Hogyan lehet megérteni, hogy ki áll valójában előttünk – egy belső tartással rendelkező ember, vagy valaki, akinek az érzelmei könnyen kicsúszhatnak az irányítása alól, és mikor jön el az a pillanat, amikor ezzel átlép egy határt?
Néha az első benyomás csalóka, és az udvariasság vagy a barátságosság álarca mögött egészen más személyiség rejtőzik.
Bölcsek, filozófusok és pszichológusok próbálták megfejteni az emberi természetet, és egyszerű módszert találni az emberek „olvasására”, hogy ne pazarolják az idejüket.
Például Seneca, a római filozófus azt mondta, hogy „a lelki béke a legfőbb erény”.
Az ember azon képessége, hogy kontrollálja az érzelmeit, a szellemi érettségéről árulkodik. Ha valaki megőrzi a nyugalmát a nehézségek ellenére, az valószínűleg egy erős belső világot, stabilitást és érettséget tükröz. Az ilyen emberek általában nem pazarolják az energiájukat apróságokra, hanem a valóban fontos dolgokra koncentrálnak.
Lev Tolsztoj egy másik értékes megfigyeléssel egészítette ki ezt: „Ahhoz, hogy tisztán láss, elég megváltoztatni a tekinteted irányát.”
Ő az objektivitásra szólított fel, emlékeztetve arra, hogy ne ítéljük meg azonnal az embereket felszínes benyomások alapján. Néha „meg kell változtatni a tekintetet”, és különböző szemszögekből kell nézni az emberre, hogy pontosabb képet kapjunk.
Carl Jung kiegészíti ezeket az elképzeléseket a személyiség árnyoldalának fogalmával, amely stresszes helyzetekben nyilvánul meg. Még ha valaki barátságosnak és nyitottnak tűnik is, a nehéz pillanatokban láthatjuk meg, hogy mit rejt el mások elől, sőt néha önmaga elől is.
Mark Twain, a nagy amerikai író is érdekes gondolatot fogalmazott meg:
„Többet tudok mondani egy emberről egy óra játék alatt, mint egy év beszélgetés alatt.”
Sokkal több információt tudhatunk meg egy emberről, ha megfigyeljük a spontán viselkedését és reakcióit interakciós helyzetekben, mint formális beszélgetésekből vagy kérdésekből.
Játék vagy más közös tevékenység során az emberek gyakran leveszik az udvariasság álarcát, és hagyják, hogy az igazi természetük megnyilvánuljon. Az önkéntelen gesztusok, mimika, a hangszín – mindez sokkal több kulcsot ad a személyiség megértéséhez, mint a gondosan megválogatott szavak.
A problémákra és nehézségekre adott spontán válaszok, nem pedig a csiszolt nyilvános viselkedés tárják fel a valódi lényeget.
A freudi megközelítés: mi irritál minket?
Sigmund Freud más oldalról közelítette meg az emberek megfigyelésének kérdését. Azt vette észre, hogy az ember jelleme különösen élénken nyilvánul meg abban, ahogyan a külső ingerekre reagál.
„A személyiséged nagyságát annak a problémának a nagysága határozza meg, amely képes kihozni a sodrodból.”
És ez a mondat olyan, mint egy egyszerű, de hatékony eszköz az emberek megértéséhez. Figyeld meg, hogy mi képes megzavarni az ember belső békéjét – és sokat megtudhatsz a személyes értékeiről és jelleméről.
Képzelj el egy embert, aki higgadt marad, még akkor is, ha komoly nehézségekkel szembesül. Ez az kiegyensúlyozottságáról és a helyzet feletti kontroll képességéről árulkodik, ami egy érett és kiegyensúlyozott személyiséget tükröz.
Azok az emberek, akik nem engedik, hogy az apróságok megzavarják a nyugalmukat, általában magabiztosak, és tudják, hogyan kell rangsorolni a dolgokat.
Egy másik kulcsfontosságú pont az ember reakciója a kritikára vagy a kudarcokra. Hogyan reagál, amikor valami nem a tervek szerint alakul, vagy amikor valaki rámutat a hibáira?
Ha valaki apróságok miatt kiborul, az alacsony ellenálló képességről és a külső körülményektől való függésről árulkodhat. Azok, akik megengedik maguknak, hogy apróságok miatt – például a sorban állás, az időjárás vagy egy kis késés miatt – bosszankodjanak, gyakran belülről nem olyan erősek, mint amilyennek látszanak.
A viselkedés, amelyet az ember mutat, amikor valami kibillenti az egyensúlyából, kulcsfontosságú a jelleme és személyisége megértéséhez.
Szóval hogyan alkalmazd a „Freud-trükköt” a gyakorlatban? Természetesen az első, hogy figyelj az ember reakcióira váratlan helyzetekben. Az emberek általában akkor mutatják meg igazi énjüket, amikor valami olyasmivel szembesülnek, ami megzavarja a megszokott események menetét.
Az apró kellemetlenségek vagy irritáló tényezők, amelyek kibillentik az embert a sodrából, sokat elárulnak a temperamentumáról, érzelmi stabilitásáról és rejtett komplexusairól.
Nem kevésbé fontos a nonverbális jelek figyelése. Néha az ember mimikája, gesztusai és testtartása erősebb a szavainál. Az arc szinte észrevehetetlen mikro-kifejezései is elárulhatják azokat a valódi érzelmeket, amelyeket az ember megpróbál elrejteni.
A nyugalom és a konstruktív vitára való hajlandóság önbizalomról és személyiségbeli érettségről tanúskodik. Míg az agresszív vagy túlzottan érzelmes reakciók sebezhetőségre és bizonytalanságra utalhatnak.
Hogyan figyeljünk az apróságokra?
Figyeld meg, hogyan viselkedik az ember a mindennapi életben. Ez fontos. Hogyan viszonyul másokhoz, hogyan reagál a váratlan eseményekre? Például az a személy, aki tiszteletteljesen és udvariasan bánik a kiszolgáló személyzettel, valószínűleg gondoskodó és figyelmes.
Az, aki azonnal kritizálni kezd, ha valami nem a tervek szerint alakul, valószínűleg hajlamos a hangulatváltozásokra. És ez nem mindig biztonságos.
Az ember feltérképezése a reakciói alapján nem csak egy módja annak, hogy jobban megértsünk másokat, hanem az önismerethez vezető út is. Másokat megfigyelve sokat megtudunk önmagunkról is: hol mutatkoznak meg nálunk is az irritációk, mi billent ki minket az egyensúlyunkból, és mi miatt érezzük magunkat bizonytalannak.
Az érett, magabiztos emberek általában igyekeznek nem bűnbakot keresni, és nem másokra hárítani a felelősséget. Ez fontos.
Képesek kontrollálni a negatív érzelmeiket, nem kiabálnak a szeretteikkel, hanem ehelyett a konstruktív megoldások keresésére összpontosítanak.
Te érett embernek tartod magad? Oszd meg a véleményed hozzászólásban!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
