HIRDETÉS BEZÁRÁS

A geológusok elmagyarázták, miért Grönland rejti a világ egyik leggazdagabb nyersanyagkészletét

Grönland, a Föld legnagyobb szigete, a világ egyik leggazdagabb természeti erőforrás-készletével rendelkezik.

HIRDETÉS

A jég és a sziklák alatt olyan kincsek rejtőznek, amelyek képesek megváltoztatni a technológiai és energetikai piacot. Itt lítiumról, ritkaföldfémekről, kőolajról, földgázról és drágakövekről van szó – írja a The Conversation.

Arktisz, bányászat, energiaipar, Gazdaság, geológia, Grönland, klímaváltozás, környezetvédelem, nyersanyagok, technológia

Grönland legfőbb kincse a ritkaföldfémek csoportja, például a neodímium és a diszprózium. Ezek létfontosságúak a szélturbinákban, elektromos motorokban és elektronikai eszközökben használt nagy teljesítményű mágnesek gyártásához.

A becslések szerint csak a jégtakaró alatt akár 40 millió tonna is rejtőzhet ezekből az erőforrásokból – ez elegendő lenne a jövőbeli globális kereslet több mint negyedének fedezésére.

HIRDETÉS
Arktisz, bányászat, energiaipar, Gazdaság, geológia, Grönland, klímaváltozás, környezetvédelem, nyersanyagok, technológia

Ráadásul a sziget mélye hatalmas szénhidrogén-készleteket rejt. Az Amerikai Földtani Intézet becslése szerint ez mintegy 31 milliárd hordó olajegyenértéknek felel meg – ami összemérhető az Egyesült Államok teljes bizonyított kőolajkészletével. A jégmentes területeken pedig, amelyek kiterjedése kétszerese Nagy-Britanniáénak, arany-, rubin-, grafit-, sőt még gyémántlelőhelyeket is találtak.

Grönland egyedülálló geológiai sokszínűsége évmilliárdokon át tartó folyamatok eredménye. „Itt találhatsz néhányat a Föld legősibb kőzetei közül” – magyarázzák a geológusok. „A sziget a földkéreg tágulása és a vulkáni aktivitás hatására formálódott.” Éppen ezek az erők teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy viszonylag kis területen ennyire változatos erőforrások jöjjenek létre.

HIRDETÉS
Arktisz, bányászat, energiaipar, Gazdaság, geológia, Grönland, klímaváltozás, környezetvédelem, nyersanyagok, technológia

A paradoxon az, hogy éppen az a jelenség teszi hozzáférhetővé ezeket a kincseket, amelyet az emberiség próbál megállítani: a klímaváltozás. A globális felmelegedés miatt a jég olvad, új területeket tárva fel a nyersanyagkutatás előtt. 1995 óta egy Albánia méretével megegyező terület olvadt ki.

A modern technológiák, mint például a georadar, már lehetővé teszik, hogy akár két kilométer mélyre is „benézz” a jég alá, és feltérképezd a lehetséges lelőhelyeket. A sarkvidéki körülmények közötti kitermelés azonban továbbra is hihetetlenül bonyolult, költséges, és kockázatos a törékeny ökoszisztémára nézve. Jelenleg a helyi kormányzat szigorúan szabályoz minden bányászati tevékenységet a szigeten.

HIRDETÉS

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni