Egy modern futballpálya csíkosnak tűnik, ha oldalról vagy kellően magasról nézed. Sötét és világos vonalak váltják egymást, amitől a gyep úgy néz ki, mintha szövegkiemelővel lenne kihúzva. Hogyan érik el ezt a hatást? És miért van rá szükség?
Egyszerre szép és hasznos
Formálisan nincsenek szabályok a geometriai vonalakról. Ugyanakkor például az UEFA szabályozza a csíkok számát – legfeljebb 18 darab lehet, és a pálya szélességében kell elhelyezkedniük. A csíkok hiánya azonban nem számít szabálysértésnek.
Akkor mégis miért kellenek a csíkok? Először is, nagyon szépen néznek ki, ami esztétikai szempontból nagy előny. Másodszor, a vonalak segítik a bírókat a leshelyzetek megállapításában, a játékosokat pedig abban, hogy ne fussanak lesre. Harmadszor pedig, a vonalaknak köszönhetően a nézők a lelátón és a tévéképernyők előtt gyorsabban megérthetik, hogy mi történik a pályán.
A csíkos pályák, ahogy a futballban sok minden, Angliából származnak. Ott kezdtek el kísérletezni a sötét-világos színezéssel még az 1960-as években. Az ötlet az 1966-os világbajnokság után vált világszerte népszerűvé, és ma már nehéz elképzelni nélküle a futballt.
Minden a fény esésén múlik
A csíkok létrehozásához semmilyen festéket nem használnak. A FIFA szabályai ebben a tekintetben szigorúak: a szabályzat szerint a gyep csak zöld színű lehet, rövid fűvel – legfeljebb 3,5 cm magas. Akkor hogyan jönnek létre ezek a vonalak?
Itt jön a képbe a fizika. A füvet folyamatosan nyírják fűnyírókkal, így az nem nő meg egy bizonyos magasság fölé. Ha pedig a fűnyíróval különböző irányokban dolgozol, akkor látványos optikai hatást érhetsz el. Az egyik zónában a néző világos szálakat fog látni – ez azt jelenti, hogy a fény visszaverődik a fűszálakról. A sötét szín azt jelenti, hogy a fűszálak úgy állnak, hogy kevésbé tükrözik a fényt az irányunkba.
A csíkos minta kialakítása tehát nem egy bonyolult trükk. A fűnyírás során a fűnyíró mögé gyakran egy hengert vagy más, enyhén préselő eszközt helyeznek. Így, ha a csíkoknál ellentétes irányban halad a fűnyíró, a fűszálak ellentétes irányba simulnak el tartósabban. Sokféle fűfajta létezik, de az ilyen célokra használt füvek leveleinek egyik oldala jellemzően egy kissé világosabb is, mint a másik.
Ez a hatás lehetővé teszi, hogy akár komplett rajzokat hozzunk létre a füvön, mindenféle festék használata nélkül. Rajzolhatsz köröket, négyzeteket, sőt akár logókat is. De manapság leggyakrabban a fűnyírókkal egyszerűen csak csíkokat hoznak létre az egyik oldalvonaltól a másikig.
Művészeti gyep
Volt egy érdekes eset, amikor egy futballklub a pályát szó szerint vászonként használta. A futballtörténelemben emlékezetes maradt a Leicester esete – a 2015/16-os bajnoki szezonban a „rókák” nemcsak a játékukkal, hanem a gyepmestereik művészi hajlamaival is kitűntek a tömegből.
A King Power Stadion gyepét minden mérkőzés előtt másképp díszítették. Hol rombuszok jelentek meg rajta, hol a csíkok váltottak irányt és néztek a sarokzászlók felé, stb. Az egyik mérkőzésen a gyepet a Leicester címerének formájában nyírták le! Az összes művészi alkotásért a klub fő agronómusa, John Ledwidge volt a felelős, akit a „futballpályák világának Guardiolájának” neveztek.
Sajnos a Leicester kreativitását nem értékelték az angol Premier League-ben (EPL). 2017-ben a liga klasszikus csíkoson kívül minden más gyepnyírási mintát betiltott. Az ok a bírók panaszkodása volt. „A partjelzők úgy vélték, hogy a gyep hagyományos, vízszintes vonalak mentén történő nyírás sokkal inkább segíti őket a leshelyzetek megítélésében” – közölte a liga a nyilatkozatában.
Azóta Anglia szigorúan ragaszkodik a klasszikus csíkozású fűnyíráshoz – ahogy sok más ország is.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
