1979 januárjában egy „ultrapoláris invázió” nemcsak a Szovjetuniót döntötte káoszba -58 fokkal és egy lángoló atomerőművel, de Magyarországon is halálos katasztrófát okozott. Pécs sötétbe borult, a honvédség tankokkal vitte a kenyeret, az utakat pedig konyhasóval szórták.
A tavasz, ami egy nap alatt fagyott halálra
Kevés drámaibb meteorológiai eseményt élt át Magyarország, mint az 1978-ról 1979-re virradó napokat. A helyzetet az tette igazán alattomossá, hogy a katasztrófa előtt napokkal semmi jele nem volt a közelgő „armageddonnak”. Sőt, ahogy a pécsi tudósítások felidézik, 1978. december 29-én +14 Celsius-fokot mutattak a hőmérők, és a tavaszi virágok már elkezdtek kibújni a földből.
Az újév napján, január 1-jén délben még mindig tavaszias +7 fok volt az országban.
Aztán órák alatt megérkezett a pokol. A hőmérséklet hirtelen 15 fokot zuhant, eső kezdett esni, amelyet a legharcedzettebb meteorológusokat is megdöbbentő jelenség kísért: januárban szokatlan, sűrű villámlás és mennydörgés.
Kora délután az eső havazásba váltott, a szél pedig 70-80 kilométeresre erősödött. Este kilencre a vihar 130 km/h-s orkánná duzzadt, éjszakára pedig már -15 fokos fagy köszöntött az országra. A hirtelen jött vihar végül -30 fokos hidegbe borította Magyarországot, és a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a hirtelen képződött jég súlya alatt még a pécsi Széchenyi téri „Mindenki karácsonyfája” is kidőlt.
A szovjet katasztrófa: -58 fok és a lángoló reaktor
Mindez egyébként egy gigantikus, a sarkkörön túlról leszakadt „ultrapoláris” anticiklon következménye volt, amely először a Szovjetunió európai részét tarolta le szilveszter napján. A számok ott még felfoghatatlanabbak voltak:
- Moszkva: -37 °C (a külvárosban -45 °C)
- Komi Köztársaság: -58 °C, amely a mai napig európai hidegrekord.
Az ottani infrastruktúra, bár elvileg hozzá volt szokva a télhez, szó szerint szétrobbant. A távvezetékek és a fűtéscsövek megadták magukat, az utcákat elöntő forró víz azonnal jégpáncéllá fagyott. A legsúlyosabb incidens szilveszter éjjelén a Belojarszki Atomerőműben történt: a tetőszerkezet az extrém hőmérséklet-különbség miatt beomlott, súlyos tüzet okozva az erőmű területén.
Pécs elsötétül, Budapesten halálos omlás történik
Míg a Szovjetunió a tiszta, száraz hidegtől szenvedett, Magyarországra a fagy, a hó, a 120-130 km/h-s szél és a januári vihar egyedülálló, pusztító elegye szakadt rá.
Pécsen a katasztrófát a vihar okozta: a sorozatos villámcsapások túlfeszültséget okoztak, és 1979. január 1-jén, 15 óra 38 perckor leállt a Pécsi Hőerőmű.
A város teljes sötétségbe borult. A lakásokban azonnal megszűnt az áramszolgáltatás, és ami még rosszabb, leállt a távfűtés is, mintegy 60 ezer pécsit hagyva fűtés nélkül a viharos, fagyos éjszakában. Az áramszünet miatt a vízellátás is akadozott.
Honvédségi lánctalpasok mentették az embereket és szállították az ellátmányt az 1979-es ítéletidőben.
A viharnak és a hidegnek halálos áldozatai is voltak. Baranyában egy férfi a kővágószőlősi nyaralója közelében fagyott meg, egy idős asszonyra pedig a szőlőhegyi lakása felé menet találtak rá kihűlve. Budapesten a viharos szél okozott tragédiát: a Majakovszkij (ma Király) utcában ledöntött egy falat, amely ráomlott az udvaron szolgálatot teljesítő éjjeliőr bódéjára, megölve az 56 éves Kiss Jánost.
Amikor a tankok hozták a kenyeret, a sóhivatal pedig konyhasót kért
A katasztrófa országos méretű volt. A Bakonyban, a Kab-hegyen 120 km/h-s szél tombolt, ami miatt a szilveszteri tévéműsor adását is meg kellett szakítani.
A közlekedés napokra megbénult. A 3-5 méteres hótorlaszok elzártak több száz települést, vonatok és autók százai akadtak el. A helyzet olyan súlyos volt, hogy a polgári védelem tehetetlen volt, a kormány a Magyar Néphadsereg bevetéséről döntött.
Tankok és lánctalpasok indultak meg, hogy áttörjék a hófalakat. Az elakadt járművekből mentették az embereket, és ami a legfontosabb: ők szállították az alapvető élelmiszereket. Az áramkimaradások miatt a pékségek sem tudtak sütni, így a katonák vitték a kenyeret és a tejet a kórházakba, gyermekintézményekbe és az elzárt falvakba.
A kárelhárítás napokig tartott. Pécsett a Köztisztasági Vállalat annyi síkosságmentesítő anyagot használt fel, hogy teljesen kifogytak az iparisó-készleteik. A megoldás rendhagyó volt: 1500 mázsa konyhasót szereztek be, és azzal szórták a fagyott utakat.
Az 1979-es tél nemcsak a -30 fokot is elérő hideg, hanem a pusztító szél, a megbénító hó és a bizarr januári villámlás miatt égett bele a magyarok emlékezetébe, mint a 20. század egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája.
