Néhány ilyen egybeesés nem azért figyelemre méltó, mert tudjuk, mit jelentenek, hanem éppen azért, mert nem tudjuk. Ezek az anomáliák zavarba hozzák a történészeket, tudósokat és szkeptikusokat, és több kérdést hagynak maguk után, mint választ.
Akár fatalista vagy, akár meggyőződéses racionalista, ettől az öt hátborzongató történelmi egybeeséstől libabőrös leszel – és talán még a világnézetedet is átértékeled.
1. A Titanic és a profétai regény
1898-ban, 14 évvel a Titanic pusztulása előtt, Morgan Robertson író megjelentetett egy novellát Hiábavalóság, avagy a Titán roncsa (Futility, or the Wreck of the Titan) címmel. A történet egy „elsüllyeszthetetlen”, Titán nevű hajó pusztulásáról szólt, amely egy jégheggyel ütközött az Atlanti-óceán északi részén. A párhuzamok olyanok, mintha egy horrorfilmből származnának:
- Mindkét hajót a maga nemében a legnagyobbnak írták le.
- Mindkettőt elsüllyeszthetetlennek tartották.
- Mindkettő egy hideg áprilisi éjszakán ütközött jéghegynek.
- Mindkettőn hiányzott a mentőcsónakokból annyi, hogy minden utasnak jusson hely.
Bár a szkeptikusok úgy vélik, hogy Robertson egyszerűen csak jól ismerte korának tengerészeti trendjeit, leírásának pontossága a prófécia határát súrolja. Ahogy a Smithsonian Magazine egy 2012-es cikkében megjegyezték, a könyv ijesztően pontosan adja vissza a Titanic katasztrófáját.
„Egybeesések nincsenek. Csak az egybeesések illúziója létezik.”
— Alan Moore, V mint Vérbosszú
2. Párhuzamok Lincoln és Kennedy között
Az Amerikai Egyesült Államok két leglegendásabb elnökét, Abraham Lincolnt és John F. Kennedyt közel száz év különbséggel gyilkolták meg, de az életük (és haláluk) közötti hasonlóságok egyszerűen furcsák:
- Mindkettejüket 100 év különbséggel választották be a Kongresszusba: Lincolnt 1846-ban, Kennedyt 1946-ban.
- Mindkettejüket száz év eltéréssel választották elnökké: Lincolnt 1860-ban, Kennedyt 1960-ban.
- Mindkettejüket egy pénteki napon, fejlövéssel ölték meg.
- Mindkettejüket a feleségük jelenlétében lőtték le.
- Mindkettejük titkárának a vezetékneve megegyezett az elnök gyilkosának nevével: Lincolnnak egy Kennedy nevű titkára volt, Kennedynek pedig egy Lincoln nevű.
- Mindkettejük utódját Johnsonnak hívták, és 100 év különbséggel születtek: Andrew Johnson 1808-ban, Lyndon Johnson 1908-ban.
Bár ezek az egybeesések külön-külön jelentéktelennek tűnhetnek, együttesen baljós benyomást keltenek. A történészek máig vitatkoznak: ezek csupán véletlenek, vagy valamilyen mélyebb törvényszerűség megnyilvánulásai?
3. Ferenc Ferdinánd hasonmása
Ferenc Ferdinánd, akinek meggyilkolása apropójául szolgált az első világháború kirobbanásának, bizonyos értelemben megjósolta saját pusztulását. 1913-ban, egy évvel a meggyilkolása előtt, Szerbiában kiadtak egy képeslapot, amely a meggyilkolását ábrázolta. A művész egy, a főhercegre hasonlító férfit rajzolt, akit egy autóban lőnek le – egy olyanban, amely meglepően hasonlított ahhoz, amelyben valóban megölték 1914. június 28-án Szarajevóban.
Egy még ijesztőbb részlet: az autónak, amelyben Ferdinánd tartózkodott, a rendszáma A III 118 volt. Sokan ebben utalást látnak az első világháborút lezáró fegyverszünet aláírásának dátumára: 11.11.18 (1918. november 11.).
Bár valószínűleg ez is csak véletlen, mégis úgy tűnik, mintha maga az univerzum adott volna jeleket.
4. A Hoover-gát tragédiája: az első és az utolsó áldozat
A Hoover-gát építése, a 20. század egyik legnagyszabásúbb mérnöki projektje, 1931-ben kezdődött. Az első halálos áldozat J. G. Tierney földmérő mérnök volt, aki a Colorado folyó felmérése közben fulladt a vízbe 1922. december 20-án – még a teljes körű építkezés megkezdése előtt.
Pontosan 13 évvel később, 1935. december 20-án a fia, Patrick Tierney szintén életét vesztette – ő lett az utolsó áldozat, aki a gát építése közben halt meg.
Annak a valószínűsége, hogy egy apa és fia ugyanazon a napon, 13 év különbséggel, ugyanannál a projektnél haljon meg, libabőrt okoz. Egyeseknek ez a sors keze, másoknak egy ijesztő véletlen.
5. Tamerlán sírjának átka
Amikor a szovjet régészek 1941. június 19-én Szamarkandban felnyitották Tamerlán (Timur) sírját, egy fenyegető feliratot találtak:
„Aki megzavarja a síromat, egy nálam is szörnyűbb hódítót szabadít a világra.”
Két nappal később, 1941. június 22-én, a náci Németország megindította a Barbarossa hadműveletet – a Szovjetunió elleni nagyszabású inváziót.
Történészek, köztük Lev Bezimenszkij is, azt állították, hogy maga Joszif Sztálin is megijedt ettől az egybeeséstől, és elrendelte, hogy Tamerlán maradványait 1942-ben minden muszlim szertartásnak megfelelően temessék újra. Röviddel ezután a szovjet hadsereg fordulatot ért el a háborúban – a sztálingrádi csatában aratott győzelem a történelem egyik legvéresebb és legdöntőbb ütközete lett.
Mi volt ez: a képzelet játéka? Szerencse? Vagy valami baljós dolog?
Konklúzió
Bár a történelmet leggyakrabban ok-okozati összefüggések lineáris láncolataként képzeljük el, az ilyen esetek emlékeztetnek minket arra, hogy egyes események mintha a mi értelmünk keretein kívül léteznének. Ezek csupán egybeesések? Vagy valamilyen láthatatlan szál köt össze minket? Talán a világ nem is annyira véletlenszerű, mint gondoljuk. Vagy talán csak még nem tanultuk meg olvasni a jeleket.
„Az egybeesés Isten módja arra, hogy névtelen maradjon.”
— Albert Einstein
