Van ez a vicc, hogy a főnök megérkezik az építkezésre, fogja a fejét, és üvölt a munkásokkal:
- Megőrültetek? Mekkora réseket hagytatok a padlón?
- Te úgyis mindent le akarsz szőnyegezni, nem?
- És ha nem szőnyegezem le?
- Hülye vagy? Ekkora réseket akarsz hagyni a padlón?
Na szóval, ha megnézed a menő amerikai házakról készült képeket, feltűnhet egy érdekes dolog: a padlót általában tetőtől talpig szőnyeg borítja. Faltól falig, ráadásul még szegőléccel is oda van fogatva, hogy véletlenül se lehessen felszedni.
A szőnyegpadló elég érdekes sztori. Amikor 1951-ben egy amerikai mérnök, egy bizonyos Cobble feltalálta, senkinek sem kellett. Egy léleknek sem! Csak az agresszív reklámoknak és néhány nagyobb állami megrendelésnek köszönhetően sikerült elérnie az évi 5 millió négyzetméternyi eladást. Aztán idővel az emberek rákaptak erre a padlóburkolatra, és ma már a statisztikák szerint az amerikai házak kb. 90%-át szőnyegpadló borítja, és több mint 457 millió négyzetmétert gyártanak belőle évente. Ez aztán a kézzelfogható bizonyíték egy zseniális ötlet sikerére, nem?
Nálunk valamikor a vad 90-es években jelent meg, mint a „menő felújítás” egyik fő kelléke, ami leváltotta a nagymamák faliszőnyegeit. Belgiumból, Amerikából, Hollandiából, Franciaországból hozták, az olcsóbbat meg Lengyelországból. A jólét és a hihetetlen menőség szimbóluma volt.
Idővel rájöttünk, hogy a szőnyegpadló egy elég kényelmetlen dolog, ami állandóan koszolódik, letaposódik, lehetetlen az eredeti állapotába visszaállítani, rengeteg port termel, allergiát és asztmát okoz. Bármelyik orvos megmondja, ha a gyereknek egészségügyi gondjai vannak, tüntesd el a szőnyeget, mert csak rosszabb lesz tőle.
Ezért aztán számos európai ország szinte teljesen lemondott erről a burkolatról, mondván, hogy a hosszú szálú szőnyegek egészségtelenek.
Közben a szőnyegpadló hazájában, Amerikában továbbra is ezzel borítják a padlót, és magasról tesznek az egészségre… a sajátjukra és a gyerekekükére is.
De miért? Hogy lehet ez? Nem sajnálják az egészségüket?
Sokan mondják, hogy náluk tisztaság van, az utcán nincs por és kosz, minden steril. Aha, persze, ezt meséld másnak:
Vannak szegényebb amerikaiak, akik addig használják a szőnyeget, amíg teljesen elveszti az eredeti színét. És amikor rálépsz, olyan érzésed van, mintha a zsírtól és a kosztól csúsznának a lábaid. A cikk elején lévő fotókról meg… hát tudod, hogy készülnek az ilyen képek a magazinokba.
Persze a gazdag amerikaiaknak (a nagyon gazdagoknak), mint Bill Gatesnek, Elon Musknak, a sztároknak parketta és laminált padló van a házukban, de az összes többi házban poros, koszos, foltos szőnyegpadló van. És ezen ráadásul a mocskon utcai cipőben járkálnak.
Brrr!
Az osztálytársamhoz a 90-es évek elején egy iskolai program keretében érkezett egy amerikai srác, aki egy hónapig lakott velük, és még az iskolába is bejárt.
Az érkezése előtt az egész család fényesre súrolta a lakást, letörölték a port, festették az ablakokat, a padlót, kölcsönkértek minden ismerőstől szép szőnyegeket. A nagymama akkora rendet rakott, hogy minden csillogott-villogott, és steril illatú volt.
Aztán jött ez a 12 éves amerikai kölyök a koszos tornacipőjében, majd fogta magát és végig ment a lakáson. A döbbent nagymamának gyorsan elmagyarázták, hogy „náluk ez így szokás”, de ő mind a négy hét alatt összeráncolt szemöldökkel nézett a gyerekre.
Ennek a csúnya és egyáltalán nem higiénikus szokásnak nem egy, nem kettő, hanem mindjárt három magyarázata is van.
Először is, az ő szőnyegpadlójuk egy kicsit más, mint a miénk.
Sőt, miért is szépítenénk, totál más, mint az európai. Az amerikai szőnyegpadló ugyanis… kapaszkodj meg… BITUMEN alapra vagy natúr latexre készül.
Milyen érzés a saját házadban aszfaltmaradékon mászkálni?
Akinek nem tetszik a bitumenes alap, annak ott a drágább és természetesebb latex. A lényeg, hogy a bitumenes vagy latex bevonat miatt a szőnyegpadló gyakorlatilag vízálló, tehát nem engedi át a nedvességet, a kiömlött italokat, a szennyeződéseket a padlóig.
Másodszor, az amerikai házakban elég drága a fűtés, ezért a szőnyegpadlóval igyekeznek bent tartani a meleget!
Ne nevess, komolyan mondom. Sok amerikai házban nincs szigetelés a pince és a földszint között. Alulról folyamatosan húz a hideg, ezért a szőnyegpadló, pláne a filc alátéttel, kiváló szigetelőanyag, és ezzel lehet spórolni a fűtésen.
Az emeleten is remekül szigetel.
Harmadszor, ez a legolcsóbb padlóburkolat az USA-ban, ami remekül elrejti az építkezés hibáit.
Az amerikaiak általában nem nagyon törődnek az építkezés minőségével, lehetnek rések, egyenetlenségek, meg minden. Ez részben a Mexikóból és egyéb latin-amerikai országokból érkező építőmunkásokból álló brigádoknak is köszönhető, akik finoman szólva sem annyira perfekcionisták, mint az északiak.
Minek vesződjenek a szintezéssel, ha úgyis ráhúznak egy vastag alátéttel ellátott szőnyeget, és voilá!
Ráadásul a szőnyegpadlót nagyon könnyű kicserélni ház eladása előtt, és ettől még a teljesen lelakott belső tér is új életre kel.
És még egy utolsó dolog.
A szőnyegpadlót az Államokban nagyon könnyű tisztítani a speciális ipari szőnyegtisztító gépekkel, mint például a RUGDoctor, amit bármelyik barkácsboltban vagy hipermarketben ki lehet bérelni 35-50 dolcsiért, plusz a speciális tisztítószer, és 24 óra alatt úgy kipucolhatod a házat, hogy csillog-villog, és friss tisztítószer szaga lesz.
Egyetlen mosó porszívó sem bírja ezt a feladatot, az ipari gépek viszont igen. Ha meg lusta vagy magad csinálni, akkor hívhatsz egy takarítócéget, akik eljönnek, és ötszörös áron kipucolnak neked mindent.
Mit is mondhatnék még így a végére?
Lehet, hogy a szőnyegpadló olcsó, lehet, hogy nem engedi át a vizet, és könnyű tisztítani, de a járólap vagy a parketta még így is sokkal könnyebben tisztítható, és kevesebb port termel. Meg hát mi úgysem fogunk cipőben járkálni a házban még egy darabig.
