Idehaza mindenki tudja, hogy a mosogatást szivaccsal és jól meglocsolt mosogatószerrel kell végezni. És persze szép, többrétegű szivaccsal, vastag habkoronával. Máskülönben az eredmény felemás siker lesz.
Az előrelátóbbak persze már jó előre forró vízbe áztatnak mindent, ami jelentősen meg tudja könnyíteni a folyamatot. Abban azonban mindannyian egyetérthetünk, hogy szentül meg vagyunk győződve arról, hogy magát a szivacsos mosogatást mindenhol így csinálják: Olaszországban, Oroszországban, Németországban, Finnországban, Szudánban, Ausztráliában és a világ többi pár száz országában.
Kiderült azonban, hogy ez nem így van, vagyis nem teljesen. Igen, néhány országban még mindig használnak mosogatószivacsot, de sok helyen már lemondtak róla. Sőt, egyes európai országokban teljesen tilos az edényekkel való érintkezésük.
Miért?
A válasz nagyon egyszerű: 48 órával az első használat után (bármennyire is megpróbáljuk kimosni belőle az ételmaradékokat) a szivacs baktériumhordozóvá válik. Annyi gyűlik össze benne, hogy akár kollégiumot is nyithatnának benne a bacik.
Az interneten gyakran lehet olyan cikkeket találni, amelyek szerint a mosogatószivacs tízszer koszosabb, mint a WC, és 200.000-szer koszosabb, mint egy felmosórongy. Valójában ez nem igaz, az újságírók szeretik a rémtörténeteket, és nekik az a fontos, hogy elolvassák a cikket, ezért a címnek mindenképpen ijesztőnek kell lennie.
2001-ben az Európai Mikrobiológiai Akadémia (EAM) összehasonlító vizsgálatot végzett a háztartási szennyeződésekről, amelyben a mosogatószivacs a felmosórongyok és a WC-kefék után a harmadik helyen végzett. Szóval a szennyezettség szintje nem olyan ijesztő, de azért mégis.
A kutatás adatai elegendőek voltak ahhoz, hogy néhány különösen érzékeny polgár idegállapotba kerüljön, és követelje a dolog teljes betiltását. Ráadásul, mint kiderült, ma már a baktériumtelepekre szinte egyetlen modern mosogatószer sem hat (a tenyészetek csökkenése mindössze 15%-os). A staphylococcus baktériumtelepek egyszerűen felfalják ezeket a szereket.
És még egy érdekes dolog. A baktériumok számára nem nagy különbség, hogy miből készült a szivacs: szivacsból, rostból, fémből, poliuretánból. A mikroorganizmusok mindenhol jól érzik magukat, de a szivacsot különösen szeretik.
De igazából nem is ez a legfőbb ok!
A szivacsokat azért kezdték betiltani, mert rendkívül nehéz őket ártalmatlanítani, a természetben pedig csaknem 500 év alatt bomlanak le.
És mit használnak akkor a finn háziasszonyok? Ezt:
Igen, kefét. Finnországban ezeket a keféket ASTIAHARJÁ-nak hívják, ami finnül azt jelenti, hogy „mosogatókefe”. Milyen meglepő, ugye?
Egyetlen szállodában, hostelben, étteremben, nyilvános helyen sem találsz szivacsot. Helyettük kefék lesznek. A finn háziasszony egy csepp mosogatószert cseppent a szennyezett tányérra (vagy kinyom egy speciális gélpasztát), és a kefével dörzsöli a tányért.
Nos, a különösen modern esetekben az ilyen kefék egy rugalmas tömlővel vannak összekötve a mosogatóval és a géladagoló tartállyal. Megnyomod az egyik gombot, cseppen a mosogatószer, megnyomod a másikat, és máris folyik a víz a kefén keresztül.
Elsőre egy magyar embernek talán ez elég kényelmetlennek tűnik, de egy hét múlva már megérted a módszer előnyeit. Sokan, miután egy ideig ott éltek, már hazaköltözve is csak kefével hajlandók mosogatni.
Egyébként az ilyen kefék tárolására szolgáló tartály általában üvegből készül. Valamiért az üveget nem szeretik annyira a baktériumok.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
