10 népszerű műalkotás, aminek a restaurálásától legszívesebben sírni tudnánk

Ezek a 15. századi fából készült szobrok egy spanyol falucska kápolnájában találhatók. A szobrok restaurálását egy helyi lakatosra bízták, aki a fa csiszolása helyett valamilyen okból kifolyólag élénk színre festette az antik kincset. Mint azt sejteni lehetett, a papok és az egyházközösség nem volt elragadtatva az önjelöl művész munkájától.

A hatalmas méretű Kínai nagy fal helyreállítása túl sok pénzt emésztett volna fel, de mivel szerették volna, ha nem omlik tovább, ezért csaknem egy kilométeren keresztül egyszerűen betonnal, mésszel és homokkal töltötték fel. A fal ezen része most inkább hasonlít egy autópálya, mint egy történelmi emlékműre.

Ezek a díszek egy szentpétervári épület homlokzatán találhatók. Az épület regionális építészeti emlékműként van számon tartva, ezért szerették volna visszaállítani a 20. század elejéről származó dekorációk eredeti állapotát. A végeredmény rosszabb lett, mint volt.

Egy valenciai restaurátor hosszú ideig dolgozott Bartolomé Esteban Murillo "Szeplőtelen fogantatás" című festményének helyreállításán, ám a folyamat során valami kisiklott, melynek eredményeképpen most Madonna teljesen felismerhetetlen. A spanyol szakértők azóta a törvények szigorítását kérik, hogy a restaurálási munkákat kizárólag profi szakemberekre lehessen bízni. Ez mondjuk valljuk be, érthető.

Ennek a kínai Chaoyang városban található buddhista templomnak a falán ősi freskóknak kellene díszelegniük, a restaurátorok azonban látszólag nem tudták visszatartani az élénk fantáziájukat: sem a rajzok stílusa, sem azok színvilága nem hasonlít az eredeti freskókra. A restaurálást végző szakembereket természetesen elbocsátották.

Ezen a 19. századi moszkvai épületen a női alakokat szerették volna felújítani, de a terv teljes kudarcba fulladt. Az épületen található hölgyek nemcsak elvesztették a vonzerejüket, de valószínűleg még a saját anyjuk sem ismerte volna fel őket az új arcuk alapján.

Amikor olyan régi és nagy remekművekről van szó, mint Michelangelo freskói, akkor a restaurátoroknak különösen alapos munkát kell végezniük. A Sixtus-kápolna freskóinak restaurálása során azonban ez nem így történt: a restauráló szakemberek fantáziája ugyanis elszabadult, és olyan élénk színekkel és gyenge kidolgozottsággal ruházták fel azokat, amik nyomokban sem hasonlítanak az eredeti freskókra.

A moszkvai Kaluga téren ez az emlékmű a szovjet időknek állított emléket, és már éppen ráfért a restaurálás. Az eredmény ez esetben nem lett túl rossz, azonban volt egy kellemetlen hátulütője: az eredetileg mozaikokból kirakott emlékművet a helyreállító mesterek valamilyen okból kifolyólag csempékkel helyettesítették. A helyi lakosok véleményét nagyon megosztotta, egyesek szerint nagyon elegáns lett, mások szerint inkább úgy néz ki, mint egy WC fala.

A római kori mozaikoknak sincs szerencséjük Törökországban. Ebben ez esetben ugyan nem cserélték őket csempékre, de a restaurált műalkotások állapota így is észrevehetően eltér az eredetitől, és nem jó értelemben. A felújított mozaikfigurák inkább tűnnek egy rossz karikatúrának, mint történelmi örökségnek.

Az oroszországi Kalinyingrádban található épület még a háború előtt épült, és majdnem két évtizeden keresztül az összeomlás szélén táncolt, míg végül úgy nem döntöttek, hogy visszaállítják annak eredeti állapotát. Az állványzat leszedése után azonban kiderült, hogy a Kreuz-gyógyszertár teljesen másképp néz ki, mint azt a helyiek várták: a régi német stílusú épület helyett egy szürke, sárga és zöld homlokzat fogadta a kíváncsi szemeket, amik még csak összhangban sincsenek egymással. A helyiek egyöntetűen úgy vélik, hogy ennél még az omladozó régi épület is jobb volt.