A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking nem egyszer sokkolta a közvéleményt az emberiség jövőjével kapcsolatos komor jóslataival.
A legnagyobb visszhangot azonban a 2017-es pekingi Tencent WE Summiton tett bejelentése váltotta ki. A tudós kijelentette: ha nem kezdjük el más bolygók kolonizálását, civilizációnk nagyjából 2600-ra eltűnik.
A közönséggel egy beszédszintetizátoron keresztül kommunikálva Hawking figyelmeztetett: „Az emberiségnek a következő 500-600 évben el kell kezdenie elhagyni a Földet, különben a civilizációnk megsemmisül.”
Túlnépesedés és energetikai összeomlás
Hawking a legnagyobb fenyegetést a bolygó népességének rohamos növekedésében látta. Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra körülbelül 11 milliárd ember fog élni a Földön, ami óriási terhet ró majd az ökoszisztémákra. Az emberiség már ma is több erőforrást fogyaszt, mint amennyit a bolygó képes megújítani, és ha ez a tendencia folytatódik, 2600-ra a fogyasztás eléri a kritikus pontot.
Az édesvíz- és élelmiszerhiány, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kimerülése miatti energiaválság tömeges konfliktusokat és nagy valószínűséggel katonai összecsapásokat fog provokálni.
„Ha ez a népességnövekedés folytatódik, 2600-ra annyi lakója lesz a bolygónak, hogy szó szerint vállt vállnak vetve fognak állni, az áramfogyasztás szintje pedig akkorára nő, hogy a Föld egy lángoló tűzgolyóvá változik” – figyelmeztetett a fizikus.
Klímakatasztrófa
Az éghajlatváltozást Hawking az egyik legsúlyosabb fenyegetésnek nevezte. Ha a CO₂-kibocsátás nem csökken drasztikusan, 2600-ra az átlaghőmérséklet 4-6°C-kal is megemelkedhet, ami a gleccserek olvadásához, a tengerszint több tíz méteres emelkedéséhez, valamint az extrém időjárási jelenségek – hurrikánok, aszályok és áradások – gyakoribbá válásához vezet. A trópusi régiók élhetetlen övezetekké válnak.
Hawking a jövő Földjét a Vénuszhoz hasonlította, ahol az üvegházhatás több mint 450°C-os felszíni hőmérsékletet eredményezett. „Közeledünk ahhoz a fordulóponthoz, amely után a globális felmelegedés visszafordíthatatlanná válik” – figyelmeztetett.
A technológia és az űr veszélyei
A klíma azonban csak egy része a ránk leselkedő veszélyeknek. Hawking, Elon Muskhoz hasonlóan, attól tartott, hogy a mesterséges intelligencia kikerülhet az irányításunk alól, és „a történelem legrosszabb találmányává” válhat. Az energiahálózatokat, fegyvereket vagy pénzügyi rendszereket irányító intelligens algoritmusok képesek lennének órák leforgása alatt romba dönteni a civilizációt.
Az atomháború Hawking számára is örökös fenyegetés maradt: már egy kisebb, atomfegyverekkel vívott regionális konfliktus is képes „nukleáris télbe” burkolni a bolygót, elpusztítva ezzel a mezőgazdaságot és sötétségbe taszítva az emberiséget. A katasztrófa azonban az űrből is érkezhet: az aszteroidák, az extrém napkitörések vagy a gamma-kitörések másodpercek alatt perzselhetik fel a légkörünket.
Az űr kolonizálása – az egyetlen kiút
Hawking fő üzenete az volt, hogy az emberiség halálra van ítélve, ha nem válik bolygóközi fajjá. „Más világokat kell kolonizálnunk a túlélés érdekében – ez a mi életbiztosításunk” – mondta. 500-600 év múlva a túlnépesedés és az óriási energiafogyasztás egy izzó gömbbé változtathatja a Földet, ahol teljesen lehetetlenné válik az élet.
A fizikus a Mars kupolái alatt kiépült városokról, vagy a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül keringő űrállomásokról álmodott (itt található a potenciálisan lakható Proxima b bolygó). Hawking hitt abban, hogy 500-600 év múlva a technológia lehetővé teszi majd a fényévek áthidalását, de csak akkor, ha már most azonnal cselekszünk.
Hová meneküljünk?
Az első állomás a Hold lesz – hideg és élettelen, de mindössze háromnapi repülésre van. A NASA egy állomás építését tervezi ide, amely amolyan ugródeszkaként szolgálna a Mars felé. A rozsdás homokkal és mély kanyonokkal borított Vörös Bolygó már most is csábítja a jövő telepeseit, bár a gyenge gravitációja elvékonyítja az emberi csontokat, a sugárzás kikezdi az űrruhákat, a hatalmas porviharok pedig hónapokig dühöngenek rajta.
Ha a Mars túlságosan extrémnek bizonyul, a Naprendszer igazi kincsei kicsit távolabb rejtőznek. A Jupiter holdja, az Európa jégpáncélja alatt egy olyan óceánt rejt, amely kétszeresen meghaladja a földi tengerek térfogatát – itt akár az élet is elképzelhető. A Szaturnusz körül pedig a Titán kering, amely a Földön kívül az egyetlen hely a Naprendszerben, ahol folyók és tavak találhatók, igaz, ezek víz helyett folyékony metánból állnak.
És mi a helyzet a Naprendszeren túl? A Proxima Centauri b a hozzánk legközelebbi exobolygó, ahol egy év mindössze 11 napig tart, a gravitáció pedig szinte teljesen megegyezik a földivel. Hawking a Breakthrough Starshot projekt támogatására szólított fel, amelynek célja, hogy a fénysebesség 15-20%-ával száguldó szondákat küldjenek az Alfa Centaurihoz, amik így mindössze húsz év alatt érnék el a csillagot.
Valóság vagy pánikkeltés?
A kritikusok Hawking határidőit túlzottan pesszimistának tartják. A napenergia, a magfúzió vagy a CO₂ légkörből történő kivonása jelentősen elodázhatja a véget. A fizikus azonban hajthatatlan volt: szerinte a technológiai haladás nem menti meg azokat, akik figyelmen kívül hagyják a természet törvényeit. Az ő előrejelzései egy utolsó üzenetet jelentenek nekünk – azoknak, akik még talán megváltoztathatják az irányt.
Az űr kolonizálása tehát nem egy gyáva menekülés, hanem egy olyan evolúciós ugrás, amely az emberiséget bolygóközi fajjá teszi, és megakadályozza, hogy úgy végezzük, mint a dinoszauruszok. „Az űrben való letelepedés teljesen meg fogja változtatni az emberiség jövőjét. Ez határozza meg, hogy lesz-e egyáltalán bármilyen jövőnk” – összegezte Stephen Hawking.
És te mit gondolsz? Lesz elég ideje az emberiségnek, hogy meghódítson és kolonizáljon más bolygókat? Vagy arra vagyunk ítélve, hogy megismételjük a letűnt civilizációk sorsát? Mondd el a véleményed!
