De amíg a világ évtizedek óta azon vitatkozik, hogy hány lövész volt és ki állt a dombon, addig elsiklunk a legfontosabb kérdés felett: MIÉRT? Egy új elmélet szerint az elnök nem egy őrült áldozata lett, hanem a saját rendszere végezte ki – méghozzá azért, mert a legbocsánatosabb bűnt követte el: békét akart.
Hányszor hallottuk már a hivatalos verziót? Magányos merénylő, zavarodott elme, tragikus véletlen. De James Douglass kutató (aki a „Miért ölték meg John F. Kennedyt” című nagy hatású könyvet jegyzi) szerint, ha megkapargatjuk a felszínt, egy sokkal sötétebb és logikusabb kép rajzolódik ki. Egy olyan kép, ahol az elnök útjában állt valaminek, ami sokkal hatalmasabb volt nála.
A fordulat, ami megpecsételte a sorsát
A történet ott kezdődik, ahol a világ majdnem véget ért: a kubai rakétaválságnál. Douglass szerint ez volt az a pillanat, amikor Kennedyben valami végérvényesen megváltozott. Miután farkasszemet nézett az atomháborúval, az elnök radikális fordulatot vett.
Elege lett a tanácsadóiból, a tábornokokból és a héjákból, akik folyamatosan a háborút sürgették. Kennedy rájött, hogy ha rájuk hallgat, abból világégés lesz. Ezért úgy döntött, hogy tesz valami olyat, ami akkoriban politikai öngyilkosságnak számított: véget vet a hidegháborúnak.
Nemcsak beszélt róla, hanem cselekedett is. A háttérben titkos levelezésbe kezdett a legnagyobb „ellenséggel”, Nyikita Hruscsovval. A két férfi, akiknek gyűlölniük kellett volna egymást, rájött, hogy ők ketten az egyetlenek, akik megállíthatják az őrületet.
A gépezet ellensége
De a béke nem üzlet mindenkinek. Kennedy új irányvonala – a fegyverkezési verseny leállítása és a közeledés a Szovjetunióhoz – óriási érdekeket sértett. A hadiipari lobbi és a katonai vezetés szemében az elnök többé nem vezető volt, hanem kockázati tényező.
A legveszélyesebb lépése? Vietnám.
A könyv egyik legmegrázóbb részlete egy 1963. november 11-i reggelről szól. Kennedy a Fehér Házban találkozott Shoup tábornokkal, majd együtt mentek ki az Arlingtoni temetőbe megkoszorúzni az Ismeretlen Katona sírját. A látogatás és a tábornok szavai (aki arról beszélt, hogy milliók halhatnak meg) mélyen megérintették az elnököt.
Ott, a sírok között Kennedy a tábornokhoz fordult, és kijelentette: kivonja az amerikai csapatokat Vietnámból.
Shoup tábornok felesége később elmesélte: „Dave aznap úgy jött haza, hogy azt mondta: ‘Tudom, hogy Kennedy ki fog vonulni Vietnámból.’ Két héttel később Dave már az elnök koporsója után sétált ugyanazon a temetőn.”
Hátborzongató próféciák
A kutatás nemcsak politikai elemzés, hanem bepillantás abba a nyomásba is, ami alatt Kennedy élt. Tisztában volt vele, hogy a sajátjai vadásznak rá.
Íme néhány gondolat, ami megmutatja, mennyire tisztán látta a helyzetet ő és kortársai:
- A totális pusztításról: Hruscsovval egyetértettek abban, hogy egy atomháború után „már lehetetlen lesz megállapítani, ki volt kommunista, katolikus vagy kapitalista, orosz vagy amerikai. Ki maradna életben, hogy különbséget tegyen a hamu között?”
- A fegyverek uralmáról: Ahogy Thomas Merton író fogalmazott akkoriban: „A fegyvereink szolgáivá váltunk. Már ők diktálják, mit tegyünk… Ők tartják fenn a gazdaságunkat, ők adnak önbizalmat a politikusainknak. De ha hagyjuk, hogy ők uralkodjanak rajtunk, akkor kétségtelenül az ő vezetésük alatt fogunk meghalni.”
- A fenyegetésről: Kennedy egy barátjának írt levelében hátborzongatóan pontosan látta a jövőt: „A háború addig fog létezni, amíg az a személy, aki lelkiismereti okokból megtagadja a fegyveres szolgálatot, nem kap ugyanolyan megbecsülést, mint a harcoló katona.”
Mi lett volna, ha?
James Douglass konklúziója egyszerre logikus és szívbe markoló. Szerinte Kennedyt azért ölték meg, mert volt bátorsága az emberséget választani a hatalmi játszmák helyett.
Ha Kennedy életben marad, talán nincs vietnámi háború. Talán a hidegháború évtizedekkel korábban véget ér. Talán egy teljesen más világban élnénk ma. De a rendszer nem tűrte a „rendszerhibát”.
A kérdés már csak az: te hiszel a hivatalos verziónak, vagy szerinted is túl sok a véletlen?
Bónusz tipp: Ha esetleg eljátszanál a gondolattal…
Ha pedig nemcsak olvasnál róla, de szívesen el is merülnél a „mi lett volna, ha” világában, akkor van egy kötelező házi feladatunk számodra: a 11.22.63 című minisorozat. A Stephen King zseniális regényéből készült szériában James Franco utazik vissza az időben egyetlen céllal: hogy megakadályozza a Kennedy-merényletet. De ahogy a történet halad, rá kell jönnie, hogy a múlt – vagy talán a sors – makacs dolog, és nem hagyja magát olyan könnyen átírni. Feszült, stílusos és elképesztően izgalmas sorozat, ami után garantáltan napokig ezen a témán fogsz agyalni.
