Az amerikai Kentucky állam területén található. A legközelebbi nagy települések Louisville és Elizabethtown városok, maga a komplexum pedig nagyjából a kettő között helyezkedik el.
Hogyan szerezték meg az aranyat?
Fort Knox története 1936-ban kezdődött. Ebben az időszakban Franklin Roosevelt amerikai elnök elrendelte egy maximálisan védett földalatti tároló létrehozását az állami aranytartalék számára. Az építéshez masszív gránit-, vasbeton- és edzett acélszerkezeteket használtak.
Mai becslések szerint az objektum felépítése nagyjából 7,5 millió dollárba került jelenlegi árfolyamon számolva. Már 1937-ben elkezdtek érkezni Kentuckyba a megerősített őrizet alatt álló különleges vonatok, amelyek az ország egész területéről szállították az aranyrudakat.
Ezek a tartalékok nem véletlenül jöttek létre. Néhány évvel a tároló építése előtt az USA-ban nagyszabású kampányt folytattak az aranyérmék lakosságtól való begyűjtésére. Az érméket kivonták a forgalomból és szabványos rudakká olvasztották be. A kapott aranykészletet az állam úgy döntött, hogy egyetlen, kiemelten védett helyen összpontosítja.
Pontosan ezeket a rudakat küldték az új tárolóba, hogy biztosítsák a papírdollár stabilitását. Közgazdászok úgy vélik, hogy ez a lépés volt az egyik tényező, amely segített az amerikai gazdaságnak fokozatosan kilábalni a nagy gazdasági világválság időszakából, és helyreállítani a pénzügyi rendszert.
Egy legendás erődítmény születése
Hosszú távon ennek a politikának a következményei bonyolultabbnak bizonyultak. Az ország a pénztömeg fokozatos növekedését, kontrollált inflációt és a pénzügyi piacok szerkezetének megváltozását kapta.
A gazdaságban elkezdtek kialakulni a nagy befektetési ciklusok és az időszakos piaci „lufik”. Ezzel párhuzamosan megjelent egy különleges legenda is a sérthetetlen aranytartalékról, amelyet állítólag Fort Knox mélyén őriznek, és amely az Egyesült Államok pénzügyi hatalmának szimbólumaként szolgál.
Maga a tároló egy masszív földalatti bunker, amelyet megerősített falak védenek, és kőszerkezetek rétege alá rejtettek. Szakértők becslései szerint ma körülbelül 4500 tonna arany található benne. Ez teszi Fort Knoxt a világ második legnagyobb aranytárolójává. Az első helyen a New York-i Szövetségi Tartalékbank áll, azonban ott nemcsak amerikai tartalékokat, hanem más államok aranyrúdjait is őrzik.
A 22 tonnás ajtó és az osztott kód
Az egyik leglenyűgözőbb részlet a tároló főajtója. A súlya körülbelül huszonkét tonna. Úgy készítették, hogy ellenálljon az erős fizikai behatásoknak, sőt még egy robbanásnak is. Ráadásul az ajtóhoz tartozó hozzáférési kódot egyetlen ember sem ismeri teljes egészében. A biztonsági rendszer úgy van kialakítva, hogy a kód tíz részre van osztva. Minden részt egy külön alkalmazott őriz, és csak együttesen tudják kinyitni az ajtót.
A komplexum földalatti része felett egy masszív, erődítményre emlékeztető kőépítmény található. A körülötte lévő területet többszörös védelmi kerítés és megfigyelőrendszer veszi körbe. A tároló mellett egy katonai bázis helyezkedik el, amelyet szintén Fort Knoxnak hívnak. Pontosan ez adta a nevét az egész komplexumnak.
Formálisan az amerikai hadsereg nem foglalkozik az aranytartalékok kezelésével. Ennek ellenére a katonai bázis tároló melletti elhelyezkedése szinte lehetetlenné tesz minden behatolási kísérletet. Veszély esetén az objektumot több tízezer katona, páncélozott járművek, tüzérség és Apache harci helikopterek védik. Ezért Fort Knoxot gyakran a bolygó egyik leginkább őrzött helyének nevezik.
Ahová még az elnök sem léphet be
A tároló látogatása szigorúan korlátozott. Csak az állami tartalékokkal dolgozó különleges auditorok férhetnek be. Még az amerikai elnök sem tud csak úgy bejutni egy bonyolult engedélyezési eljárás betartása nélkül. Természetesen az átlagos turisták számára ez a hely teljesen zárt.
Fort Knox már régóta a popkultúra részévé vált. Például pontosan ellene tervezett támadást a főgonosz a „Goldfinger” című James Bond-filmben. A cselekmény szerint meg akarta szerezni vagy el akarta pusztítani az USA aranytartalékát. Ahogy a sorozat rajongói emlékezhetnek rá, ez a merész terv végül elbukott.
Érdekesség, hogy az évek során a tárolóban nemcsak aranyat helyeztek el. A 20. század közepén ott volt a stratégiai morfium- és ópiumtartalék is. Ezeket az anyagokat a hadseregnek szánták katonai konfliktusok és a fájdalomcsillapítók esetleges hiánya esetére. Amikor megjelentek a modern szintetikus fájdalomcsillapítók, egy ilyen tartalék szükségessége megszűnt, és később megsemmisítették.
Valóban üres a páncélterem?
Az abszolút zárt objektum hírneve ellenére a tárolót egyszer mégis megnyitották. Ez azután történt, hogy az 1970-es években a dollár végérvényesen elszakadt az aranystandardtól. Ezen változások után a Fort Knoxban lévő arany teljes mennyisége csökkenni kezdett. Egyes adatok szerint korábban elérte a mintegy húszezer tonnát, majd a mai, körülbelül 4500 tonnás szintre csökkent.
Úgy tartják, hogy az amerikai kormány ezen a ponton döntött úgy, hogy megáll, és a tartalékok egy részét biztonsági alapként megőrzi súlyos gazdasági válságok vagy rendkívüli körülmények esetére. Ennek ellenére a tároló körül a mai napig különféle viták lángolnak fel.
A Gold Anti-Trust Action Committee nevű szervezet már hosszú évek óta küzd az aranytartalék független ellenőrzéséért. Elmondásuk szerint Fort Knox tartalmának teljes körű vizsgálatát már több mint hatvan éve nem végezték el. Ennek fényében az összeesküvés-elméletek hívei körében időről időre felröppennek olyan pletykák, miszerint a legendás tároló talán egyáltalán nem olyan teli, mint ahogy azt hinni szokás.
Hogy ez igaz-e, vagy csak a világ egyik legismertebb pénzügyi szimbóluma körüli mitológia része, továbbra is viták és találgatások tárgya marad.
