- A sajátos bokszpárbajok ezek között a rovarok között nem számítanak ritkaságnak.
- A sebesség elérheti a másodpercenkénti 40 ütést.
Joey Jordison dobost tartották a világ leggyorsabbjának – másodpercenként akár 22 ütést is le tudott adni a dobfelszerelésen. Körülbelül ilyen gyakorisággal kopácsol a fán a harkály is.
Ma az állatok, halak és madarak ütéseinek elképesztő erejéről fogunk beszélgetni.

Az állatok és madarak ütőereje
Harkály
A harkálynak naponta körülbelül ezer hangyát vagy több száz lárvát kell elfogyasztania ahhoz, hogy jóllakjon. Ezért minél gyorsabban dolgozik a csőrével, annál több táplálékot tud magához venni. És itt egyfajta ördögi kör alakul ki: ahhoz, hogy gyorsabban tudjon kopácsolni, több élelemre van szüksége – ez egy nagyon energiaigényes tevékenység –, és minél többet kopácsol, annál több tápanyagra van szüksége.
Hangyák
Érdekes, hogy a hangyák is képesek ütéseket mérni egymásra. Méghozzá, bármilyen furcsán is hangzik, egymást ütik.

A kolónián belül verekedések törhetnek ki a hangyák különböző korcsoportjai között. Az új generáció elpusztíthatja a régit, például a dolgozó hangyákat. Harc folyhat a különböző nemek, azaz a nőstények és hímek között, valamint a különböző társadalmi csoportok között is. Amikor a hangyák a lábaikkal vagy a csápjaikkal küzdenek, még nincsenek vesztesek. De amikor már a rágóikat használják és mérget fecskendeznek egymásba, az küzdelem már halálos kimenetelű.
Nyulak
A nyulak harca néha egészen más, mint aminek elsőre látszik. Bár úgy tűnhet, hogy a hímek párbajoznak egy nőstényért, a valóságban éppen fordítva történik: a nőstények küzdenek a hímek figyelméért.
Sőt, a nyulaknál a „családon belüli erőszak” is megszokott: párzás előtt a nőstény megütheti a hímet, hogy próbára tegye szándékainak komolyságát.

Annak érdekében, hogy az utódok a lehető legerősebbek és legellenállóbbak legyenek, a nőstény menekülni kezd. Ettől az aktív futástól és az azt követő, hímmel folytatott rituális küzdelemtől a nőstényeknél beindul az ovuláció. Továbbá, ha több nőstény van, mint hím, akkor értelemszerűen a legaktívabb, utódait megvédeni képes nőstény kapja meg a hímet.
Kenguruk
Még ennél is szokatlanabbul küzdenek a kenguruk. Párbajaik során a hímek képesek a farkukon egyensúlyozni, miközben végtagjaikkal mérnek ütéseket.
Egy térfigyelő kamera véletlenül rögzített egy epikus küzdelmet, amelyben egy kenguru is részt vett. Egy ausztrál férfi megpróbálta elkergetni a hatalmas, ugráló állatot az udvaráról. Az ádáz küzdelem során a kenguru a földre került, és nem tudott tovább támadni. Végül látszólag elismerte vereségét az emberrel szemben, és elugrált a helyszínről.

A legerősebb állatok
Majom
Majmot otthon tartani nem szabad, mert az ártalmas mind az állatnak, mind az embernek. Továbbá a majmok – akárcsak a kutyák, macskák, disznók és még az egerek is – harapnak. De a majmok emellett nagyon jól is verekednek.
Egy edzett ember nagyon erősen üt a kezével, míg egy teljesen edzetlen majom keze háromszor erősebb ütésre képes, mint egy ilyen emberé.
Medvék és tigrisek
Az állatok közül a medvék és a tigrisek ütnek a legerősebben. Egyetlen csapással képesek eltörni például egy borjú vagy egy kecske gerincét.

Zsiráf
Az emberek azonban méltatlanul megfeledkeznek az ütés-alapú küzdelem egy olyan bajnokáról, mint a zsiráf. Egyetlen patarúgással nemcsak bezúzni képes a rátámadó oroszlán koponyáját, de akár le is szakíthatja azt a testéről.
A vízi élőlények ütőereje
Kardhal
A kardhal vadászat közben ütést alkalmaz: nagy sebességgel beront egy kishalrajba, és szó szerint felnyársalja a zsákmányt hosszú, éles kardjára. Ezt követően lerázza magáról a megölt halat és elfogyasztja.
Ez a hal elérheti a 100 kilométer/órás sebességet is. Ekkora sebességnél a kardjával mért ütés rendkívül veszedelmes – képes akár egy kétcentiméter vastag vaslemezt is átdöfni. Gyakran előfordul, hogy a kard beszorul az ütés során, de ha a hal ki tudja húzni, újra támadhat. Még arra is volt példa, hogy bálnát támadott meg, noha a kardhal nem eszik bálnahúst – főként halakkal táplálkozik.

Egy ilyen hal éles kardjával mért csapásától ember is megsérülhet. Egy műsorban bemutatták, hogyan fúródott bele egy kardhal több mint 200 méteres mélységben egy búvár légzőkészülékébe. De úgy tűnik, senki sem sérült meg komolyabban, és a szerencsés búvár el tudott jutni a búvárharangig a felszerelésébe fúródott váratlan zsákmánnyal együtt.
Marlin
De nem mindenkinek van ekkora szerencséje: egy halász lábát egy hatalmas marlin döfte át a kardjával. Egy ilyen hal nemcsak a puha szöveteken, de akár egy csónak oldalán is képes áthatolni.
Garnélarák
Az állatvilág leggyorsabb ütését, bármilyen furcsán is hangzik, egy garnélarák produkálja. De nem akármilyen, hanem a lenyűgöző sáskarák (mantis shrimp). Tüskékkel borított ragadozólábai a másodperc törtrésze alatt körülbelül 80 kilométer/órás sebességet érnek el. Ennek köszönhetően akkora erővel csapnak le, hogy a legkeményebb páncélú puhatestűek héja is megreped.

A sáskarák kagylókra, rákfélékre és csigákra vadászik, és könnyedén szétzúzza páncéljukat az ütőkarjával. Az ütés sebessége elérheti a 100 km/h-t is. Sőt, az ütés pillanatában fényfelvillanás is észlelhető, mert a víz szó szerint felforr körülötte.
A tudósokat sokáig foglalkoztatta a kérdés: hogyan képesek a sáskarákok végtagjai elviselni egy ekkora erejű becsapódást?
Nemrégiben sikerült kideríteni: a titok egy nanorészecskékből álló bevonatban rejlik, amely szétszórja a becsapódás energiáját. Ezek a részecskék halszálkaszerűen helyezkednek el, akár a halpikkelyek, és az ütés során elmozdulnak egymáshoz képest.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK