Miért tesznek alátétet az anya alá?

Menetes kötéseknél általában két esetben használnak alátétet, az alátét típusától függően.

Rengetegféle alátét létezik, de rendeltetésük szerint két fő típusba sorolhatjuk őket:

• biztosító alátétek;
• alátámasztó alátétek.

Alátámasztó alátétek – miért használjuk őket?

Alátámasztó alátéteket az anya vagy a csavarfej alá helyeznek a következő célokból:

• hogy csökkentsd az alkatrész benyomódását, ha az kevésbé szilárd anyagból készült (pl. alumínium, színesfémek és ötvözeteik, műanyag, rétegelt lemez stb.). Emlékezz vissza a fizikaórákra: az alátét növeli a felfekvési felületet, így csökkenti a csavarral és anyával rögzített alkatrészekre nehezedő nyomást;
• hogy megvédd az alkatrészek megmunkált felületeit a karcolásoktól a kötőelem meghúzásakor;
• hogy nagyobb furatokat vagy réseket áthidalj;
• hogy kiegyenlítsd az összekapcsolt alkatrészek felületeinek nem párhuzamosságát (erre ferde alátéteket használnak).

Az említett esetek között nem volt ott a tiéd? Akkor gondold át – talán nincs is szükséged alátétre.

Persze vannak kivételek, például nagy szilárdságú csavarok szerelésénél, vagy ahol a meghúzási nyomatékot ellenőrizni kell, illetve dinamikus terhelések esetén. Ilyenkor a csavarfej és az anya alá is tesznek alátétet – ez növeli a menetes kötés meghúzásának stabilitását.

Ha az előző mondatot „emberi nyelvre” fordítjuk a műszaki szakzsargonból, akkor azt mondhatjuk, hogy két alátét használata (az anya és a csavarfej alatt) csökkenti annak az esélyét, hogy a kötőelem magától kilazuljon. Persze erre a célra megbízhatóbb megoldást nyújtanak a második típusú, azaz a biztosító alátétek.

Biztosító alátétek

A menetes kötés biztosítására szolgáló alátéteket azért használják, hogy megakadályozzák az oldható kötés önmagától történő kilazulását, ezzel növelve annak megbízhatóságát. Különösen fontos biztosító alátéteket használni olyan kötéseknél, ahol nagy a kockázata annak, hogy a menet önzáró képessége sérül – például rezgések, ciklikus vagy dinamikus terhelések esetén.