen a területen.

Az ellenkező nézőpont támogatói különböző érveket hoznak fel az Antarktisz feletti repülések hiányának magyarázatára. Egyesek úgy vélik, hogy a polgári repülőgépek nem tudnak működni ilyen alacsony hőmérsékleten, míg mások azt állítják, hogy az Antarktisz feletti repüléseket a DC-10-es járat 1977-es Erebus-hegyi katasztrófája után korlátozták, és így tovább. Mi az igazi oka mindennek? Nézzük meg együtt.

Mennyire megbízhatóak a flightradar24 adatai?

Fontos megjegyezni, hogy a flightradar24 nem egy teljes vagy megbízható forrás, mivel nem mutat minden repülőgépet a levegőben. Ez a platform csak azokat a repülőgépeket mutatja, amelyeken van ADS-B transzponder, és az működik. Az ilyen transzpondereket általában kereskedelmi repülőgépeken használják. Katonai repülőgépek, magánrepülőgépek és hasonló esetekben azonban előfordulhat, hogy nincs ilyen transzponder.

Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy a repülőgép fedélzetén lévő ADS-B transzponder folyamatosan továbbítja repülési adatait. Ezeket az adatokat a világ minden táján telepített ADS-B vevők fogadják, majd a flightradar24 szervereire továbbítják.

A flightradar24-en van egy vakfolt a Csendes-óceán felett. Ez az ADS-B vevők hiányának köszönhető ezen a területen. Ugyanez a helyzet az Északi-sark felett és más távoli régiókban, például az Antarktisz nagy része felett. Ez annak köszönhető, hogy ezeken a területeken gyakorlatilag nincs lakosság.

Tudnak-e a repülőgépek repülni antarktiszi hőmérsékleten?

Az antarktiszi régió szélsőséges hőmérséklete ellenére a polgári utasszállító repülőgépek képesek 9-11 kilométeres magasságban repülni, ahol a hőmérséklet szintén rendkívül alacsony. A külső levegő hőmérséklete ilyen magasságban körülbelül -60°C, az Antarktisz felett pedig -85°C-ra is süllyedhet.

Azonban az Északi-sarkvidék felett folyamatosan közlekednek menetrend szerinti járatok, ahol a hőmérséklet nagy magasságban szintén -80-90°C-ra süllyed. Például a Moszkva-Los Angeles járatának útvonala áthalad az Északi-sarkvidék feletti területeken. Ezért az az érv, hogy a repülőgépek nem bírják az alacsony hőmérsékletet, valószínűleg nem állja meg a helyét.

Volt-e tilalom?

1979-ben történt egy tragédia egy DC-10-es sétarepülővel, amely az Antarktisz legmagasabb hegyének, az Erebus vulkánnak ütközött.

Az Air New Zealand légitársaság akkoriban panoráma repüléseket üzemeltetett az Auckland – Christchurch – Auckland útvonalon, amelynek során a repülőgép átrepült az Antarktisz felett, és több kört tett a McMurdo-szoros felett. Ez lehetővé tette az utasok számára, hogy élvezzék az egyedülálló kilátást.

Sajnos az egyik ilyen repülés során a repülőgép navigációs számítógépébe módosított útvonalat adtak meg, de a pilótákat erről nem értesítették, ami a tragikus légikatasztrófához vezetett.

Az eset után azonban nem vezettek be tiltást az Antarktisz feletti repülésekre. Bár az Air New Zealand leállította a panoráma repüléseket, ez elsősorban pénzügyi okok miatt történt – a DC-10-es baleset után csökkent az érdeklődés az ilyen repülések iránt.

Miért nem végeznek már sétarepüléseket az Antarktisz felett?

Azoknak, akik a lapos Föld elméletét támogatják, vagy azoknak, akik csak szimplán hasonló kérdéseket tesznek fel, meg kellene győződniük arról, hogy az általuk kapott információk egyáltalán igazak-e, mielőtt vakon elfogadják azt.

Hogy szemléltessem, mindössze tíz percet töltöttem kereséssel, és azonnal találtam több légitársaságot Ausztráliában, Új-Zélandon, Chilében és Argentínában, amelyek sétarepüléseket kínálnak az Antarktisz felett. Ezenkívül a régióban rendszeresen végeznek tudományos és kutató repüléseket.

Valamivel pontosabb az az állítás, miszerint a menetrend szerinti utasszállító járatok valóban nem repülnek az Antarktisz felett. Ez már közelebb áll az igazsághoz. De ennek az oka teljesen hétköznapi.

Az Antarktisz felett átrepülő útvonalak száma valóban ritka. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a déli féltekén sokkal kevesebb a szárazföld, mint az északin. Csak két olyan útvonalat sikerült találnom, amelyek során a repülőgépek egyáltalán áthaladhatnának az Antarktisz felett.

Az első az Új-Zélandról Dél-Afrikába, a második az Ausztráliából Dél-Amerika északkeleti partvidékére vezető járat. Bár az Ausztráliából Dél-Amerika nyugati partvidékére vezető közvetlen útvonal szintén az Antarktisz mellett halad el, nem keresztezi azt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyen útvonalakon nincsenek közvetlen járatok. Itt fel lehetne vetni a világméretű összeesküvés kérdését, de a magyarázat meglehetősen prózai. Ezek az útvonalak ugyanis nem rendelkeznek elegendő utasforgalommal ahhoz, hogy rendszeres járatokat indítsanak.

Még Aucklandből, Új-Zéland legnagyobb repülőteréről sincsenek közvetlen járatok Londonba vagy New Yorkba, de ez valahol érthető.