Még a gyerekek is tudják, hogy az egyiptomi fáraók az ókor egyik legnagyobb civilizációját uralták. De arról, hogy az ókori egyiptomiak mindennapi élete mennyi furcsaságot és paradoxont rejtett, már kevesen tudnak.
Szamártej fürdő
Kleopátra, mint minden nő, a lehető legjobban akart kinézni. De ahelyett, hogy szépségszalonokba járt volna, inkább… savanyú szamártejben fürdött! „Fúj” – mondanád. De nem! Több száz szamárkanca és fejőnő dolgozott nap mint nap azért, hogy a királynő megmártózhasson a kádban. Úgy hangzik, mint egy elkényeztetett lány szeszélye, de valójában VII. Kleopátra tudta, mit csinál.
A savanyú tejben sav képződik, ami kiválóan hámlasztja a bőrt. És nem csak Kleopátra volt ilyen okos. Nero császár felesége is szerette a tejfürdőket. Napóleon nővére pedig szamártejet használt bőrápolásra.
Vízilóvadászat
Képzelj el egy vad és veszélyes, több tonnás lényt, ami bármikor betörhet a teraszodra. Rémálom? Pedig az ókori Egyiptom lakóinak ez volt a valóság – a vízilovak rendszeresen megkeserítették az életüket. Ezek az óriások tönkretették a termést, megrongálták a csónakokat, és alaposan ellátták az egyszerű emberek baját. Nem csoda, hogy az egyiptomi mitológiában a víziló a gonosz Szet isten, a káosz és a pusztítás megtestesítőjének egyik alakja lett.
A probléma az volt, hogy az egyiptomiaknak nem volt komoly távolsági fegyverük. Az íj haszontalan volt a víziló bőre ellen. Csak a dárdákra számíthattak, amiket a kitátott szájába kellett hajítaniuk. Nem csoda, hogy ez az ősi „szórakozás” néha tragikusan végződött. Az egyik legenda szerint maga Menész fáraó is a víziló okozta sérülésekbe halt bele.
Folyékony lepény
Az ókori egyiptomi kocsmákban nem hallhattad volna a „Hé, hozz egy habos korsót!” felkiáltást. Az egyiptomiak mámorító italai alig hasonlítottak a maiakra. Alulsütött árpa- vagy búzalisztből készült lepényekből készítették őket, amiket datolya lében áztattak, és erjedni hagytak. A sűrű, kásaszerű masszát üreges szívószálakon keresztül itták, kikaparva a maradékot az aljáról.
El tudod képzelni a piramisépítőket, akik keményen dolgoztak a hőségben, majd munka után ezzel az itallal oltották a szomjukat? Számukra ez a ragacsos massza a fizetség része volt! Nem véletlenül mondják, hogy az ízlésbeli preferenciákat nagymértékben meghatározzák a kulturális hagyományok. Ami nekünk taszítónak tűnik, egy másik társadalomban csemegének számíthat.
Karrierista nő
A háziasszony az, aki főzött és szőtt – így képzelték el az ideális egyiptomi nőt. De sokan tovább akartak lépni, és karriert építettek. Az egyik fontos női foglalkozás például a „pecsételés” volt. A zárakat még nem találták fel, ezért az ókori egyiptomiak nőket béreltek fel, akik pecsétekkel zárták le a fontos helyiségeket. Ahhoz, hogy kinyissák őket, le kellett törni a pecsétet – ez egyfajta ókori riasztó volt.
Népszerű volt a sörfőző mesterség is. A sört nemcsak az íze miatt tisztelték, hanem vallási szertartásokon is használták. Az ókori egyiptomiak imádták a „kenyérbort”, ahogy idősebb Plinius mondta. Ja, és ne feledkezzünk meg az orvoslásról – Peseshet, a IV. dinasztia fáraóinak udvari orvosa a fogászatot és a szülészetet felügyelte.
A férjek zálogba adták a feleségüket
A szent piramisok építésekor az ókori Egyiptomban elfogadhatatlan volt a rabszolgamunka – ezeket az építményeket csak szabad emberek építhették, így szolgálva az isteneket. A mindennapi életben azonban létezett az adósrabszolgaság gyakorlata. Ha valaki nem tudta kifizetni a számláit, bevett szokás volt, hogy a hitelező szolgálatába állt, hogy ledolgozza az adósságát. De a férfiak gyakran rendkívül cinikusan viselkedtek – maguk helyett a feleségüket adták zálogba!
Néhány vállalkozó szellemű nő azonban a maga javára fordította ezt a helyzetet. Ha viszonyt kezdett a gazdával, feleségül mehetett hozzá, és automatikusan szabaddá vált! Talán ez a gyakorlat volt a modern melodrámák izgalmas cselekményeinek egyik prototípusa.
Tökből készült beöntés
Külön figyelmet érdemelnek a beöntések, amelyeket az egyiptomiak az élet szerves részévé tettek már az i. e. III. évezredben. A legenda szerint az ötlet az íbiszmadár megfigyelése után jött, ami a csőrével és vízzel mossa át a beleit. Az emberek átvették ezt a szokást, és elkezdtek folyadékot bevinni… de nem a szájon keresztül.
Csövekkel ellátott ökörhólyagokat, tököt, sőt egy speciális növényt – a „palacktököt”, más néven lopótököt – használtak. Az állandó sörös beöntések biztos út volt a gyulladásokhoz, de az egyiptomiak ezt normális higiéniának tartották.
Sün vacsorára
A gyér legelők nem tették lehetővé az egyiptomiaknak, hogy sok állatot tartsanak, ezért az étrendjük alapját a növényi táplálék képezte. Csak a tehetősebb és előkelőbb személyek engedhették meg maguknak vacsorára a marhahúst. Miért nem sertéshúst? Az egyiptomiak szent állatnak tartották a disznót, és Ízisz istennőhöz kötötték.
Ami érdekesebb: az ókori egyiptomiak legkedveltebb csemegéje a… sün volt! Agyagba sütötték, leszedték a tüskéit, és datolyával és „kenyéritallal” fogyasztották. Ez aztán az egzotikus csemege!
Terhességi teszt
Az ókori Egyiptomban már létezett egyfajta terhességi teszt! Képzeld el: a nő „megnedvesíti” a gabonamagvakat, majd figyeli a növekedésüket. Ha gyorsabban csíráznak, mint a kontrollcsoport – hoppá, a hölgy áldott állapotban van! Néhány modern tudós megerősíti, hogy ez a módszer 70-85%-os pontossággal valóban meg tudta állapítani a terhességet. Ez a leendő anya vizeletében lévő hormonokkal függ össze, amelyek serkentik a növények növekedését.
Tessék, ezek az ókori egyiptomiak! Igaz, a baba nemét ez a teszt nem tudta meghatározni. Bár az egyiptomiak próbálkoztak: ha gyorsabban nőtt a zab, akkor fiút vártak, a búza pedig lányt jelentett. Mulatságos tévhitek, nem igaz?
Egzotikus ápolási módszerek
A híres VII. Kleopátrának olyan eszközei voltak, amiktől a mai szépségbloggerek elájulnának! Például szárított krokodilürülék. Igen, jól hallottad. Kleopátra arcradírként használta. A sminkhez pedig ólomtartalmú szemfestéket.
Az egyiptomiak azt hitték, hogy a smink nemcsak ellenállhatatlanná teszi a tekintetet, hanem elűzi a gonosz szellemeket is. De ez még nem minden! Amikor Kleopátrának viszonya kezdődött Caesarral, úgy döntött, hogy segít neki a kopaszodás problémáján. És mit gondolsz, mivel? Összetört lófogak, szarvas ürülék és medvezsír keverékével! Szegény Caesar, biztos úgy bűzlött, mint egy istálló.
Hashajtó havonta háromszor
Az ókori egyiptomiaknak megvolt a maguk „népi” gyógyászata. Például sokáig azt hitték, hogy minden betegség a belekből ered. Ezért rendszeresen szedtek… hashajtót! Igen, jól hallottad. A ricinusolajat havonta háromszor ajánlották inni megelőzésképpen. Ha pedig székrekedés vagy hasmenés volt, akkor minden nap itták. Ők a tüzet tűzzel oltották.
Az ókori Egyiptom élő példája annak az útnak, amelyet az emberiség megtett a szabadságért és az egyéni jogokért folytatott küzdelemben. Ennek a nagy civilizációnak az öröksége persze tele van ellentmondásokkal, de a megőrzésével tudást meríthetünk a további fejlődéshez.
