Mármint az a furcsa, hogy létezik ilyen vélemény. Hiszen ez az állítás felettébb vitatható. Hatalmas élettapasztalatomra támaszkodva bizton állíthatom, hogy amikor vajat vágnak késsel, az egyáltalán nem így néz ki. Nem úgy, mint a képen.
Márpedig tényleg vannak ilyen furcsa vélemények és elméletek, ezt pedig képernyőfotókkal is alá tudom támasztani:
Valamiért sokan képtelenek felfogni, hogyan törhette át egy alumínium utasszállító a felhőkarcoló üvegfalát. A kétkedők logikája egyszerű: az acél és az üveg keményebb, mint az alumínium (pláne a kerozin), tehát a gépnek össze kellett volna törnie a falon, nem pedig átszakítania azt. Ugyanakkor azt elfelejtik, hogy például egy hógolyóval is be lehet törni az ablakot. A puszta levegő pedig – ha lökéshullámról van szó – játszi könnyedséggel zúzza szét az acélszerkezeteket és a betonfalakat…
Ráadásul a lökéshullám sebessége – vagyis a hangsebesség – 331 méter másodpercenként. Az Északi toronyba csapódó gép sebessége pedig 250 méter volt másodpercenként. Ez valamivel kevesebb, de nagyjából megegyezik egy „Nagant” revolverből kilőtt golyó sebességével. Sőt, a revolverlövedékek általában ennél lassabban repülnek.
A lövedék mozgási energiájának azonban teljes egészében el kell nyelődnie a célpontban, függetlenül a lövedék keménységétől. A fizika törvényei (konkrétan a lendületmegmaradás) miatt a gép hatalmas tömege és sebessége nem tűnhetett el. Amikor a gép elérte az épületet, a mozgási energiája roncsolássá alakult: a repülőgép darabokra szakadt, és ez a törmelék- és srapnel-felhő egyszerűen bedarálta maga előtt az épület külső falát, behatolva a belső térbe.
Na és az acélszerkezetek? Az épület tervrajzain látható, hogy a tornyok fő tartógerendái az épület belsejében voltak, nem a külső falon. A külső üvegfalat tartó acélkeretek nem bírták ki ezt az irdatlan pofont. Bár az acél rugalmas, ez az energiamennyiség messze meghaladta a teherbíró képességét.
Vannak, akik szerint repülőgép nem is volt, csak hologram, és az épületet belülről robbantották fel. Ez logikailag bukik meg. Ha valaki megrendezi ezt az egészet, miért bonyolítaná az életét azzal, hogy egy repülőgép formájú lyukat hamisít a falra? Sokkal egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy terroristák bombát rejtettek el az épületben. Egy kívülről látható „kamu” repülőgép-becsapódást összehangolni egy belső robbanással technikailag is rémálom, és felesleges kockázat lett volna az elkövetőknek.
És végül, a gyűjtemény ékköve. A galéria utolsó képén, a becsapódás nyílásában látható egy ember. Photoshop lenne?
Kering egy fotó a becsapódás utáni lyukról, ahol állítólag egy ember látható a roncsok szélén. Sokan ezt bizonyítéknak vélik arra, hogy az egész megrendezett volt. De gondolkozzunk józanul: ha ez a kép manipulált (photoshop), azt biztosan nem az „összeesküvők” csinálták. Nekik az az érdekük, hogy a sztori kerek legyen. Egy oda nem illő, gyanús alak a képen csak kérdéseket szül. Ha tehát a kép hamisítvány, azt valószínűleg épp a konteó-hívők gyártották, hogy legyen min csámcsogni.
Szóval, miért ment át a repülőgép az épületen úgy, mint kés a vajon? A repülőgép azért ment át az épületen, mert a fizika így működik: irdatlan tömeg szorozva hatalmas sebességgel egyenlő a pusztítással. Az összeesküvés-elméletek ott véreznek el, hogy a legegyszerűbb fizikai tényeket hagyják figyelmen kívül a bonyolult mesék kedvéért.
