Miért mozgat meg a Hold hatalmas víztömegeket árapály közben, de a kis tárgyakat nem?

Szia! Miért okoz a Hold az árapályt, és vonzza a nagy víztömegeket, de nincs hatással például a légkörben lévő porra?

A válasz erre a kérdésre nem annyira a Hold vízre gyakorolt közvetlen vonzásával függ össze, mint inkább a gravitációs kölcsönhatás sajátosságaival. Igen, a Hold vonzerőt fejt ki, de ennek hatását semlegesíti a Föld vonzereje. Végeredményben a Föld és a Hold által kifejtett gravitációs erő lefelé, a Föld középpontja felé irányul.

Az árapály fő oka a Hold gravitációs vonzásának különbségében rejlik a Föld különböző pontjain. Az általános tömegvonzás törvénye szerint a vonzerő arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Tehát minél közelebb vannak a testek, annál erősebb a vonzás.

Ha a Hold az Atlanti-óceán fölött van, az ottani víz erősebben fogja érezni a Hold vonzását, mint az Indiai-óceán vize, amely a Föld túlsó oldalán található. Mindazonáltal a Föld vonzereje mindig erősebb a Holdénál, ezért a víz nem szökik ki a világűrbe.

Az árapályra hatással van a centrifugális erő is, amely a Föld tengely körüli forgása miatt keletkezik. Így a víztömegek mozgását az árapály során két fő tényező határozza meg:

• a) A Hold gravitációs mezejének egyenlőtlensége befolyásolja a vonzását, amely a Föld különböző pontjain változik.
• b) A Föld tengely körüli forgása centrifugális erőt hoz létre, amely hat a víztömegekre.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Nap hasonló hatást gyakorol a vízre, mint a Hold. Ezért a legerősebb árapály újholdkor következik be, amikor a Nap és a Hold a Földhöz képest egy vonalban helyezkednek el.

Ami a kis méretű objektumokat illeti, kis méretük miatt a Hold vonzerejének különbsége nem gyakorol rájuk észrevehető hatást, ezért a Hold vagy a Nap árapálykeltő erői nem hatnak rájuk.

Ugyanezen okból az árapály jelenségek nem figyelhetők meg kis vízfelületeken, beleértve a tavakat és a tavacskákat, még a világ legnagyobb tavában, a Bajkál-tóban sem.