Azzal viszont egyáltalán nem számolt, hogy az oszmán dinasztia utolsó büszke képviselője, egy igazi szultána nem fogja szó nélkül, lehajtott fejjel tűrni ezt a megaláztatást.
Dürrüşehvar szultána 1914-ben született Isztambulban. Apja, Abdul-Medzsid a legendás oszmán dinasztia utolsó kalifája volt, édesanyja pedig egy előkelő abház családból származott. A kis hercegnő gyermekkora maga volt a megelevenedett keleti tündérmese: a lenyűgöző Dolmabahçe palota falai között nevelkedett, a legnagyobb luxusban, miközben ragyogó oktatást kapott.
A történelem azonban kíméletlenül közbeszólt, és a fényűző élet egy pillanat alatt semmivé foszlott.

Tündérmeséből nincstelenség
1922-ben a Török Köztársaság kikiáltásával az oszmán szultanátust eltörölték. Bár apját még megválasztották a muszlimok szellemi vezetőjének (kalifának), a monarchia napjai meg voltak számlálva. 1924 márciusában a török kormány elrendelte a dinasztia minden tagjának azonnali száműzetését.
A családnak az éj leple alatt, titokban kellett elhagynia az országot. A tízéves Dürrüşehvar és szülei egy speciális vonaton menekültek el, zsebükben mindössze 2000 fontnyi, a török állam által kiutalt segéllyel.
A száműzött uralkodócsalád Európában bolyongott. Svájcban próbáltak megélni, de a drága alpesi hotelek hamar felemésztették a maradék pénzüket. Ekkor lépett a képbe az iszlám világ egyik leggazdagabb embere, az indiai Haidarábád uralkodója (nizámja), aki havi 300 fontos életjáradékot utalt ki az egykori kalifának. Ez a nagylelkűség azonban nem volt teljesen önzetlen: a nizám már ekkor a fejébe vette, hogy beházasodik a legendás oszmán uralkodócsaládba.

A „kettőt egy áráért” alku
A felcseperedő Dürrüşehvar Európa egyik legkívánatosabb és legszebb menyasszonya lett. A perzsa sah és az egyiptomi király is a saját fia oldalán szerette volna látni, de az elszegényedett apja már javában tárgyalt az indiai nízámmal.
A dúsgazdag indiai uralkodó mesés vagyonon ült, de amikor meghallotta, hogy a lányért 50 ezer fontnyi hozományt (mahr) kellene fizetnie, sokallni kezdte az összeget. A nincstelen egykori kalifa ekkor egy kétségbeesett, ám zseniális alkut ajánlott: megkapja a lányát és mellé az unokahúgát, Nilüfer hercegnőt is – mindkettőt a nizám két fiának, ugyanazért az 50 ezer fontért.

Az üzlet megköttetett. Ezzel az egyetlen tollvonással a szegénység szélére sodródott oszmán család anyagi jövője egy csapásra megoldódott. 1931 novemberében a francia Riviérán, Nizzában megtartották a kettős esküvőt, Dürrüşehvar pedig a férjével, Azám Dzsah herceggel elhajózott Indiába.

Lázadás a palotában
A fiatal feleség nem az a fajta nő volt, aki csendben meghúzza magát a palota árnyékában. Dürrüşehvar hamarosan modernizálni kezdte a környezetét:
- Kórházakat és szülészeteket alapított.
- Nyíltan harcolt a purdah, a nők szigorú elzártságát megkövetelő hagyomány ellen.
- Hirdette, hogy minden nőnek joga van a tanuláshoz és a saját karrierhez.

Apósa, az uralkodó egyenesen rajongott a menyéért, a palota „legértékesebb gyöngyszemének” nevezte, és annyira elégedett volt a hercegnőtől született két fiúunokájával, hogy a saját fiát átugorva egyenesen az idősebbik unokát tette meg trónörökösnek.
A látszólagos tökéletesség mögött azonban a házasság romokban hevert.
A hárem, ami mindent tönkretett
Bár Dürrüşehvar két fiút is szült a férjének, a herceg képtelen volt lemondani a keleti hagyományokról. Számára a feleség csak egy kötelező kirakat volt, miközben a palotát telezsúfolta a háremhölgyeivel és a számtalan ágyasával.

A herceg azt hitte, a pénz és a rang mindent megold, de elfelejtette, kivel áll szemben. Dürrüşehvar ereiben a világ egyik legrettegettebb uralkodócsaládjának vére csörgedezett. Az oszmán hercegnő egy darabig a királyi méltóságot szem előtt tartva szemet hunyt a dolog felett, de végül betelt a pohár. Nem volt hajlandó megosztani az életét egy olyan férfival, aki nyíltan megalázza őt a háremével. 1954-ben felrúgta az évszázados szabályokat, és elvált a hercegtől.
Élet a száműzetésben
A válás után Dürrüşehvar Londonban telepedett le, és a száműzött oszmán dinasztia egyik legbefolyásosabb alakja lett. Otthona egyfajta találkozóhelyként szolgált, ahol a keleti és nyugati arisztokrácia krémje gyűlt össze egy hagyományos angol teára és török édességekre.

Bár élete végéig küzdött azért, hogy édesapját, az utolsó kalifát Isztambulban temethessék el, a török kormány hajthatatlan maradt. A hercegnő ekkor megfogadta, hogy az ő teste sem fog soha visszatérni abba az országba, amely elárulta a családját.
Dürrüşehvar szultána, a birodalom alatt született utolsó oszmán hercegnő 2006-ban, 92 éves korában hunyt el Londonban. Végakaratának megfelelően egy angliai muszlim temetőben helyezték végső nyugalomra, meghagyva maga után egy büszke, megalkuvást nem tűrő nő legendáját.


























