
Gyakran látsz magasfeszültségű távvezetékeket? Valószínűleg igen. Mondjuk, munkába menet. Ha így van, bizonyára észrevetted már a vezetékeiken lévő élénk, nagyméretű narancssárga, fehér vagy piros gömböket.
Oldalról úgy tűnhet, hogy ezek oda nem illő díszek, de ez nem így van. Ezek a gömbök nem véletlenül vannak a vezetékeken, és ebből a cikkből most kiderül, hogy miért is van rájuk szükség.
1. Milyen feladatokat látnak el a rejtélyes gömbök?

Mint kiderült, az élénk jelzőgömbök (vagy egyszerűen csak gömbök) több funkciót is ellátnak, és az első ezek közül közvetlenül a repüléshez kapcsolódik. Hogyan? A távvezetékek vékony drótjai gyakorlatilag észrevehetetlenek a pilóták számára, különösen rossz látási viszonyok között. Nos, a fent említett gömbök jelenléte megoldja ezt a problémát, mivel feltűnőbbé teszik a vezetékeket, és ezzel segítik a légi járműveket az ütközések elkerülésében.

A második funkció a védelem az építési munkálatok során. Elmagyarázom! Az útépítési (és minden egyéb) munka során a járművezetők esetleg nem veszik észre a távvezetéket, ami ugyanúgy balesetveszélyes. Azonban az élénk jelzőgömbök ezt nem hagyják megtörténni: mindenképpen felhívják magukra a járművezetők figyelmét, és ezáltal jelzik a távvezetékek jelenlétét.
A harmadik funkció a hajózás biztonsága. Lényegében a séma ugyanaz. Azokon a helyeken, ahol a távvezetékek vízi utakat kereszteznek, élénk színű gömböket helyeznek el. Ezek figyelmeztetésül szolgálnak a hajók, különösen a magas árbócúak számára.

És végül az utolsó funkció a madarak védelme a balesetektől. Mivel a szárnyasok szeretnek a vezetékeken pihenni, a vezetékek pedig hajlamosak megrázni őket… Szóval, összességében jobb, ha a madarak a védőgömbökön ülnek, mintha csökkentenék a saját populációjukat. Ez különösen igaz a vörös könyvben szereplő fajokra. Érdekesség, hogy a gömbök ebből a szempontból valóban hatékonyak. A „gömbökkel” ellátott területeken a madarak pusztulási aránya 60-80 százalékkal csökkent.
2. Előtörténet

Nos, a funkciókról már beszéltünk – szenteljünk néhány szót az előtörténetnek is. Minden az 1950-es években kezdődött, az USA-ban. Abban az időben a repülőgépek gyakran ütköztek magasfeszültségű vezetékeknek, ami, ahogy sejtheted, szintén nem volt túl jó. A helyzet megváltoztatása érdekében speciális, gömb alakú jelzőeszközöket fejlesztettek ki.
Az első modellek üvegből készültek, de ez a konstrukció nem volt hosszú életű (a gömbök gyakran összetörtek és cserére szorultak). Az 1960-as évektől kezdve az üvegjelzőket műanyagok váltották fel. Az új anyagok jelentősen növelték a szilárdságot és a tartósságot.
Napjainkban a helyzet gyakorlatilag nem változott: a gömböket műanyagból és üvegszálból készítik. Ami az alapvető követelményeket illeti, a terméknek erősnek, könnyűnek és hőmérséklet-ingadozást tűrőnek kell lennie.
3. És végül… Hogyan rögzítik őket?

A jelzőgömböket speciális rögzítőrendszerekkel szerelik fel a vezetékekre, ilyenek például a korrózióálló bilincsek és a kompozit anyagokból készült tartókonzolok. Ezek a rögzítők biztonságosan tartják a gömböt, és nem sértik meg a vezeték szigetelését. A szerelés magukra a távvezeték fázisvezetőire és a mellettük futó, villámvédelmi sodronyokra is történhet.