Megnéztem, hogyan élnek Norvégiában, és rájöttem, hogy nálunk soha nem lesz így. Megmutatom az Oslóban készített fotóimat, és elmesélem, miben különbözik az életünk a norvégokétól.
Régóta álmodoztam arról, hogy eljussak Norvégiába, mivel ez az egyik legmagasabb életszínvonalú ország a világon. Nagyon érdekelt, hogy miben hasonlít és miben különbözik az élet Magyarországon és Norvégiában, hiszen alig néhány ország választ el minket egymástól.
Annak ellenére, hogy területileg „közel” vagyunk egymáshoz, az életmód és a mentalitás közötti kontraszt nagyon erős. Megmutatom, mi az, ami azonnal szembetűnik, és mi az, ami egyenesen sokkoló.
Biztonságos és jól karbantartott utak
Szeretném folytatni… „az egész országban, nem csak ott, ahol sok gazdag ember él és sok turista jár”.
A norvég utak híresek a minőségükről, és még az ország távoli szegleteiben is tiszták és jól megvilágítottak az utak, hogy biztonságos legyen a közlekedés.
Magyarországon, a hatóságok erőfeszítései ellenére, sok út, különösen a vidéki területeken, még mindig hagy kívánnivalót maga után, sajnos.
De valójában nem is csak az utak aszfaltozottságáról van szó, hanem arról, hogy mennyire átgondoltak a közlekedés minden résztvevője számára, beleértve a gyalogosokat és a kerékpárosokat (és persze a babakocsis anyukákat és a rollerezőket).
A kerékpárok széles körű használata
Magyarországgal ellentétben Norvégiában az emberek megpróbálnak megszabadulni az autótól, és aktívabb, sportosabb életmódot folytatni, gyalog és kerékpárral közlekedni.
A kerékpár Norvégiában nemcsak a nyári túrák eszköze, hanem a legnépszerűbb közlekedési mód is egyben. Minden városban vannak kerékpárutak, és még a hideg éghajlat sem akadályozza meg az embereket abban, hogy aktívan használják ezt a közlekedési eszközt.
Környezetbarát közlekedés
Norvégiában óriási figyelmet fordítanak a környezetbarát közlekedési módokra, ahogy azt már említettem. Ezért azok, akik mégis megtartották az autójukat, elektromos autókra váltottak, és Magyarországgal ellentétben itt nem luxuscikknek, hanem a mindennapi élet megszokott részének számítanak.
Igaz, hogy nálunk is kezdenek népszerűvé válni az elektromos autók, de sokan kategorikusan elutasítják a benzines és dízeles autók alternatívájaként.
Hozzáférés a vízhez
Norvégia folyói és tavai a kristálytiszta vizükkel szó szerint ámulatba ejtettek. Itt az egész országban iható a csapvíz, bármilyen szűrés nélkül. Európa más részein messze nem mindenhol büszkélkedhetnek ilyen luxussal. De a legfontosabb dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmedet, az nem ez.
Nézd meg, hogyan építették ki Oslóban a rakpartokat. Minden vízfelülethez van hozzáférés, nemcsak odamehetsz, hanem be is mehetsz és meg is mártózhatsz, amit a norvégok meg is tesznek, a hűvös időjárás ellenére. A képek akkor készültek, amikor mindössze 20 fok körül volt a hőmérséklet.
Tudod, mi tűnt itt nagyon furcsának és szokatlannak? Hogy nincsenek kerítések és korlátok. Az első dolog, ami eszembe jutott, amikor ezt megláttam: „És mi van a gyerekekkel? És mi van az emberek biztonságával? Hiszen véletlenül megbotolhat és beleeshet valaki.”
De mint kiderült, a vízhez vezető úton lévő akadály hiánya szándékos: így szoktatják a norvégokat arra, hogy figyeljenek a biztonságra. Véleményük szerint, ha lenne egy kis kerítés, az emberek kevésbé lennének éberek, ha pedig egy nagy kerítést tennének, akkor az tönkretenné a vízparton üldögélés, a láb lelógatásának vagy a megmártózás lehetőségét.
Egyébként, ha voltál már Amszterdamban, akkor láthattál hasonló képet, mert a hollandok is hasonló elvet vallanak.
Kétlem, hogy Magyarországon ez lehetséges lenne: mégiscsak más a kultúránk, és a víz sem olyan tiszta a városközpontokban, hogy csak úgy belevethesd magad.
Fürdőzés a főváros szívében
És a téma folytatásaként mutatok még néhány fotót, amelyek, őszintén szólva, sokkoltak.
Osló központjában nemcsak legendás szaunák vannak (fotó lent), ahol az emberek imádják tölteni az idejüket, hanem egy nyilvános strand is (amely egy kulturális központtal és operával határos), amelynek területén egy játszótér is található.
Összességében nagyon szokatlan látvány számomra, hogy egy fejlett európai főváros szívében az emberek ilyen lenge öltözékben járkálnak, miközben nem szégyenkeznek és nem feszélyezettek a környezetük miatt.
Alacsony épületek
Amit még megfigyeltem a norvég fővárosban tett látogatásom során, az az alacsony épületek sokasága (4-6 emelet). Míg Budapestet egyre több lakóteleppel, toronyházakkal és modern „társasházakkal” építik be, Oslóban éppen ellenkezőleg, igyekeznek az épületeket alacsonyan tartani, amennyire a szabad tér engedi.
Íme a legmagasabb épületek, amiket láttam. Az egész belváros és a lakónegyedek túlnyomórészt alacsony építésűek.
Nem a házak és lakások száma a fontos, hanem az ergonómiájuk és a minőségük
A legérdekesebb, hogy az ország elhelyezkedése miatt látszólag felfelé kellene törekedniük, ha már oldalirányban nem tudnak terjeszkedni. De a norvégok a minőséget részesítik előnyben a mennyiséggel szemben. Ennek eredményeként ilyen alacsony lakóházak születnek, mint a képen.
Nyitott teraszok – az egész élet a nyilvánosság előtt zajlik
Osló utcáin sétálva meglepődtem, hogy a norvégok nem szégyenlősek a nyilvánosság előtt. Mindenkinek van terasza vagy erkélye, ahol kedvére tölti az idejét.
Lehet, hogy ha ezek a lakások csak a lakónegyedekben lennének, akkor megszokottabbnak tűnnének. De a két alsó kép a norvég főváros szívében készült, ahol rengeteg ember van, beleértve a turisták végtelen áradatát.
Magyarországon nem találkozol ilyen nyitottsággal, nálunk pont fordítva van: minél vastagabb a függöny, annál magasabb a korlát, fényvisszaverő üveg az ablakokon, hogy ne lehessen látni, mi történik mögötte. Bizonyos szempontból persze jó, hogy nálunk értékelik a magánéletet. Nem?
Hogy tetszenek a norvég élet sajátosságai? Mi tetszett a felsoroltak közül, és mit látnál te is szívesen Magyarországon?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
