Ezt a megállapodást a Singapore Airshow előtti légügyi csúcstalálkozón foglalták írásba.
A helyi polgári légiközlekedési hatóság (CAAS), az Airbus és a CFM International közötti megállapodás nemcsak új fejezetet nyit az iparágban, hanem megerősíti a városállam státuszát is a régió legfőbb technológiai központjaként.
A CFM RISE program tesztjei több éven át tartanak majd. Han Kok Juan, a CAAS vezetője pontosított: a tesztek bázisa vagy a Changi, vagy a Seletar repülőtér lesz. A legfőbb feladat most annak megértése, hogyan illeszkedik majd be egy alapvetően új felépítésű hajtómű egy hatalmas légiközlekedési csomópont mindennapi nyüzsgésébe.
Technológiai áttörés és kihívások
A nyitott ventilátoros hajtómű legfőbb különlegessége a megszokott burkolat hiánya.
Ez lehetővé teszi a ventilátor méretének jelentős növelését és a légellenállás drasztikus csökkentését. A CFM-nél azzal számolnak, hogy a RISE technológia a legjobb mai hajtóművekhez képest 20%-kal csökkenti majd az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást.
A takarékosságnak azonban ára van: át kell alakítani a földi kiszolgálás szabványait.
Egy különleges munkacsoport vizsgálja majd, hogyan férnek meg az új repülőgépek a meglévő gurulóutakkal, beszállókapukkal és hangárokkal. A mérnököknek megoldást kell találniuk a zajszint és a biztonság kérdéseire is: a nyitott lapátok miatt különleges figyelmet kell fordítani az idegen tárgyak beszívása elleni védelemre.
Felkészülés a jövő légi flottájára
A RISE projekt jelenti az alapot az Airbus következő generációs keskenytörzsű gépeihez.
Ezeket a gépeket a tervek szerint a 2030-as évek második felében állítják forgalomba. 200 fős utasszállítókról van szó, amely a világpiac legnagyobb tömegben gyártott és legkeresettebb szegmense.
Gaël Méheust, a CFM vezetője hangsúlyozza: a valós körülmények között végzett tesztek – a tankolástól a gurulásig – segítenek majd meggyőzni a hatóságokat és a leendő utasokat arról, hogy a nyitott ventilátoros technológia biztonságos és hatékony.
Szingapúr számára ez a projekt egy átfogó stratégia része, amelynek célja, hogy a régiót a repülési innovációk globális központjává tegye.
