Mégis, a kéménytűz alattomos dolog: nem kellenek hozzá különleges körülmények, elég egy kis figyelmetlenség és a fizika kérlelhetetlen törvényei máris dolgozni kezdenek ellened. De miért is olyan veszélyes ez, és mitől válik a kéményed egy időzített bombává?
A titkos ellenség: a korom valódi arca
Sokan csak egy kis fekete pornak látják, de a valóság sokkal ijesztőbb. A lerakódott korom 98%-a tiszta szén. Kémiai összetételét tekintve alig különbözik a legjobb minőségű kőszéntől. Amikor tehát nem takarítod ki a kéményt, gyakorlatilag belülről kibéleled a házad legfontosabb kürtőjét nagy fűtőértékű tüzelőanyaggal. És ez az anyag csak arra vár, hogy egy szikra elérje.
A végzetes csapda: így indul a baj
Képzeld el a szituációt: rég járt nálad a kéményseprő (vagy te magad hanyagoltad el a karbantartást). Észreveszed, hogy a huzat már nem az igazi, a füst nehezen távozik. Ez az első vészjelzés: a kürtő beszűkült a lerakódásoktól.
Mit tesz ilyenkor az ember ösztönösen? Kinyitja a hamutartót, huzatot ad a kályhának, hadd égjen jobban!
És itt a bökkenő: Ezzel a mozdulattal nemcsak a tüzet éleszted fel, hanem egy kohót indítasz be. A hirtelen beáramló oxigén miatt a hőmérséklet pillanatok alatt megugrik, a huzat pedig felkapja az izzó parázsdarabkákat, és egyenesen felrepíti őket a szűk, korommal bélelt csőbe.
A hang, amit sosem felejtesz el
Lehet, hogy bent a szobában először észre sem veszed. De aztán meghallod. A kéménytűznek jellegzetes, félelmetes hangja van: eleinte csak morajlik, majd átvált egy erős, mély zúgásba, mintha egy vonat vagy egy sugárhajtású repülőgép akarna felszállni a nappalid közepén. Kint az utcán pedig? A kéményed úgy fest, mint egy római gyertya: szikraeső és lángnyelvek csapnak fel a tető fölé. Látványos, de életveszélyes.
A pokoli fizika: 1200°C
Amikor a korom ég, nem csak „meleg” lesz. A hőmérséklet pillanatok alatt eléri az 1000–1200 Celsius-fokot. Hogy ezt el tudd helyezni:
- A tégla és a habarcs szerkezete ezen a hőn roncsolódik.
- A népszerű „szendvicskémények” kőzetgyapot szigetelése kb. 1000 fokig bírja – utána elolvad.
- Az acélcsövek deformálódnak és izzani kezdenek.
A hő nem csak felfelé terjed, hanem oldalra is sugároz. Ha a kémény mellett gerenda, lambéria vagy bútor van, az érintkezés nélkül is lángra kaphat a hősugárzástól. És akkor ott vannak a régi típusú, azbeszt- vagy cementcsövek. Ezek a hirtelen hősokk hatására nem egyszerűen megrepednek, hanem szó szerint felrobbannak, mint a repeszgránát. Volt már rá példa, hogy egy 40 éve álló kémény percek alatt robbant szét a lakótérben, csak mert a tulajdonos nem vette komolyan a koromlerakódást.
⚠️ MI A TEENDŐ? (És mit TILOS csinálni)
Ha megtörtént a baj, és hallod a zúgást:
- SOHA, de soha ne önts bele vizet felülről! Ez a legfontosabb szabály. 1 liter vízből hirtelen 1700 liter forró gőz lesz. A kéményedben ez olyan nyomást hoz létre, ami szétveti a falazatot, és a robbanás a házat is romba döntheti.
- Zárd el a levegőt! A tűznek oxigén kell. Csukd be a kályhaajtót, a hamutartót, a pillangószelepet, tömj be mindent (akár vizes ronggyal a réseket, de a tűztérbe ne önts vizet). Ha elzárod az oxigént, a tűz intenzitása csökkenni fog.
- Hívd a 112-t! Ne hősködj. A kéménytűz gyakran átterjed a tetőszerkezetre, amit belülről nem is látsz.
- Figyeld a falakat: Tapogasd végig a kémény nyomvonalát a lakásban. Távolíts el mellőle minden bútort, függönyt, éghető anyagot.
A tanulság?
Ne hagyd magad átverni a „csodaporokkal” és a „varázs-hasábokkal”. Bár segíthetnek a karbantartásban, a fizikai, mechanikus kéményseprés az egyetlen biztos módszer. Az a kis kosz, amivel a pucolás jár, semmi ahhoz képest, amit egy leégett tetőszerkezet pótlása jelent.
