- Egy tenger melletti országnak joga van a part menti vízréteghez és a tengerfenékhez, amelyen túl a nyílt tenger terül el, ami senkié.
- A tavat határokkal szektorokra osztják, amelyek mindegyike a fenéktől a felszínig egy adott országhoz tartozik. Ebben az esetben nem lehetséges a szabad mozgás a Kaszpi-tengeren, mondjuk egy halászhajó számára, mert az egy másik állam meglátogatását jelentené.
- A Kaszpi-tenger medencéje 3 részre osztható:
- Északi-Kaszpi – a legsekélyebb (átlagos mélysége mindössze 4-8 m);
- Lejjebb, a Mangyshlak-küszöb után található a Közép-Kaszpi a Derbent-mélyedéssel, amely 788 m-ig süllyed.
- Ezt követi, az Absheron-küszöbön túl, a Dél-Kaszpi-mélyedés. Itt található a legmélyebb pont és az összes víz kétharmada.
- A feneket tófenékként osztják fel. Minden országnak megvan a saját szektora, ahol azt csinálhat, amit akar: például kőolajat termelhet ki vagy mesterséges szigeteket építhet.
- A vízfelületet tengerként osztják fel. Mindenkinek van egy „személyes” part menti sávja, a tenger központja pedig közös.
Az, hogy nincs kapcsolata a Világóceánnal, nem teszi lehetővé, hogy tengernek nevezzék. Sehogy sem, még akkor sem, ha nagyon szeretné. A világ összes szárazföld belsejében rekedt beltengere legalább egy nagyon keskeny szorossal, mint például a Boszporusz, kapcsolódik az óceánhoz, és vizet cserél vele.
De azért csak úgy egyszerűen tónak sem lehet nevezni a Kaszpi-tengert. A tudományos körökben elterjedt vélemény, hogy „méretei, a benne zajló folyamatok jellege és fejlődéstörténete alapján a Kaszpi-tenger bizony tenger.
Már az ókorban is Kaszpi-tengernek nevezték az ókori görögök, a Kura folyótól délre, a délnyugati parton élő kaszpi törzs neve után. A „régi idők elbeszélése” egy másik nevet ad meg: Hvalinszki-tenger; a „hvalisz” névből, ami szintén a Kaszpi-vidék lakóit jelölte.
Hivatalos státusz – nem tenger és nem is tó.
A zavar következményei nem csak a pedáns geográfusok számára fontosak, akiknek mindent meg kell mérniük és be kell sorolniuk. Ha a Kaszpi-tengert tengernek nevezzük, akkor a használatával kapcsolatos minden kérdésnek a Nemzetközi Tengerjogi Egyezmény hatálya alá kell tartoznia. Egy határokon átnyúló tavat viszont, amelynek partjain különböző országok fekszenek, másképp osztanak fel.
Egyszerűsítve, így:
Amíg létezett a Szovjetunió, nem voltak problémák: a használatot az 1920-as, 1927-es és 1940-es szovjet-iráni szerződések szabályozták. Ezek a dokumentumok tengerként ismerték el a Kaszpi-tengert: a Szovjetunió és Irán hajói szabadon közlekedhettek a vízfelületen.
1991 után több „gazdája” lett a Kaszpi-tengernek. Ekkor jutott eszükbe, hogy nincs kapcsolata a Világóceánnal. Tehát ez egy tó. Lehet, hogy hatalmas, de mégiscsak egy tó, amelyet szektorokra kell osztani, hogy aztán nyugodt szívvel lehessen a saját területen foglalkozni a kőolaj kitermelésével, amiből bőven van a Kaszpi-tenger feneke alatt.
Hosszú évekig tartottak a megbeszélések arról, hogyan osszák fel ezt a nagyszerűséget. 2018. augusztus 12-én végül aláírták a Kaszpi-tenger jogi státuszáról szóló egyezményt. Van benne egy apró részlet: a Kaszpi-tengert szárazfölddel körülvett víztestnek nevezték.
Ez nem tenger és nem tó, hanem egy zárt víztest – magyarázták.
Három fő ok, amiért a Kaszpi-tengert tengernek nevezik.
Nem fogjuk részletesen megvizsgálni a történelmi és kulturális kontextust, valamint a Kaszpi-tenger lenyűgöző méretét. A Föld legnagyobb zárt víztesteinek rangsorában az első helyet foglalja el. Területe 371 000 négyzetkilométer, ami 4,5-szer nagyobb, mint a következő vízi óriás, az észak-amerikai Felső-tó. A Kaszpi-tenger térfogata 3,3-szor nagyobb, mint a Bajkál-tóé.
A Kaszpi-tenger egy pocsolya, amely egy hatalmas ősi óceán után maradt.
Ma a Kaszpi-tengernek nincs vízcseréje az óceánnal. De évmilliókkal ezelőtt bizony a része volt. 850 és 5 millió évvel ezelőtt létezett a hatalmas Tethys-óceán, amely a kőzetlemezek mozgásával és a kontinensek átrendeződésével egyidejűleg változtatta az alakját.
71-50 millió évvel ezelőtt India és Afrika közeledett Eurázsiához, ami heves hegységképződést és a Tethys szétválását okozta. Az óceán északi része az Alpoktól az Altájig terjedt, és a „Paratethys” nevet kapta.
Ettől a pillanattól kezdődött az óceán hanyatlása. A Föld arculata gyorsan, sietve és első pillantásra teljesen kaotikusan változott a szemünk előtt: egyes helyeken egész szárazföldi tömbök emelkedtek ki a vízből, máshol a földkéreg süllyedt; és mindez földrengések és vulkánkitörések vidám kíséretében történt.
A Paratethys különálló tengerekre és tavakra bomlott. Ezek továbbra is ugróiskolát játszottak. Elszigetelődtek egymástól, majd újra összekapcsolódtak. Újabb ezer négyzetkilométereken terültek el, majd apálykor visszahúzódtak.
A Kaszpi-tenger egyike az ősi és egykor hatalmas óceán ilyen töredékeinek. A Tethys vize összegyűlt egy mélyedésben, és ez a víztest, bár nagyon megváltozott formában, napjainkig fennmaradt.
Sótartalom.
A Kaszpi-tenger vizét a folyami és a tengervíz közötti átmenetinek azonosítják. Átlagos sótartalma háromszor kisebb, mint a Világóceáné – 12,8 ‰ a 35 ‰-hez képest. És ez egy olyan tény, ami „tulajdonképpen semmit sem mond”, mert a Földön rengeteg sós tó van.
Amikor vita alakul ki arról, hogy „tenger vagy tó”, gyakran eszünkbe jut a Tethys-ből származó víz és a sók. Azt mondani, hogy a Kaszpi-tenger mai vize azokból a távoli időkből származik, nem lenne helyes, hiszen évmilliók alatt minden folyamatosan hígult és párolgott. De vannak olyan vélemények, hogy a Kaszpi-tengerben van „eredeti reliktumvíz”.
A Kaszpi-tenger amúgy is híres arról, hogy szeret folyamatosan játszani a vízszintjével, amit a mai napig csinál. 2019-ben a felszíne 28,1 méterrel volt a Világóceán szintje alatt.
A fő érv a Kaszpi-tenger fenekén rejlik.
A Kaszpi-tenger feneke első pillantásra nagyon egyszerű szerkezetű. Röviden így írható le: északon sekély, délen mély (akár 1025 m).
A Dél-Kaszpi-mélyedésben óceáni földkéregdarabok találhatók. Ez lehetővé teszi, hogy azt mondjuk, a Kaszpi-tenger fenekének szerkezete alapján nem lehet csak úgy tónak nevezni.
A kontinentális kéregből – amely vastag és gránitréteggel rendelkezik – épülnek fel a kontinensek és a hozzájuk tartozó sekély tengerparti self. Az óceáni kéreg – amely vékony, bazaltréteggel az alapjában – a tengerek mélységeit borítja.
A Kaszpi-tengerben található óceáni kéreg eredetére kétféle magyarázat létezik.
Az első – az általánosan elfogadott – azt mondja, hogy ez egy újabb örökség a Tethys-től. A darabjai valamilyen okból megmaradtak napjainkig (általában az óceánok bezáródása után a kérgük a Föld belsejébe kerül és ott megolvad). Ilyen előfordul: „óceáni törmelékeket” mindenhol találni – például az Alpokban és a Fekete-tenger keleti részén.
A második – ami érdekesebb – azt feltételezi, hogy a Kaszpi-tenger napjainkban növekszik. Hogy ott, a déli mélyedésben, a fenék szétnyílásának folyamata zajlik. Ezt mindig a bazaltmagma víz alatti kiáramlása kíséri, ami lehűl és óceáni kéreg lesz belőle.
Mi lett a Kaszpi-tengerrel?
De térjünk vissza a 2018-as egyezményhez, amely a „Kaszpi-tenger” helynevet használva de jure nem azonosítja azt, és egy homályos, zárt víztestnek nevezi.
A Kaszpi-tengerrel határos mind az 5 ország különleges módon állapodott meg a felosztásában:
Ezzel a helyzettel Irán meglehetősen elégedetlen volt, mivel nagyon szerény darabot kapott a fenékből. Eredetileg azt szerette volna, hogy egyenlően osszák fel, így mind az 5 Kaszpi-tenger melletti ország 20%-ot kapna. Végül Irán maradt az egyetlen, amely az aláírás után nem ratifikálta az egyezményt.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
