És ekkor beugranak a rémtörténetek a fórumokról: „Alapjáraton leesik az olajnyomás! Éheznek a csapágyak! Letapadnak a gyűrűk!”. A kezed magától nyúl a kulcsért, hogy leállítsd a motort és „kíméld az élettartamot”.
Aztán eszedbe jutnak a modern autók úri huncutságai, amikor minden lámpánál leállnak, és elgondolkodsz: hát csak nem lehetnek hülyébbek a mérnökök nálad? Most pedig nézzétek meg a taxisokat, akik járó motorú autóban alszanak. Nézzétek meg a rendőrautókat, amik napokig ketyegnek. Nézzétek meg mondjuk Szibériát, ahol októbertől áprilisig le sem állítják a dízeleket. És ezek a motorok elmennek 300–400 ezer kilométert is.
Hogy lehet ez? Átvertek minket? Mindjárt kiderítjük!👍
1. A felesleges pörgéstől való félelem
Az alapjárat (üresjárat) ártalmasságáról szóló mítosz a karburátorok és az ásványi olajok korából maradt ránk. Akkoriban, 40 évvel ezelőtt alapjáraton rossz volt a keverékképzés, a benzin a kipufogóba repült, lemosva az olajat a hengerfalról, maga az olaj pedig sűrű volt és nehezen keringett.
De nekünk már injektor, szintetikus olaj és okos motorvezérlő (ECU) van a motorháztető alatt.
Nézzük a fizikát.
Olajnyomás. Igen, alapjáraton (600–800 ford./perc) a nyomás leesik 1,0–1,2 barra (egyes motoroknál akár 0,8-ra is). A lámpa nem világít, de a számok kicsik. Ijesztő?
Egyáltalán nem! Mert terhelés sincs ilyenkor a motoron. Nem nyomod a gázt, nincsenek a hengerekben hatalmas robbanások, a dugattyú nem vág oda a főtengelynek pörölykalapács erővel. Csak lustán forog. Az olajfilm ilyen nyomáson is bőven elég ahhoz, hogy az alkatrészeket „úsztassa” anélkül, hogy fém a fémmel érintkezne. A súrlódó pároknál a kopás: nulla.
2. A láthatatlan ellenség (Ez nem a kopás!)
Tehát lehet állni így akár napokig is? Lehet. A motornak semmi baja nem lesz. A hűtőrendszer megoldja, a generátor tölti az akksit. De van egy apróság, ami kinyírja a melegedni vágyók motorjait.
Ez pedig az üzemóra.
Egy helyben állsz. A kilométerszámláló nem pörög. A futásteljesítmény nem nő. De a motor jár! Az olaj kering, melegszik, oxidálódik, az adalékok elhasználódnak. A matek egyszerű: 1 óra alapjárat a kémiai öregedés szempontjából kb. 50–60 km autópályás futásnak felel meg. Ha minden reggel 20 percet melegíted a kocsit, este meg a dugóban araszolsz, akkor mire a számláló eléri a 10 000 km-t, az olajad valójában már 20 000 km-t dolgozott.
Vízzé vált, elvesztette a bázikusságát és elkezdte teleszarni a motort. A motor nem attól hal meg, hogy alapjáraton pörgött. Attól hal meg, hogy kilométer, és nem üzemóra alapján cserélsz olajat!
Honnan tudod meg az üzemóráidat?
- Fedélzeti számítógép: Nézd meg az átlagsebességet. Ha 25 km/h alatt van – többet állsz, mint mész.
- ELM327: Sok modern autónál (VAG, BMW, néhány koreai) az „agyban” van üzemóra-számláló. Bedugsz egy filléres szkennert, elindítod a Car Scannert, és megkeresed az „Engine Run Time” (Motor üzemideje) paramétert vagy az olajöregedés-számlálót. Meglátod az igazságot – és meg fogsz lepődni.
Pontosan az ilyen „kevés kilométeres”, de gigantikus üzemórás autókkal szívják meg az emberek. Belül tiszta kátrány a motor, pedig az órán csak 60 ezer van. Városi autót venni endoszkópos vizsgálat nélkül – kockázatos.
3. A túlélés szabálya
Tehát mi az ítélet?
Alapjáraton állni – SZABAD.
- Várod az asszonyt? Várd melegben.
- Fel akarod fűteni az utasteret? Fűtsd.
- Északon laksz? Ne állítsd le.
A modern motor ezt megemészti. Nincs gondja a nyomással vagy a keverékképzéssel alapjáraton. De változtatnod kell a karbantartási szemléleteden.
Felejtsd el a kilométereket.
- Sokat állsz? Cserélj olajat 5000–7000 kilométerenként (ez lesz a bűvös 250 üzemóra).
- Keveset állsz, sokat mész autópályán? Cseréld 10-12 ezrenként.
A gép szolgálja az embert, nem fordítva. Hadd ketyegjen, melegítsen téged és adjon komfortot. Csak cserélj gyakrabban olajat, és elmegy egymilliót is.
