Művészeket, szobrászokat és rendezőket egyaránt megihletett a története. A hősnő bonyolult életútja miatt Médea alakját sokféleképpen lehet értelmezni. Azonban a főbb epizódok – a kegyetlen és alattomos gyilkosságok, a csalások és az intrikák – változatlanok maradnak.
Médea, akinek a neve „szándékot” vagy „tervet” jelent, Kolkhisz (a mai Nyugat-Grúzia) királylánya és a híres argonauta, Iaszón szerelme volt (az argonauták az „Argó” nevű hajón utaztak Kolkhiszba). Amikor Médea beleszeretett Iaszónba, egy varázsital segítségével segített neki megszerezni az aranygyapjút.
Iaszónnal együtt elmenekült Kolkhiszból, és túszként magával vitte az öccsét is. Amikor azonban apjuk üldözőbe vette őket, Médea megölte a fiút, és testének darabjait a tengerbe szórta, mert tudta, hogy apja így felhagy az üldözéssel, hogy összeszedje fia maradványait a temetéshez.
Miután lerázták az üldözőket, Médea és Iaszón Iolkoszba érkeztek, ahol Peliász, Iaszón nagybátyja uralkodott. Amikor az uralkodó nem volt hajlandó átadni Iaszónnak a hatalmat, Médea alattomos tervet eszelt ki.
Találkozott az idős Peliász lányaival, és egy „csodás megfiatalodásról” mesélt nekik, ami állítólag visszaadhatja apjuk régi erejét. Ehhez mindössze annyit kellett tenniük, hogy feldarabolják apjukat, és forrásban lévő vízbe dobják. Médea gátlástalanul tört előre, újabb és újabb áldozatokat hozva a szerelem oltárán.
E kegyetlen csalás miatt Médeát és Iaszónt száműzték, végül Kreón, Korinthosz királya fogadta be őket. Időközben Médea két fiút szült Iaszónnak: Mermeroszt és Pherészt. Ám történt egy kis bökkenő: a gyermekek születése után Médea szépsége megfakult, Iaszón pedig beleszeretett a király ifjú lányába. Érdekesség, hogy Médea a város lakóitól tudta meg a hűtlenséget és a készülő esküvői ünnepséget. Az a régi szenvedély, amelyért Médea képes volt megölni a saját testvérét és elhagyni a szülőföldjét, most véres bosszúvággyá változott.
Az elutasított Médea egy mérgezett, pompás peploszt (egyfajta díszesen redőzött köpenyt) küldött a vetélytársnőjének. Amikor a lány felpróbálta a ruhát, az apjával együtt elevenen megégett, aki megpróbálta megmenteni őt.
Ezt követően Médea bezárkózott a templomba a gyermekeivel, megölelte őket, majd előrántotta a tőrét, és Iaszón szeme láttára, habozás nélkül átdöfte a szívüket. Ezután Médea egy sárkányok húzta szekéren elrepült.
Iaszón további sorsa szánalmasan alakult: bortól ittasan kiment a partra, hogy megnézze az „Argó” hajót, ám hirtelen elaludt, és a hajó orra rádőlt az egykor ünnepelt hősre.
Médea ezután Théba városába ment, ahol meggyógyította Héraklészt, majd Athénba utazott. Ott a varázslónő Aigeusz király felesége lett, és fiút szült neki, Médoszt. Családi életüket beárnyékolta Thészeusz, Aigeusz másik fiának felbukkanása.
Thészeusz azonban inkognitóban érkezett, így apja nem tudta, hogy a vendége valójában a fia. Médea, aki fenyegetést érzett Thészeuszban, rávette Aigeuszt, hogy ölje meg a saját fiát. A király egy mérgezett borral teli kupát kínált Thészeusznak, de amikor felismerte a fiú derekán a saját kardját, még időben kiütötte a kezéből a mérgezett italt. Médea a fiával, Médosszal együtt elmenekült Athénból, de végül visszatért szülőföldjére, Kolkhiszba.
Ám Kolkhiszban is bajok vártak Médeára: apját letaszította a trónról a saját testvére, Perszész. Az alattomos varázslónő a tőle megszokott módon oldotta meg ezt a problémát is: saját nagybátyját fia, Médosz kezével ölette meg, és fiát ültetve a trónra állította helyre a királyságot.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
