Néha úgy tűnhet, hogy a pénzen szinte bármit megvehetsz: kényelmet, befolyást, a legjobb egyetemeket, személyes védelmet és hozzáférést a legmodernebb technológiákhoz. De van egy dolog, amivel szemben a bankszámla tehetetlen: a saját elbizakodottságunk és butaságunk.
A történelem számos olyan esetet ismer, amikor hihetetlenül gazdag, sikeres és képzett emberek haltak meg olyan döntések miatt, amelyeket nehéz a józan ésszel megmagyarázni. Sokan közülük később a Darwin-díj nyerteseinek listáján kötöttek ki – ez egy szatirikus „elismerés”, amellyel azokat díjazzák, akik valamilyen rendkívül abszurd cselekedetükkel önként zárták ki magukat az emberiség génállományából.
Íme néhány igaz történet, ami bebizonyítja, hogy a hatalmas vagyon és az élettapasztalat korántsem jár mindig kéz a kézben.
1. Stockton Rush és az őrült merülései
Erről a sztoriról szinte az egész világ hallott. Stockton Rush üzletember megalapította az OceanGate nevű céget, és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy a Titanic roncsaihoz való merülést elérhetővé teszi a tehetős turisták számára. Ennek érdekében alkották meg a Titan nevű kísérleti mélytengeri tengeralattjárót.
Az ötlet forradalminak tűnt, azonban sok szakember már a kezdetektől figyelmeztetett, hogy a szerkezetben rendkívül vitatható műszaki megoldásokat alkalmaztak. Ráadásul a batiszkáft egy Logitech F710-es játékkonzol-vezérlővel irányították. A szakértők többször is teljes körű független tanúsítványok megszerzésére és további tesztek elvégzésére szólítottak fel, de Rush meg volt győződve arról, hogy a hagyományos követelmények csak hátráltatják a technológiai fejlődést.
2023 júniusában személyesen indult el a Titanic pusztulásának helyszínére több utassal egyetemben: egy brit milliárdossal, egy pakisztáni üzletemberrel és annak fiával, valamint egy francia mélytengeri kutatóval.
Körülbelül 3800 méteres mélységben a tengeralattjáró teste szinte azonnal megroppant a hatalmas víznyomás alatt, és a bent lévők közül senki sem élhette túl a történteket. Még csak fel sem foghatták, mi történt velük.
Ezek után Stockton neve is felkerült a 2023-as Darwin-díj nyertesei közé. De legyünk őszinték, ezt a díjat megérdemlik azok is, akik úgy döntöttek, hogy fizetnek neki azért, hogy ezen a kétes megbízhatóságú batiszkáfon merülhessenek.
2. A megállíthatatlan Jimi Heselden
Emlékszel még a Segwayekre? Amikor piacra dobták őket, ezeknek a kétkerekű kütyüknek a jövő forradalmi közlekedési eszközének státuszát jósolták. A valóság azonban ennél prózaibb lett: ma már legfeljebb a plázákban flangáló tinik használják őket, míg az átlagemberek tömegesen ültek át a fürge elektromos rollerekre. A történet azonban más miatt érdekes.
A brit milliomos, Jimi Heselden (a cég tulajdonosa) maga is nagy rajongója volt ennek az eszköznek. Egy alkalommal azonban, amikor a hegyekben túrázott, elvesztette az irányítást a jármű felett, de valamiért mégsem próbált meg leugrani a Segwayről a földre. A jármű nem fékezett és nem is kanyarodott. Ahelyett, hogy leugrott volna, az üzletember teljes sebességgel (körülbelül 20 km/h-val) tett meg még fél kilométert, majd egy meredek szikláról egyenesen a tengerbe zuhant. A saját teremtménye űzött kegyetlen tréfát a mágnással.
Ennek az abszurd balesetnek a végeredménye törvényszerű: a megválaszolatlan kérdés, hogy „miért nem ugrott le?”, és egy megérdemelt Darwin-díj, amely újabb bizonyítéka annak, hogy egy egyszerű séta olykor sokkal biztonságosabb, mint a technológiai újdonságok.
3. A fékezhetetlen alkoholrajongó
Az 58 éves Michael Warner vegyészmérnök volt, emellett egy texasi vegyszergyártó és -tisztító üzem tulajdonosa is. Kifejezetten jómódú embernek számított, gyermekei és rokonai nem voltak, viszont feleségül vett egy nála jóval fiatalabb nőt, a párkapcsolati problémák miatt pedig keményen inni kezdett.
Egy súlyos torokbetegség miatt azonban képtelen volt a hagyományos módon alkoholt fogyasztani, ezért Michael úgy döntött, hogy két másfél literes üveg sherryből – azaz mintegy három liter borból – alkoholos beöntést ad magának.
A beavatkozás után kiütötte magát és elaludt.
A probléma az volt, hogy amikor az ember hagyományos módon iszik, a veszélyes mennyiségű alkohol fenyegetésére az agy kikapcsol, az illető elalszik (vagy hány), és az alkohol felszívódása megáll. A beöntés esetében azonban, még amikor Warner elvesztette az eszméletét, a belek akkor is folytatták a maradék sherry közvetlen felszívódását a vérbe, megkerülve a máj szűrőrendszerét. A szervezet így már nem tudja leállítani a folyamatot. És természetesen Michael soha többé nem ébredt fel.
A történtek után ez a sztori bejárta az egész világot, Michael Warner pedig elnyerte a Darwin-díjat. És úgy tűnik, teljesen megérdemelten.
4. „Őrült” Mike Hughes
Michael „Őrült Mike” Hughes egy 64 éves amerikai kaszkadőr, showman és a „Laposföld-elmélet” legismertebb támogatója volt, aki megfogadta: élő adásban bizonyítja be az igazát az egész világnak egy 1500 méteres magasságba történő repüléssel, amit saját készítésű gőzrakétáján hajt végre. Ez a kilövés csak a fő céljának főpróbája lett volna – egy űr határára tervezett utazásnak, ahonnan Hughes személyesen szerette volna lencsevégre kapni a Föld korongjának szélét.
Sokáig Mike csak egy teljesen átlagos, leégett kaszkadőr volt. Hogy szponzori pénzeket szerezzen a garázsában épülő, ember vezette rakétáihoz, sikeresen árult reklámhelyeket a géptörzsön és az űrruháján, majd megütötte a főnyereményt: egy egymillió dolláros, plusz a nézettség után járó hatalmas százalékokat garantáló szerződést írt alá a Discovery Channel-lel a „Házi asztronauták” című reality műsor forgatására.
2020. február 22-én azonban, a Mojave-sivatagban tartott rajt forgatása során, a házi készítésű gőzrakéta a sietség és az ellenőrzések hiánya miatt hozzáért a kilövőállvány fém létrájához. Az ütés teljesen leszakította az egyetlen mentőernyőt.
Mike az ablak felé fordulva ült, és végignézte, ahogy egyetlen ejtőernyőjének hatalmas fehér kupoláját a kilövőtoronynak csapódva leszakítja az erő, és az ejtőernyő szépen elszáll oldalra. Mivel a rakéta primitív volt (túlhevített vízgőzzel működött, ami egyszerűen kiáramlott a fúvókán), Hughes-nak mindössze 2-3 másodperce lett volna arra, hogy kézzel elzárja a gőzszelepet és a földön maradjon. A rakéta még pár tíz métert sem emelkedett volna, és puhán visszahuppant volna a kilövőállványra. Ehelyett azonban Hughes úgy döntött, hogy nem állítja le a hajtóművet, és ejtőernyő nélkül folytatja a felszállást, abban reménykedve, hogy sikerül majd „puhán földet érnie”, amint a rakéta elveszíti az erejét. Ráadásul nem akarta elrontani a tévékameráknak és a szponzoroknak szánt látványos felvételt sem.
Egy pillanattal később a rakéta óriási sebességgel lőtt ki felfelé. A döbbent producerek és szponzorok szeme láttára a szerkezet 1500 méteres magasságba emelkedett, majd függőlegesen a mélybe zuhant. Ezért a mutatványért Michael megkapta a jól megérdemelt Darwin-díjat, de erről ő maga már soha nem fog értesülni.
5. A csúcsügyvéd, aki elfelejtette a fizika alapvető szabályait
John Smith-t Los Angeles egyik legsikeresebb ügyvédjeként tartották számon. Két diploma, több millió dolláros éves jövedelem és ragyogó szakmai hírnév tette őt a városa egyik legismertebb jogászává.
A végzetes hibát azonban egyáltalán nem egy jogi probléma okozta.
A háza közelében észrevett egy nagy pálmaágat, ami beakadt a távvezeték drótjaiba. Ahelyett, hogy kihívta volna a közműszolgáltatót, Smith úgy döntött, hogy saját maga oldja meg a problémát.
Egy hosszú fémrúddal felfegyverkezve megpróbálta lelökni az ágat. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a magas képzettségű ember ellógta a fizikaórákat. Cselekedeteinek következményei ugyanis meglehetősen kiszámíthatók voltak: a fémrúd kiváló áramvezetőként szolgált. Az áramütés pedig végzetesnek bizonyult.
Így érte utol a vég az egyik legsikeresebb amerikai ügyvédet, méghozzá egy olyan ostoba hiba miatt, amit az emberek többsége – már csak az iskolai fizikaórákból tanulva is – igyekszik elkerülni.
