Ezek a ragadozók csak a Földközi-tengeren keresztül juthatnak be a Fekete-tengerbe, miután átkeltek a Boszporusz-szoroson.
A Földközi-tenger egyébként tele van mindenféle cápával.
Joggal gondolhatnád tehát, hogy ha a cápák már átjutottak a Gibraltári-szoroson az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe, akkor mi akadályozhatná meg őket abban, hogy a Fekete-tengerbe is beússzanak?
Kiderült, hogy van, ami megakadályozza őket.
Nézzük meg részletesebben, hogy mely cápák is veszélyesek az emberre.
A világon több mint 500 cápafajt tartanak számon, melyek túlnyomó többsége nem veszélyes az emberre, és meglehetősen kis méretűek.
Amikor valaki azt kérdezi, hogy élnek-e cápák a Fekete-tengerben, akkor kétségtelenül a hatalmas, vérszomjas halakra gondol. Például a Vörös-tenger csak úgy hemzseg ezektől az ádáz, emberre is veszélyes ragadozóktól.
A legveszélyesebb 5 cápafaj a következő:
- Makócápa
- Bikacápa
- Fehér cápa
- Tigriscápa
- Hosszúszárnyú cápa
Mindegyikük nagyon kedveli a Földközi-tengert, ahol rajtuk kívül számos más cápafaj is megtalálható.
A legvadabbnak és legagresszívabbnak a bikacápát tartják. A fehér cápa keltette félelemről és borzalomról, azt hiszem, mindannyian hallottatok már. Azonban ezen agresszív fajok egyike sem úszna be semmi áron a Fekete-tengerbe, noha erre kétségkívül meglenne a lehetőségük.
A hosszúszárnyú és a szürke cápák sem kevésbé veszélyesek és termetesek, de – ahogy már sejtheted – ők sem úsznak be a Fekete-tengerbe.
Ennek a következő okai vannak:
- A Fekete-tenger vize túlságosan hideg (főleg télen), és ez a legtöbb cápát elriasztja.
- A Fekete-tengerben nagyon kevés a hal, egyszerűen nem elegendő a hatalmas ragadozók táplálására. A cápák ezt érzik és megértik, ezért nem úsznak olyan helyekre, ahol nincs élelem.
- A Fekete-tenger alacsony sótartalmú vize elriasztja a cápákat. A természet rendje szerint minél sósabb a víz, annál kedvezőbb ezeknek a ragadozóknak.
- A Fekete-tenger vizének csaknem 90%-a kénhidrogénnel túltelített. A cápák ezt természetesen érzékelik, és nem úsznak bele a „puskaporos hordóba”; ösztöneik az ilyesmit rendkívül gyorsan megérzik. A Fekete-tengerben 100 méternél mélyebben gyakorlatilag nincs is élet emiatt, márpedig a cápák szeretnek mélyre merülni.
- A Fekete-tenger ökoszisztémája siralmas állapotban van, és az ökológiai helyzet egyre csak romlik.
És végül, talán az utolsó és egyik legfontosabb ok, hogy még a legádázabb cápa sem merné józan ésszel átúszni a Boszporuszt, ahol éjjel-nappal hatalmas a hajóforgalom.
Viszont a Fekete-tengerben, mondhatni élnek különféle „díszcápák”; – a tüskéscápáról (katrán) és a macskacápáról van szó. Ezek a kistestű halak csak részben emlékeztetnek valódi cápákra, mivel egyáltalán nem veszélyesek az emberre.
A megfigyelések egész története során hivatalosan még egyetlen, emberre veszélyes cápafajt sem észleltek a Fekete-tengerben, pedig elméletileg ez több mint lehetséges.
