- Geofizikai érzékelőkkel mérik a földkéregben bekövetkező nyomásváltozásokat.
- Szeizmográfok segítségével még a leggyengébb földmozgásokat is figyelik.
- Geokémiai elemzésekkel vizsgálják a tó alól felszínre szivárgó gázok összetételét.
Kívülről nézve idilli képnek tűnik: kristálytiszta víz, gyönyörű fák veszik körül, pont, mint egy képeslapon (biztos vagyok benne, hogy sokotoknak van hasonló fotó a számítógépen háttérképnek. Nekem is van egyébként).
A valóság azonban az, hogy ezalatt a tó alatt egy hatalmas vulkán készül kitörni.
Minden nyáron turisták érkeznek ide, hogy élvezzék a természetet, hajókázzanak a tavon… és észre sem veszik, hogy a lábuk alatt egy gigantikus szörnyeteg rejtőzik, kitörésre készen.
A Laacher-tó környéke sűrűn lakott, ráadásul földrajzilag Európa központjában helyezkedik el.
Ha ez a vulkán kitörne, az egy hatalmas természeti katasztrófát okozna, amellyel a modern emberiség még sosem szembesült.
Közvetlenül a kitörésben emberek milliói kerülnének veszélybe. A vulkán hosszú távú hatásai pedig egész Európára kiterjednének.
Legutóbb 13 ezer évvel ezelőtt tört ki ez a vulkán. Nézzük meg, milyen következményei voltak akkor.
Európa lángokban állt.
A Laacher-tó egy hatalmas kitörés során jött létre. A felszín alatti magmakamra hirtelen kiürült, a felette lévő földréteg beomlott, és egy hatalmas mélyedést hozott létre. Ez a mélyedés idővel részben megtelt vízzel.
Ez egy tipikus példa arra, hogyan alakulnak ki az ehhez hasonló vulkanikus tavak, amelyeket kalderáknak nevezünk.
Mintegy 13 000 évvel ezelőtt a mai Németország területe súlyos katasztrófát élt át, amelynek a hatásait Franciaországtól egészen Oroszországig érezhették az akkori emberek.
A Laacher vulkán kitörése több mint 20 köbkilométer vulkanikus anyagot lövellt a légkörbe, ezzel Európa egyik legnagyobb vulkanikus katasztrófáját idézve elő.
Összehasonlításképpen, a Vezúv i.sz. 79-es kitörése majdnem tízszer gyengébb volt.
A kitörést követő tűzvész 60 kilométeres körzetben mindent elpusztított, elpusztítva a növényvilágot, az állatokat és az ősi emberi településeket is. Izzó lávafolyamok zúdultak le, mindent elégetve, ami az útjukba került. Egy hatalmas hamufelhő hosszú hetekre beborította az eget, és az éghajlat évtizedekre lehűlt.
Mi történt az ősi emberekkel?
A tudósok szerint a hamu és a kénvegyületek kibocsátása miatt lehűlt az éghajlat.
Itt éltek az úgynevezett Federmesser-kultúra ősi emberei. Kovakő pengéket, íjakat és dárdákat készítettek, és vadászattal foglalkoztak. A vulkánkitörés után azonban a terület elnéptelenedett, és a vidék benépesítése évezredekre eltolódott.
A helyükön egy új kultúra jelent meg, a bromme-kultúra. Ezek az emberek Dél-Skandináviából érkeztek. Azonban technológiai szempontból jelentősen elmaradtak az előző lakosokhoz képest. Például az íjat sem ismerték.
Hasonló esemény már korábban is történt az emberiség történelmében. Ilyen nagyságrendű volt például a Toba vulkán kitörése Indonéziában, több mint 70 ezer évvel ezelőtt. Akkor ez majdnem az emberiség kihalásához vezetett. A tudósok becslése szerint akkor az emberiség lélekszáma kb. 2000 főre csökkent, és mindent elölről kellett kezdeni.
A tó, amelyik sosem alszik.
Első pillantásra a Laacher-tó nyugodtnak tűnik: a víz visszatükrözi a gyönyörű környező erdőket, a turisták kényelmesen csónakáznak, a helyiek pedig sétálnak a parton. Ha azonban jobban megnézed, nyugtalanító jeleket vehetsz észre, amelyek a felszín alatti aktivitásra utalnak.
A tudósok szerint vulkanikus tevékenységet észleltek a tó feneke alatt.
A szeizmográfok időről időre kisebb földrengéseket rögzítenek, ami a magma mélyben történő mozgására utal.
A tudósok rendszerezték a nyugtalanító jeleket:
Szén-dioxid kibocsátás: a tó délkeleti partjánál gázszivárgást észleltek, ami a magma mozgására utal.
Az ilyen gázkibocsátás a jövőbeli kitörések egyik tipikus előjele.
Földrengés-sorozatok: A Laacher-tó alatt időről időre szeizmikus aktivitást észlelnek, ami a magma felemelkedésére utalhat a földkéreg mélyéről.
Hőmérsékleti anomáliák: A tó feneke alatti rétegekben szokatlanul magas hőmérsékletet mértek, ami arra utal, hogy a vulkáni tevékenység folyamatos.
Űrfelvételről látható: az Eifel-régióban az elmúlt években felszínemelkedést és terjeszkedést figyeltek meg. A tudósok szerint ez a köpenycsóva növekedésének a jele.
A köpenycsóva egy függőlegesen felfelé áramló forró magmaoszlop, amely a földköpenyből a felszín felé tör.
Mikor várható a kitörés?
A tudósok nem tudják megmondani a következő kitörés pontos dátumát, ami nem is csoda. Jelenleg sokkal könnyebben tudjuk megmondani és előre jelezni, hogy mi fog történni az űrben, mint azt, ami a Föld felszíne alatt történik. Ironikus módon a lábunk alatt lévő talaj még mindig rejtély számunkra. Ezért is olyan nehéz megjósolni a földrengéseket és a vulkánkitöréseket.
Egy dologban a tudósok egyetértenek: a vulkán aktív, és egy új katasztrófa kitörése csak idő kérdése.
„A legtöbb tudós korábban azt gondolta, hogy az Eifel-vidék vulkanikus tevékenysége már a múlté. De ha összerakjuk az összes jelet, világossá válik, hogy valami készülőben van Északnyugat-Európa szívében” – mondja Korne Kriemer geofizikus.
Ezért nem szabad túl nyugodtnak lennie azoknak, a tó körüli néhány tíz kilométeres körzetben élnek. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy egy nap megismétlődik majd a Vezúv kitörését elszenvedő rómaiak tragikus sorsa.
A következmények pusztítóak lennének nem csak Németország, hanem egész Európa számára is. Képzeljünk el egy lehetséges forgatókönyvet!
Az első órák.
Először kisebb földrengésekre lehet számítani, majd egy hatalmas robbanás következik.
A levegő megtelik mérgező hamuval, a forró gáz-, habkő- és kőtörmelék keverék percek alatt elborítja a környéket. 40 kilométeres sugarú körben minden élőlény elpusztul.
„Képzeld el, piknikezel a tóparton, sört iszol, élvezed a naplementét… és hirtelen remegni kezd a föld. Pár perc múlva sűrű lesz a levegő a hamutól, alig kapsz levegőt, eltűnik a nap. A horizonton pedig egy izzó lávafolyam közeleg. Másodperceid vannak, hogy felfogd: semmi esélyed a túlélésre” – festi le élénken a katasztrófa pillanatát Kriemer geofizikus.
A kitörést követő napok: hamueső rémálom.
A kitörésből származó hamu Európa jelentős részét beborítja majd. A légiközlekedés természetesen lehetetlenné válik.
Ha még a viszonylag távoli és gyengébb izlandi Eyjafjallajökull kitörése is járattörlésekhez vezetett Európában 2010-ben, akkor képzelheted, hogy ez a vulkán teljesen megbénítaná a légi közlekedést.
Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia városaiban pánik tör ki: a hamu eltömíti a szellőzőrendszereket, légzési problémák tömeges jelentkezésére lehet számítani, és vízellátási gondok is felmerülnek, mivel a víztározók elszennyeződnek.
Hosszú távú következmények.
A légkörbe kerülő kén jelentős mennyisége vulkanikus telet idézhet elő: a hőmérséklet csökken, ami negatívan befolyásolja a mezőgazdaságot, és terméshiányhoz vezethet.
Két-három évre az élelmiszerárak az egekbe szöknek majd.
És most jön a legijesztőbb rész: a tudósok szerint a kitörés bármikor bekövetkezhet.
Előre jelezhető-e a katasztrófa?
Európai geológusok és vulkanológusok folyamatosan monitorozzák a helyzetet, korszerű megfigyelési módszereket alkalmazva:
A vulkanológia azonban nem egzakt tudomány.
A modern módszerekkel is maximum talán hetekkel előre észlelhetőek a vulkáni aktivitás bizonyos jelei, de a legpusztítóbb katasztrófák általában hirtelen következnek be.
Meghódítottuk az eget, űrszondákat küldtünk a csillagokhoz, élő szervezeteket klónoztunk. De a természet erejével szemben még mindig tehetetlenek vagyunk, mint hangyák a cipőtalp alatt.
A Laacher-tó nem kérdezi meg, hogy készen állunk-e. Nem olvassa az előrejelzéseinket, és nem küld előre figyelmeztetést. Ő csak gyűjti és gyűjti az erejét, hogy egy adott pillanatban – lehet, hogy száz év múlva, lehet, hogy tíz év múlva, de az is lehet, hogy már holnap – „döntést hozzon”.
Reméljük, hogy az emberiség elég erős marad, és képes lesz ismét túlélni ezt a katasztrófát, ahogyan az már oly sokszor megtörtént a távoli őseinkkel is.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
