A téma elég komoly, szóval viccekkel kezdem. A mai napig nem bírom ki nevetés nélkül, amikor eszembe jut, hogy sorkatonai szolgálatom alatt a riadógyakorlatokon a törzsfőnökünk hogy szerette a hangosbemondón beolvasni a következőt: „Atomrobbanás a menza környékén!” Néha a menza helyett atomcsapás érte a bejárati őrséget, vagy más egyéb épületet a nagyjából egy kilométer szorozva egy kilométeres laktanyánkban. Na jó, talán egy kicsit nagyobb volt.
Erre a bejelentésre mi gyorsan felvettük a gázálarcokat, beöltöztünk a vegyvédelmi ruhába, és valahova elrohantunk.
Na, de elég a viccből! Térjünk rá a komoly dolgokra.
Nem lehet pontosan kiszámítani egy atomrobbanás következményeit az emberi szervezetre nézve, mert ez sok mindentől függ: a bomba erejétől, a terepviszonyoktól, attól, hogy a levegőben vagy a földön történik a robbanás, stb. A következmények még az időjárástól, a napszaktól és a ruházat színétől is függenek!
A kanadai AsapSCIENCE csapata „felrobbantott” egy egymegatonnás bombát, elemezte az eredményeket, és közzétette azokat a YouTube-csatornáján. A videó angol nyelvű, ezért csak röviden leírom a lényeget.
De először is nézzük meg: egy megatonna – ez sok vagy kevés? A Hirosimára ledobott „Little Boy” bomba körülbelül 15 kilotonna erejű volt (a különböző becslések szerint 13 és 18 kilotonna között), ami nagyjából 67-szer kisebb, mint egy megatonna.
Ugyanakkor a Cár-bomba – a legnagyobb hidrogénbomba, amelyet a Szovjetunió 1961-ben tesztelt a Novaja Zemlján – mért teljesítménye 58,6 megatonna volt! Tehát az egy megatonnás bomba valahol a Little Boy és a Cár-bomba között van.
1. Erős fényfelvillanás
Ez az első dolog, amit egy atomrobbanáskor látni fogsz. A felvillanás olyan erős, hogy egy egymegatonnás bomba robbanása akár 21 kilométeres távolságban is átmeneti vakságot okozhat néhány percre. És ez nappal. Ha éjszaka történik, akkor az átmeneti vakság garantált mindenkinek legalább 85 km-es körzetben!
2. Hősugárzás
Ez nagyjából fénysebességgel terjed. Ezért a fényfelvillanással egyidejűleg érzed majd a hőt is. Hát, hogy is mondjam – hőt? Inkább forróságot! 11 kilométeres távolságban egy egymegatonnás bomba robbanása elsőfokú égési sérüléseket okoz. 10 km-es távolságban másodfokú égési sérüléseket. És 8 kilométeres távolságban minden jelenlévőnek garantált a harmadfokú égés, ami azonnali orvosi ellátást igényel.
A fehér színű ruházat csökkentheti az égési sérüléseket, mivel visszaveri a hőenergia egy részét. De valami azt súgja, hogy nem lesz időd hazamenni átöltözni.
Az égési sérülések azonban nem fenyegetik azokat, akik a robbanás középpontjában vannak. Hirosimában a „Little Boy” robbanásának közelében a hőmérséklet körülbelül 300 000 °C volt! Mindenki, aki ott volt, azonnal tiszta szénné változott.
3. Lökéshullám
A vakító fény és a perzselő hőség után jön a lökéshullám. 6 kilométeres távolságban egy egymegatonnás bomba robbanása 180 tonnás nyomást hoz létre, a szélsebesség pedig eléri a 255 km/órát.
Mielőtt megdobálnátok papuccsal! Tudom, hogy a nyomás az egységnyi felületre ható erő. Csak a videóban nem adták meg ezt a felületet.
1 km-es távolságban a csúcsnyomás négyszer nagyobb lesz, azaz 720 tonna, a szélsebesség pedig elérheti a 756 km/órát! Azt mondják, hogy elméletileg az ember kibírhatja ezt. Az épületek azonban biztosan nem maradnak állva, és a romjaik nem hagynak esélyt senkinek, aki a lökéshullám útjába kerül.
4. Sugárzás és radioaktív csapadék
Aki valamilyen csoda folytán túléli ezt a poklot, annak a sugárfertőzéssel és a radioaktív csapadékkal kell megküzdenie. A radioaktív részecskék pedig sokkal nagyobb távolságokra juthatnak el, mint a fény-, a hősugárzás és a lökéshullám.
Például a hidegháborús atomkísérletekből származó radioaktív szenet még a Mariana-árokban is kimutatták!
Na, mit szólsz a kilátásokhoz? Nem túl rózsásak, ugye? És ez csak egyetlen, korántsem nagy bombácska volt, egyetlen szerencsétlen megatonnával.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
