Az ablak előtt egy virágzó növényekkel befuttatott, kovácsoltvas erkély, valahol a távolban a városi piac zaja hallatszik, a kezedben pedig egy csésze gőzölgő kávé.
Úgy tűnik, a francia nőknek különleges tehetségük van ahhoz, hogy még az apró lakásokat is egy csipetnyi sikkel és bohémsággal fűszerezett, hangulatos remekművekké alakítsák. De hogyan is néznek ki valójában az otthonaik?
Miben különböznek a párizsi lakások a számunkra megszokottaktól? Lessünk be 15 lenyűgöző enteriőrbe, és derítsük ki, mi teszi őket ennyire elbűvölővé.
A francia lakások számos olyan szempontból különböznek a magyaroktól, amelyek a történelemmel, a kultúrával, az építészettel, sőt a vallással is összefüggenek. Ennek eredményeképpen maguk a francia családok is másképp élnek.
1. Építészeti sajátosságok: luxus és franciaerkélyek
● Belmagasság: A francia lakásokban, különösen a párizsi, régi Haussmann-stílusú épületekben, gyakran nagy (3–4 m) a belmagasság. A magyar új építésű és standard lakásokban a belmagasság általában 2,4–3 méter.
● Magas ablakok erkélyekkel: Franciaországban kedvelik a nagy, gyakran keskeny ablakokat, amelyek erkélyre vagy akár csak egy kis kovácsoltvas korlátra nyílnak. Magyarországon az ilyen ablakok ritkábbak. Franciaországban a hátsó udvarokon és a földszinteken még a városközpontban is gyakoriak a teraszok és a télikertek.
● Kandalló: A régi francia lakásokban gyakran található dísz- vagy akár működő kandalló, ami a magyar lakásokra alapvetően nem jellemző. Ennek az az oka, hogy a párizsi épületek öregebbek, mint Budapest központjában, és akkoriban még kandallós fűtést használtak.
2. A francia lakások elrendezése: pici konyhák!
● Kis konyhák: Franciaországban a konyha gyakran apró, 4–7 négyzetméteres, mivel sokan inkább házon kívül étkeznek, korábban pedig a konyha gyakran a cselédség munkahelye volt. Magyarországon a konyhák általában tágasabbak, mivel az otthoni, háromfogásos főzés sokkal népszerűbb.
● Fürdőszobák: A régi francia házak lakásaiban gyakran előfordul, hogy a vécé és a fürdőszoba külön helyiségben van, amit a franciák ki nem állhatnak, mert így a fürdőszobában kell kezet mosniuk. Ezért az elmúlt 20 évben rengeteg különálló vizesblokkot egybenyitottak.
● Az egy főre jutó átlagos lakóterület Franciaországban 40 m², Magyarországon 27 m². Mindkét országban a regionális mutatók magasabbak, a fővárosokban pedig még ennél is alacsonyabbak.
3. Bútorzat és a francia stílus
● A francia neoklasszikus stílust nagyon gyakran másolják a magyar (és más európai) belsőépítészek. Jellemzői a világos pasztell árnyalatok, díszlécek, parketta, csillárok, tükrök és vázák, textíliák és a szép, aranyos dekoráció. Mindez éppen Franciaországból terjedt el.
● Funkcionalitás: A teret a lehető leghatékonyabban szervezik meg. Gyakran használnak beépített szekrényeket és polcokat. Ugyanakkor a franciáknak sokkal kevesebb holmijuk van, nem halmoznak fel lomot a loggiákon, a lépcsőházakban vagy az erkélyeken, hanem kidobják vagy a szegényeknek adják azokat.
● Dekoráció: A francia lakásokban népszerűek az olyan díszítőelemek, mint a márványtálcák, antik velencei tükrök, gyertyatartók, gipsz- és porcelánszobrok. Magyarországon szintén jelen van a francia stílusú dekoráció, de általában tömegcikként. Franciaországban a dekoráció gyakran márványból, ezüstből készül, és öröklődik a családban.
5. Erkélyek és kilátás
● Franciaerkélyek: Kisméretű, általában tisztán dekoratív erkélyek, gyönyörű kovácsoltvas korláttal. A loggiák száma szinte minimális. Magyarországon gyakoribbak a teljes értékű, beüvegezett erkélyek vagy loggiák.
● Fűtés: Franciaországban a központi fűtés nem annyira elterjedt, mint Magyarországon. Gyakran használnak elektromos vagy gázüzemű fűtőtesteket. Mindenki maga dönti el, hogyan és mennyire fűti az otthonát.
● Vízellátó rendszer: A régi francia házakban a vízvezetékcsövek régiek lehetnek, ami néha befolyásolja a víznyomást vagy a víz hőmérsékletét. Ezért nem ritka, hogy a meleg vizet is saját elektromos vízmelegítő biztosítja.
7. Árak és bérleti díjak
● Franciaországban a lakhatás, különösen a nagyvárosokban, sokkal drágább. Például egy kis lakás bérlése Párizsban annyiba kerülhet, mint egy tágas lakás bérlése Budapest központjában.
8. A környezet
● Lépcsőházak: Franciaországban ezek gyakran szűk lépcsőfordulók és kicsi, 1–2 személyes liftek. Magyarországon a lépcsőházak általában tágasabbak, a liftek pedig nagyobbak.
● Parkolás: A francia városokban gyakran hiányoznak a parkolóval ellátott udvarok, a paroklóhely pedig hiánycikk. A magyar udvarokban szinte mindig vannak parkolózónák (bár azok is túlzsúfoltak).
● Franciaországban nem ritkák a macskaköves belső udvarok paddal és szökőkúttal.
9. Konyhák és gasztronómia
A francia konyha az ország mindennapi életének és kultúrájának fontos része. A francia nők otthonaiban gyakran készülnek változatos ételek friss, minőségi, piaci alapanyagokból. Íme néhány jellemző a konyhájukra:
● Egyszerűség és minőség: A francia nők inkább friss alapanyagokból főznek, amelyeket gyakran a helyi piacokon vásárolnak meg. Ugyanakkor az ételek egyszerűek: például fasírt és krumpli. A magyar konyhával ellentétben a franciában sokkal kevesebb a sült étel, a só és a zsír.
● Minimalizmus: A bonyolultabb konyhákkal ellentétben a francia konyha mint enteriőr gyakran alapvető dolgokra támaszkodik: hűtő, tűzhely, pult. Ez inkább egy munkaterület, mint egy hangulatos zug.
● Az étkezés kultúrája: A franciák nagy jelentőséget tulajdonítanak magának az étkezés folyamatának. Fontos, hogy ne csak egyenek, hanem élvezzenek minden fogást, nyugodt légkörben, a családdal vagy a barátokkal. Nem rohannak azonnal leszedni az asztalról az edényeket, hanem az étkezés után még fél órán át nyugodtan megbeszélik a családi ügyeket és szórakoznak. A férfiak és a gyerekek sem állnak fel azonnal az asztaltól.
● A trendek hatása: A kütyük elleni harc jegyében sok francia családban bevezették a „nincs kütyüzés az asztalnál” szabályt. És ez nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is vonatkozik.
10. Házasság és család
A francia nők a házasságban is nagyra értékelik a függetlenségüket. Ez azt jelentheti, hogy a nőknek szükségük van szabadidőre és térre a hobbijaikhoz, a barátnőikkel való találkozókhoz vagy a szakmai érdeklődésükhöz. A francia nők arról ismertek, hogy hajlamosak az önállóságra, és nem mindig támaszkodnak a férjükre minden életesemény megoldásában. Ez azt jelenti, hogy egy nőnek lesz munkája, teljes értékű hobbija és saját baráti köre is. A férfiak pedig jellemzően nemcsak hogy nem ellenőrzik, de sokszor nem is tudnak sok mindent a feleségük munkájáról, barátairól vagy hobbijairól.
11. A nők életstílusa
A francia nők természetes szépségükről és kifinomultságukról híresek, anélkül, hogy túlzásba vinnék a külsővel való törődést. Itt nem szokás liftingre járni, „feltöltetni a szád” vagy „felvarratni az arcod”, még akkor sem, ha jelentős anyagi forrásaid vannak.
A nők az egészséges egyensúlyra törekszenek a táplálkozás és a testmozgás között, de nem a férfiak ízlésének kedvéért, hanem az egészségükért. Fontos megjegyezni, hogy a túlzott diétákat vagy a szélsőséges megoldásokat itt határozottan elutasítják és a társadalom is elítéli. Ugyanúgy, ahogy a túlzott sminket és a makulátlan tisztaságot is a férfiaknak való túlzott kedvezésnek tartják, hiszen egy nőnek az életben sok más dolga is van, mint hogy kifogástalanul szép legyen.
A francia nők, mint a legtöbb európai országban, aktívan dolgoznak és szakmai fejlődésre törekszenek. Ennek ellenére sokan találnak időt a családra és a háztartási teendőkre. A házimunka megosztása a családokban gyakran egyenletesebb, mint néhány más kultúrában.
A férfiak aktívan segítenek, és nem csupán a jelképes „szemétkivitelben”, hanem a mosogatásban, a takarításban, a bevásárlásban és a piacra járásban is. Ebből a szempontból a férfiak önállóak, és maguktól végzik el ezeket a feladatokat (nem kérésre vagy bevásárlólista alapján).
A nő pedig nem tekinti a háztartást és az otthoni kényelmet az elsődleges kötelességének. Tudja, hogy először pénzt kell keresni, és csak utána kell elmosogatni. És jobb kialudni magad munka előtt, mint egy héten kétszer porszívózni.
12. Bérleti díjak és fizetések
Egy 50 m²-es lakás bérlése Párizsban körülbelül 1550 euróba kerül havonta, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 620 ezer forintnak felel meg. Budapesten egy hasonló lakás körülbelül 250-300 ezer forintba kerül havonta. Ez azt jelzi, hogy a lakásbérlés Párizsban átlagosan drágább, mint Budapesten.
Nézzük a fizetéseket is: egy alsó tagozatos tanár kezdő fizetése Párizsban körülbelül 1500 euró (kb. 600 ezer forint), ami magasabb, mint egy budapesti alsó tagozatos tanár átlagfizetése.
Párizsban, mint az ország fővárosában és gazdasági központjában, a fizetések általában magasabbak az országos átlagnál. Az átlagos nettó (adók levonása utáni) fizetés Párizsban körülbelül 2500 euró havonta (1 millió forint).
