HIRDETÉS BEZÁRÁS

Mi a baj Mantegna „A halott Krisztus siratása” című festményével?

Egy festmény, ami miatt a művészettörténészek a mai napig vitatkoznak.

    A milánói Pinacoteca di Brera múzeumban őrzött „A halott Krisztus siratása” című festmény nemcsak az itáliai festő, Andrea Mantegna leghíresebb alkotása, de a világ egyik legkülönlegesebb festménye is egyben.

    HIRDETÉS
    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet
    Andrea Mantegna, „A halott Krisztus”, kb. 1475–1478.

    A „Krisztus siratása” című festmény témája meglehetősen hagyományos az európai vallásos festészetben. Krisztus teste egy márványlapon nyugszik (az úgynevezett Kenetkőn). Bal oldalon Szűz Mária és János apostol profilja látható. A bal felső sarokban egy másik arc részlete is kivehető. Valószínűleg Mária Magdaléna az – erre utal Krisztus feje mellett álló mirhaedény is.

    A festmény mentes a pátosztól és a túlzó érzelmektől. A gyászolók sötét és komor arcai „levágódnak” a vászon szélén: csak az összeszorított ujjakat és a bánattól összeszorított szájakat látjuk.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet
    HIRDETÉS

    A festmény hírnevét a szokatlan kompozíciós-térbeli megoldás hozta meg. A kövön fekvő Krisztus testét erős rövidülésben ábrázolja a festő: nem párhuzamosan, hanem merőlegesen a képsíkra. Egy ilyen megoldás merészsége és bonyolultsága váratlan volt a kvatrocento (korai reneszánsz) művészetében.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet

    Ez a megoldás lehetővé teszi a néző számára, hogy egyszerre lássa a halott Krisztus arcát és a lábán lévő sebeket. Ugyanakkor meg kell jegyezni egy dolgot: a rövidülésből adódó torzulásokat az inverz perspektíva segítségével semlegesítette a festő, a fej mérete nem csökken a lábfejhez képest (a lábfejeket szándékosan kicsinyítette, a fejet pedig megnagyobbította).

    A Jézus arcán lévő kifejezés a kompozíció középpontja: úgy tűnik, mintha nem halott lenne, hanem csak mély álomba merült volna.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet
    HIRDETÉS

    A mester nem véletlenül választotta az inverz perspektívát: ha Mantegna a lábfejek és a fej közötti valós arányt akarta volna visszaadni, akkor a lábak foglalták volna el a vászon fő helyét, ami akadályozta volna Krisztus fejének megjelenítését.

    Ez azt bizonyítja, hogy a perspektívával való kísérletezés nem öncélú, hanem egy összetett művészi feladat megoldásának eszköze.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet

    A halott Krisztust naturalisztikusan ábrázolja: a test és a sebek anyaginak, térbelinek tűnnek, mintha egy szobor állna előttünk. A szinte monokróm színvilág nemcsak az élettelen test sápadtságát adja vissza, hanem mintha Krisztust a hideg kő szerves részévé tenné, amelyen nyugszik.

    Krisztus alakjának értelmezésében Mantegna nem mutatja meg a természetfelettit és a transzcendentálisat…

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet
    HIRDETÉS

    A művész halála után talált grafikai munkák között a kutatók felfigyeltek egy tollal rajzolt „Beteg ifjú” című rajzra. Kompozíciójában ez a rajz nagyon hasonlít a „Halott Krisztus”-hoz, és valószínűleg ez volt a fő mű vázlata.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet

    A festményt a művész halála után fedezték fel a műhelyében, és valószínűleg a temetésén használták, ahogy az gyakran megesett az ilyen alkotásokkal. Később azonban a művet eladták, hogy Mantegna adósságait törlesszék. A festményt később Sigismondo Gonzaga bíboros vásárolta meg, és 1824-ben került a milánói Pinacoteca di Brera gyűjteményébe.

    Andrea Mantegna, Halott Krisztus, inverz perspektíva, Krisztus siratása, kvatrocento, Milánó, művészettörténet, naturalizmus, olasz festészet, Pinacoteca di Brera, reneszánsz festészet, rövidülés, vallásos festészet

    A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK

Beszélgetés indítása

Jelentkezz be!

Tipp: a felhasználók képet is csatolhatnak a hozzászólásaikhoz!

    Iratkozz fel a hírlevelünkre,

    hogy elküldhessük neked a legjobb cikkeinket

    *heti egy e-mailt fogunk küldeni