Nevét az uralkodó hercegi dinasztiáról, a Liechtenstein-házról kapta, ahogy a Földön jelenleg két másik ország is: Szaúd-Arábia a Szaúdi-házról, Jordánia pedig a Hasemita királyi családról (Hasemita Királyság) nevezte el magát.
Mérete ellenére, melyet kevesebb, mint egy óra alatt átszelhetünk autóval bármilyen irányban, és másfél óra alatt körbejárhatunk, Liechtenstein büszkén őrzi függetlenségét a szomszédaitól, Ausztriától és Svájctól. Ugyanígy ragaszkodik a feudális jogrendhez és a herceg hatalmához, aki az utolsó uralkodók egyike a világon, aki egyedül hozhat törvényeket.
1. Liechtenstein – a fejedelemség
Liechtenstein egyike Európa azon kevés monarchiáinak, ahol nem király vagy királynő, hanem herceg uralkodik. Jelenlegi uralkodója III. Alajos herceg, aki 2004 óta ül a trónon.
Eredetét a 12. századig vezethetjük vissza, amikor I. Károly Liechtenstein herceggé emelkedett Mátyás császár, a Szent Római Birodalom uralkodójának támogatásával. Fia, Hans-Adam egyesítette Schellenberg uradalmát és Vaduz grófságát, melyeknek egyetlen kötelezettsége a császár iránti hűség volt.
Érdekesség, hogy a Liechtenstein-ház elméletileg ma is igényt tarthat a brit trónra, mint a jakobita dinasztia legközelebbi rokonsága.
Másrészről azonban a liechtensteiniek számára nem idegen a haladás sem: Maximilian herceg volt az első európai uralkodó, aki afrikai származású, latin-amerikai nőt vett feleségül.
2. A világ egyik legkisebb országa
Ahogy már említettük, ez egy aprócska állam. Igazán apró! De a Vatikánnal, San Marinóval vagy Monacóval összehasonlítva itt még van hova terjeszkedni: Liechtenstein 38 000 lakosa 160 négyzetkilométeren él.
Kis mérete ellenére az ENSZ, az UNESCO, a NOB és még tucatnyi más nemzetközi szervezet tagja, de nem csatlakozott a NATO-hoz, az Európai Unióhoz vagy az eurózónához. Úgy vélik, hogy ezek a föderatív szervezetek nem lennének előnyösek az országra nézve, sőt, csak további kiadásokat okoznának.
3. A liechtensteiniek a holmijaik eladásával gyűjtöttek pénzt az országnak
Mivel a dinasztia és az ország sorsa összefonódott, így a család anyagi jóléte közvetlenül függ a kincstár telítettségétől – és fordítva.
Az évszázadok során az uralkodóház lenyűgöző szobor- és festménygyűjteményt halmozott fel.
Ezért, amikor az 1960-as évek végén az ország adósságcsapdában találta magát, a herceg úgy döntött, hogy elárverezi Leonardo da Vinci „Ginevra de’ Benci” című képének másolatát. A rekordnak számító 5 millió dolláros áron elkelt műalkotást a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériába szállították.
Ma a gyűjtemény két részre oszlik – Bécsben és Vaduzban, a fejedelemség fővárosában. A műalkotások értékesítésén túl Liechtenstein bérbe is adja őket múzeumoknak a világ minden táján.
4. A herceg egyszer felajánlotta az ország eladását Bill Gates-nek
2001-ben az uralkodó úgy döntött, hogy bővíti jogköreit, mert már nem voltak számára elegendőek a meglévő jogok és kiváltságok, mint például a törvények önkényes bevezetése. Meg akarta vétózni a parlamenti törvényjavaslatokat, és lehetőséget akart szerezni a bírói kar kinevezésére.
Ez heves vitákat váltott ki, és a herceg azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a fejedelemséget, és összes vagyonát Bécsbe viszi, az országot pedig eladja egy milliárdosnak, mondjuk Bill Gates. Ez eldöntötte a kérdést: a nép a népszavazáson támogatta uralkodóját, és a kért módosításokat végül elfogadták.
5. A Liechtenstein-család összességében milliárdos
A Liechtenstein-ház jogilag az EU leggazdagabb uralkodó családja. Technikailag a brit uralkodók a gazdagabbak, de ott a vagyon nagy része egy brit hatóságok által ellenőrzött vállalatnak, a The Crown Estate-nek a tulajdonában van.
Bár a vállalat 70-80 milliárd eurós vagyonnal rendelkezik, III. Károly brit király személyes vagyona nem haladja meg az 500-550 milliót; a liechtensteini uralkodók zsebében lévő vagyont 5, egyes források szerint 6 milliárd eurósra becsülik. És ez alatt teljes mértékben csak a személyes vagyonukat értjük.
Ennek az összegnek a legnagyobb része egy LGT Group nevű magánbank, amely egy legális vállalkozás, és semmi köze az állami intézményekhez.
6. Svájc egyszer véletlenül megszállta Liechtensteint
Svájc és Liechtenstein határa nyitott és sehol sem jelölt. Nem csoda, hogy történt már néhány incidens, amikor svájci katonák véletlenül Liechtenstein területére tévedtek!
A leghíresebb eset 2007-ben történt, amikor 171 felfegyverkezett svájci katona a rossz időjárás miatt letért az útról és Liechtensteinben találta magát. Alig haladtak 2 kilométert a fejedelemségben, amikor észrevették a hibát és visszafordultak.
Liechtensteinben senki sem tudott az esetről, amíg a svájciak nem nyújtottak be hivatalos bocsánatkérést. Ott csak legyintettek, mondván: nem támadó helikopterekkel érkeztek, szóval rendben van. 1968-ban és 1985-ben pedig svájci tüzérségi lövedékek hullottak a fejedelemség területére, de nem volt halálos áldozat.
7. Liechtenstein duplán tengerpart nélküli ország
Ez azt jelenti, hogy az állam nemcsak maga nem rendelkezik tengeri határral, de még a szomszédai sem: Svájcnak és Ausztriának sincs tengeri határa. Liechtensteinen kívül csak egyetlen ország van a világon, amelynek hasonló a helyzete: Üzbegisztán.
8. Liechtenstein lakosságarányosan több olimpiai érmet szerzett, mint bármely más ország
A NOB erőfeszítéseinek köszönhetően az olimpiákon tucatnyi kis állam is képviselteti magát, melyeknek lényegében semmi esélyük sincs érmet nyerni. Ezért Tuvalu és San Marino válogatottjai legtöbbször büszkén vonulnak fel a győztes kínaiak, amerikaiak, oroszok és németek után.
De van kivétel: Liechtenstein, amely egy nagyon kicsi ország, meglepően gyakran ért el sportsikereket, 10 érmet számlál az éremlistáján, főleg ezüstöt.
Minden eredmény egyetlen sportágban összpontosul – a síelésre, ami nem meglepő, tekintettel Liechtenstein fekvésére. Lakosságarányosan itt 3500 lakosra jut egy érem, ami a világon példátlan.
9. A herceg meghív mindenkit egy italra az országban
Minden évben augusztus 15-én az ország összes lakója meghívást kap a királyi kastélyba, ahol tűzijátékot és könnyű alkoholos italokkal kísért harapnivalókat rendeznek a vendégek számára. Ez valószínűleg az egyetlen ilyen alkalom a világon!
10. Ez a világ hamis fog fővárosa
A szerény méretű fejedelemség hozzájárul a globális gazdasághoz. Például egy helyi cég a fogpótlások és más fogászati termékek (beleértve az eszközöket és a gyógyító fogkrémeket is) globális termelésének negyedét exportálja.
11. Egyszer az egész országot ki lehetett bérelni az Airbnb-n
2011-ben 70 000 dollárért egy bőkezű bérlő lefoglalhatta volna az egész fejedelemséget az Airbnb-n. A bérleti díj 150 fekhelyre, a fejedelemség kulcsaira, a pénznyomtatás ideiglenes jogára és a városi utcák átnevezésére terjedt ki.
Hogy mi lett volna belőle, azt sosem fogjuk megtudni – az ajánlat ugyanis senkinek sem kellett.
12. Liechtenstein himnusza ugyanazon a dallamon alapul, mint a brit
Liechtenstein himnusza az „Oben am jungen Rhein” („A fiatal Rajna felett”). Ha rákeresel a dalra az interneten és meghallgatod, ismerős dallamokat fogsz felfedezni: ez a brit himnusz, csak más szöveggel.
Másfél évszázaddal ezelőtt ez a dallam egy egész német államcsoportot szolgált ki, beleértve Poroszországot, Bajorországot, Szászországot, Württemberget és Svájcot.
Közülük 4 elvesztette függetlenségét, a svájciak pedig találtak maguknak egy aktuálisabb dallamot, de Liechtenstein, ahogy egy monarchiához illik, hű maradt a hagyományokhoz.
13. A zászló egykor hasonló volt Haiti zászlajához
A himnusz mellett egy zászlóban is egy másik országét használták. Először 1764-ben emelték fel Vaduz vára fölé, de 1936-ban a berlini olimpián a lakosok felfedezték, hogy ugyanolyan a zászlajuk – kék-vörös – mint Haitié.
A zavar elkerülése érdekében ezért a Liechtensteini Heraldikai Bizottság egy koronát helyezett a bal felső sarokba.
14. Európában itt kaptak utoljára szavazati jogot a nők
Liechtensteinben a nők csak 1984-ben kapták meg a szavazati jogot, egy alkotmányos referendum után, amelyen – mellesleg – csak férfiak szavazhattak. A liechtensteini nők 0,5%-os fölénnyel, vagyis 37 szavazattal kaptak szavazati jogot.
15. 11 liechtensteini önkormányzatnak joga van elszakadni
Az ország 11 önkormányzatból áll, és az alkotmány szerint mindegyiknek joga van kiválni – feltéve, ha a helyiek megszavazzák. Elméletileg tehát a Föld egyik legkisebb országa további 11 még kisebb országra szakadhatna.
16. Egyszer több katona tért vissza a háborúból, mint amennyi odament
A fejedelemség utoljára 1866-ban vett részt háborúban, az osztrák-porosz háborúban, amely a dél-németországi hegemóniáért folyt. Akkoriban minden fejedelemség a két fél egyikét támogatta, Hannovert kivéve.
Érdekes módon Liechtensteinből 80 katona ment harcolni, de 81 tért vissza: útközben csatlakozott hozzájuk egy olasz, aki úgy gondolta, miért is ne? Beírták a századba, adtak neki puskát, sőt, még szállást is a laktanyában.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
