A jobboldali később alakult ki, de gyorsan népszerűvé vált. Ma mindössze 75 országban közlekednek az autók a bal oldalon, míg 165-ben a jobb oldalon. Napjainkban nincs különösebb különbség, hogy melyik oldalon közlekedj. A helyes válasz arra a kérdésre, hogy egy adott országban miért jobb- vagy baloldali a közlekedés, az, hogy történelmileg így alakult.
Miért van a különböző országokban jobb- vagy baloldali közlekedés?
Az utakat nagy számban először az ókori Rómában építették. Mivel az úthálózat kiterjedt volt, szabályokat kellett alkotni a rajta való közlekedésre. Történelmi adatok, ásatások során talált szekérnyomok formájában, azt bizonyítják, hogy a Római Birodalomban baloldali közlekedés volt.
A baloldali közlekedés a középkorban is megmaradt. Az utakon akkoriban veszélyes volt: a lovasoknak mindig résen kellett lenniük, készen arra, hogy védekezzenek. Ezért a jobb kezednek szabadnak kellett lennie, hogy időben kardot ragadhass. Az ismerősöket is általában jobb kézzel üdvözölted. 1300-ra VIII. Bonifác pápa kiadott egy hivatalos dokumentumot, amely előírta azoknak, akik Rómába mennek, hogy az út bal oldalán haladjanak. Ezért a baloldali közlekedés a XVIII. századig megszilárdult.
Baloldali közlekedés Angliában
Az első törvény, amely szabályozta, hogy a közlekedés résztvevői melyik oldalon közlekedjenek, Nagy-Britanniában csak 1756-ban jelent meg. Ebben az állt, hogy a Londoni hídon (London Bridge) csak balra szabad haladnod. A szabálysértőket megbírságolták: ez egy font ezüstbe került, ami nagyon drága volt. 20 év múlva ezt a szabályt kiterjesztették az egész országra.
Egy másik elmélet szerint ez azért van, mert Nagy-Britannia egy szigeten fekszik. Oda csak tengeren lehet eljutnod. Régen az angol hajózásban volt egy íratlan szabály: a hajók kizárólag jobb oldalukkal kerülték ki egymást, ami azt jelenti, hogy a közlekedés baloldali volt. A szárazföldön ez a változat is meghonosodott, hiszen Anglia erősen függött a tengertől. Ma azonban a tengeri közlekedésben a jobboldali változatot használják.
Baloldali közlekedés Ausztráliában
Ausztrália egészen a közelmúltig Nagy-Britannia gyarmata volt. Ennek megfelelően a közlekedési szabályokat itt Nagy-Britannia diktálta. Miután elnyerte függetlenségét, Ausztrália nem változtatott a közlekedés irányán. Ugyanez történt más brit gyarmatokon is: például Indiában.
Baloldali közlekedés Japánban
Japánban baloldali közlekedés van, de sok más országgal ellentétben soha nem állt a Római Birodalom befolyása alatt, és nem is volt brit gyarmat. Azonban Anglia közvetett befolyása itt mégis érvényesült. A vasúthálózat építésekor az ország Nagy-Britanniából hívott szakembereket. Ők pedig „baloldali” elv alapján építették a vasutakat. Később, 1859-ben Viktória brit királynő követe meggyőzte Japán uralkodóit, hogy a baloldali közlekedést az utakon is vezessék be.
Jobboldali közlekedés Amerikában
A XVIII. század végére Amerikában olyan szekereken kezdtek közlekedni, amelyeket sok, párokba fogott ló húzott. A kocsis mindig a bal hátsó lovon ült: onnan volt a legkönnyebb irányítanod az egész fogatot, és a legnagyobb terhelés a jobb kezedre, mint „vezető” kézre hárult. Ebben az esetben az út jobb oldalán haladni biztonságosabb volt: jobban láthattad a többi közlekedőt és magát az utat. Hamarosan a jobboldali közlekedés elterjedt egész Észak-Amerikában.
Jobboldali közlekedés Franciaországban
Valószínűleg a jobboldali közlekedést itt ugyanazokból az okokból vezették be, mint Amerikában: a szekereken való közlekedés kényelme érdekében. A második valószínű elmélet szerint a francia forradalmárok minden ellen voltak, amit a pápa javasolt, ezért kényszerűen megváltoztatták a közlekedés irányát. Később Napóleon megerősítette a jobboldali közlekedést, és ez a közlekedési mód mindmáig megmaradt.
Jobboldali közlekedés Németországban
A Harmadik Birodalom idején a németek rákényszerítették a megszállt országokra a Németországban elfogadott jobboldali közlekedés használatát. A megszállt területek felszabadítása után ez a közlekedési mód megmaradt.
Jobboldali közlekedés Oroszországban
A jobboldali közlekedés Oroszországban még a Nagy Péter cár előtti időkben megszilárdult. A szekerek nyáron, a szánok pedig télen a jobb oldalon közlekedtek, bal oldalukkal kerülve ki egymást. Aszfaltozott utak még nem voltak, ezért télen a talajt „száncsúszóvá” tömörítették a szánoknak, nyáron pedig keréknyommá. Annak, aki először találkozott másik szánnal vagy szekérrel, ki kellett kerülnie azt. A közlekedési szabályok, mai értelemben véve, még nem léteztek, ezért az úton való kikerülés módját az általánosan elfogadott etikett szabályozta. 1752-ben Erzsébet cárnő már hivatalosan kiadott egy rendeletet a jobboldali közlekedésről Oroszország területén.
Jobboldali közlekedés Magyarországon
Magyarországon a jobbra tarts szabály bevezetése viszonylag későn történt meg más európai országokhoz képest, és több lépcsőben valósult meg. Bár Európa nagy részén már a 19. században vagy a 20. század elején áttértek a jobboldali közlekedésre (főleg Napóleon hódításainak és később a német befolyásnak köszönhetően), nálunk egészen 1941-ig kellett várni a teljes átállásra. Budapesten és környékén már 1941. július 6-án bevezették a jobboldali közlekedést, míg az ország többi részén november 9-én lépett életbe az új rend.
Az átállás egyik fő oka a német szövetségi rendszerhez való igazodás volt, valamint az, hogy a környező országok többségében (Ausztria annektálása és Csehszlovákia feldarabolása után különösen) már jobboldali közlekedés volt érvényben, ami megkönnyítette a nemzetközi forgalmat és a katonai mozgásokat a második világháború idején. Érdekesség, hogy a váltás viszonylag zökkenőmentesen zajlott, bár természetesen szükség volt a közlekedési táblák és jelzések átalakítására, valamint a járművezetők és a gyalogosok tájékoztatására és felkészítésére.
Hol változtatták még meg a közlekedés irányát a XX. és XXI. században?
A jobboldali közlekedésről a baloldali javára 2009-ben mondott le Szamoa, a Csendes-óceánon található állam. A „jobbkormányos” autók olcsóbbnak bizonyultak, mint a balkormányosak: az ország úgy vélte, hogy a közlekedés irányának megváltoztatása jelentős hasznot hoz majd.
A skandináv országokban is be akarták vezetni a baloldali közlekedést, de az végül soha nem valósult meg. Svédországban nagyon gondosan kiirtották a brit „baloldali szokást”. 1967. szeptember 3-án, reggel 4 óra 50 perckor az országban bevezették a jobboldali közlekedést.
1967. szeptember 3-a Svédországban.
Jobboldali közlekedést vezettek be továbbá a következő országokban: Ukrajnában – 1922-ben, Kínában – 1946-ban, Jemenben – 1977-ben, Argentínában és Uruguayban – 1945-ben, Brazíliában – 1928-ban, Csehországban – 1939-ben, Etiópiában és Eritreában – 1964-ben.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
